A termelők, a feldolgozók és a kereskedők együttműködését sürgette a Földművelésügyi Minisztérium helyettes államtitkára pénteken Hajdúböszörményben, az első nemzeti meggy fórumon.
Alacsony kooperációs képesség jellemzi az ágazatot. Kiszámíthatóságot akar a termelő, mert ebből él a családja, s kiszámíthatóságot akar a feldolgozó, mert csak úgy működik a vállalkozása – mondta Feldman Zsolt, megjegyezve, hogy a meggyágazat jelenleg nagyon messze van ettől.
Az idei évre utalva rámutatott: az ágazat szereplői között volt dezinformáció, mellébeszélés, taktikázás, ködösítés, ami nem szolgálja a kiszámíthatóságot. Ez a fajta magatartás nem vonzza az új szereplőket az ágazatba, és taszítja a régieket.
Jelenleg 15 ezer hektáron termelik a meggyet, a termés 60 százalékából befőtt lesz, 30 százaléka frissen kerül a piacra, 10 százaléka pedig mirelitként.
Az FM a jövőben koordinálni fogja az ágazatot, s a nemzeti meggyprogram kidolgozásában számít az első hazai meggyfórum résztvevőire és a szakmai szervezetekre.
Ledó Ferenc, a konferencia egyik szervezője, a FruitVeB szakmaközi szervezet és terméktanács elnöke szerint el kell érni, hogy a 4-6 tonnás hektáronkénti termésátlag 10-12 tonnára emelkedjék. Jelenleg – időjárástól függően – 55-85 ezer tonna meggy terem az országban, amelynek nagy részét befőtt meggyként szállítják Németországba.
A szakember szerint a jövőben csak az öntözhető ültetvények telepítését szabad támogatni, mert csak az öntözés és a korszerű tápanyagpótlás alapozza meg a mennyiségi és a jó minőségű árualapot. A jelenleginél sokkal több meggyet értékesíthetnének mirelitként, de ahhoz beruházások kellenek.
Csizmadia György, a FruitVeB alelnöke azt elemezte, hogyan lehetett két hét alatt 60, illetve 180 forint ugyanazon meggy kilónkénti ára az idei szezonban. Reményét fejezte ki, hogy az időben megszervezett nemzeti meggy fórum is hozzájárul ahhoz, hogy a jövő év kiegyensúlyozottabb legyen a meggyágazatban.
