Szabadúszó pilóták segítésével és az üzleti repülés globális helyzetének könnyítésével foglalkozik egy magyar startup, a FlyingFreelance. A vállalkozáshoz pilóták, webfejlesztők és marketingesek álltak össze, hogy újdonságot teremtsenek az üzleti repülésben. A KamaraOnline kérdéseire két alapító, Fekete Attila és Fekete András válaszolt.
– Mi a FlyingFreelance alapkoncepciója?
Fekete Attila: A FlyingFreelance projekttel remélhetőleg egy jelentős, világméretű problémát fogunk megoldani. Az üzleti repülésben (business 
aviation) egyre nagyobb a pilótahiány. Repülőgépeket üzemeltető cégek különböző közösségi fórumokon, tömeges telefonhívásokkal vagy toborzókkal csalogatják magukhoz a pilótákat. Ezek rendre olyan (kétségbeesettnek tűnő) kiírások, hogy pl. „Falcon 7x gépre keresünk péntektől vasárnapig 1200 óra tapasztalattal bíró, amerikai vízummal rendelkező pilótát”. Ez nagyon megnehezíti mind a pilóták, mind a cégek munkáját, szerettük volna ezt valahogyan megkönnyíteni. András, a csapatunk pilótája folyamatosan ebben a közegben mozog, járja a világot. Több száz pilótát, légiutas-kísérőt és persze céget interjúvolt meg arról, hogy miként lehetne ezt a problémát megoldani. Arra a felismerésre jutott, hogy modern technológiai eszközökkel könnyebbé tehető a cégek és a munkavállalók élete is. Ez fantasztikus ötletnek, lehetőségnek tűnt. András egy pilótákból álló mentori teamet, bennünket fejlesztőket, illetve az elmúlt hónapban egy marketingcsapatot vett maga mellé, és közösen dolgozunk azon, hogy összekössük az üzleti repülés szereplőit úgy, mint eddig még soha senki.
– Miben látják a vállalkozás újdonságát?
Fekete Attila: Mi azt mondjuk a tagoknak, hogy „Csatlakozzanak az üzleti repülés negyedik dimenziójához!” A negyedik dimenzió az idő. Bár létezik már néhány hasonló portál, mind elavultnak tekinthető abból a szempontból, hogy bár helyenként nagyon szép munkavállalói profilok vannak, az információk nem feltétlenül fednek le minden igényt. Mi azt kommunikáljuk a felhasználók felé, hogy tartsák naprakészen a naptárjukat és persze a profiljukat is. A munkaadók így egyszerűen megadják, hogy milyen típusra, milyen kompetenciákkal és mettől meddig keresnek munkaerőt.
– Mennyien dolgoznak a vállalkozásban? „Főállásban”, száz százalékosan erre koncentrálnak?
Fekete Attila: Összesen tizenketten vagyunk, ebben benne vannak az alapítók, a fejlesztői és a marketingcsapat is. Nem dolgozik mindenki folyamatosan a projekten, de időszakosan többen is dolgozunk. Az alapítók közül Fekete András pilóta, Gergácz Roland pedig minőségellenőr, mérnök. Neki egy közterek LED-es megvilágátásával foglalkozó vállalkozása van. Én vezetem a fejlesztői csapatot, egyébként van egy webfejlesztő cégem, amit immár tizedik éve vezetek. Szigeti Zsolt felel a marketingcsapatért, neki ezenkívül online marketing szakértői csapata van. Kitűnő projekteket vezetnek évek óta. Tulajdonképpen mi négyen döntünk, mindenki a saját szakterületének megfelelő prioritással, hiszen teljesen bízunk egymásban. Gyerekkori barátság köt össze minket és nagyon élvezzük, hogy együtt dolgozhatunk ezen a projekten.
– Kik az elsődleges célcsoport?
Fekete Attila: Szabadúszó pilóták és az őket munkáltató, üzleti repülésben tevékenykedő cégek az elsődleges célpontok. Persze légiutas-kísérőket és repülőmérnököket is gyakran keresünk, de főként a szabadúszó pilótákra koncentrálunk.
– Mennyire jellemző az, hogy egy pilóta szabadúszóként dolgozik?
Fekete András: Mindig is jellemző volt. De a sok géprendelés és a pilótahiány miatt egyre nagyobb és nagyobb igény van rá. Többségében az Üzleti Repülésben (Business Aviation) jellemző ez a fajta tevékenység, de előfordul az ismert nagy légitársaságoknál is. A költségcsökkentések érintik a pilótákat is, és arra ösztönzik őket, hogy úgynevezett szabadúszó (freelancer) tevékenységeket is végezzenek, extra jövedelem céljából vagy esetenként akár főállásként.
– Egy szabadúszó pilótának milyen lehetőségei vannak?
Fekete András: A szabadúszó pilóta is rendelkezik úgynevezett szakszolgálati engedéllyel, orvosi alkalmasságival és érvényes típusjogosítással (pl. Boeing 737 NG), ezért minden lehetősége megvan, hogy elhelyezkedjen rövid, illetve hosszú távra a légi közlekedésben. Ugyanúgy lehetősége van elszerződni egy légitársasághoz is, ha szeretne. Nincsen kizárva semmi, hiszen pilótákat a repülési tapasztalatuk alapján osztályozzák, kategorizálják. Ha valaki főállású szabadúszó a légi közlekedésben, az inkább nem szeretne elköteleződni egyik céghez sem, ő maga szeretné meghatározni a választott utakat. Ha valaki ezt a fix állása mellett csinálja, az mindenképp jelentős jövedelem-kiegészítést jelent.
– Mit gondol, miért van egyre nagyobb hiány az üzleti repülésben pilótákból?
Fekete András: Erről nagyon hosszan tudnék mesélni, de megpróbálom röviden. Nem csak itt van hiány, hanem minden további repülési iparágban, legyen az Airline, Business Aviation, Regional társaságok és így tovább. Globálisan van pilótahiány, ami abból adódik, hogy nagyon megnövekedett a repülés iránti kereslet. Emiatt egyrészt rengeteg gépet rendeltek a különböző cégek. Ezt a fajta méretnövekedést nem bírja a piac, ráadásul a pilótaiskolák se tudtak vele lépést tartani. Másrészt a pilótaképzés is drága, a cégeknek pedig komoly költséget jelent. Harmadrészt közrejátszottak a nyugdíjazások is. Ennek következtében most ott vannak a légitársaságok rengeteg géppel, szinte pilóta utánpótlás nélkül. Emiatt van most szükség rengeteg új pilótára. Számtalan cikket találni róla és szinte minden nagy nemzetközi lap foglalkozik vagy foglalkozott ezzel a kérdéssel. Az üzleti repülés presztízsmunka, de már itt is érezhető a spórolás szele, ezért a pilóták jobb és jobb szerződések után néznek, vándorolnak és/vagy a fix munkájuk mellett szabadúszó tevékenységet folytatnak.
– Mitől más egy pilótának az üzleti repülés területén dolgozni?
Fekete András: Technikailag nincs különbség, ugyanazok a szabályok érvényesek mindenhol. A nagy különbség az, hogy az üzleti repülésben 
körülbelül harmadannyit repülnek a pilóták, mint a nagyobb légitársaságoknál. Míg egy légitársaságnak bevált és menetrend szerinti vagy charter járatai vannak, egy adott területen – például Európa – belül, az üzleti világban sosem lehet előre tudni, hogy mikor hova kell menni. Egyik héten még Los Angelesben vagyunk, a hét közepén már Európán, a hétvégét Ázsiában töltjük valahol. Rendkívül változatos, de ugyanannyira nehéz is. Én mindkettőt megtapasztaltam és úgy gondolom, hogy mindegyiknek megvan a maga szépsége. Tulajdonképpen attól függ, hogy ki milyen utat választ, vagy, hogy hova sodorja a karrierje. További fontos különbség, hogy hogyan szállítjuk az utasokat. Mi az üzleti repülésben sokszor csak egy vagy néhány embert szállítunk luxuskörülmények között. Míg a légitársaságoknál (például egy Airbus A320-ba) akár száznyolcvan embert sűrítenek. Ott a profit a fő szempont, nem a kényelem és a luxus. Persze van a business vagy a first-class osztály, de az sem ad olyan körülményeket, mint amilyenek egy privát gépen találhatók. Ezeket megtapasztalni és látni pilótaként is egy nagy élmény, nem beszélve a sok különleges és ismert emberről, akikkel rendszeresen találkozhatok magam is.
– Mekkora a felhasználói körük?
Fekete Attila: Közel 200 szabadúszó és 10 cég teszteli a rendszert. Még nem indítottunk kampányt, ez a napokban fog kezdődni. Főleg az ajánlói rendszernek és a kapcsolatoknak köszönhetjük az első érdeklődőket. Kicsit örülünk is, hogy egyelőre lassan növekszik a tábor, hiszen folyamatosan csiszoljuk a rendszert. Van olyan nap, hogy akár kétszer is élesítünk, igyekszünk nagyon gyorsak és rugalmasak lenni. Ez a szereplőknek is tetszik.
– A jelenlegi munkafázisban mi a legnagyobb prioritás?
Fekete Attila: Egyrészt cégeket keresünk fel folyamatosan, hogy még több elérhető munka jöjjön be a portálra. Másrészt rövidesen indul a Facebook- és LinkedIn-kampányunk, rövid idő alatt legalább 1500–2000 főre fogjuk növelni a munkavállalói adatbázist, míg a cégek számát 100-ra emeljük.
– Mit terveznek?
Fekete Attila: Az első félévben, évben eldől, hogy valóban akkora igény van-e, mint amekkora most mutatkozik. Ha így van, akkor lesz időnk és lehetőségünk azon gondolkodni, hogy mik a következő lépések. Ebben a fejlesztési módszertanban, amit követünk, teljesen felesleges nekünk gondolkodni, hiszen a felhasználói igények adják majd meg nekünk, hogy mit tervezzünk. Ha a céljainkról volna szó, azt tűztük ki, hogy 2017 végére legalább 100 cégnek és 2000 munkavállalónak könnyítsük meg stabilan az életét a FlyingFreelance-szel.
Kovács Réka Fruzsina
