Új, A-tól G-ig terjedő, egységes energiahatékonyság-skála bevezetését javasolja az Európai Bizottság.
Annak érdekében, hogy a fogyasztók számára egyértelműbb legyen, hogy a jelenleg különféle osztályokba sorolt (A-tól G-ig, A+++-tól D-ig, stb.) termékek energiahatékonysága milyen, és mind a gyártók, mind a kiskereskedők jobban betartsák az idevágó jogszabályokat, a bizottság új, felülvizsgált energiacímke-rendszert javasol, amely a következőkből állna:
- A-tól G-ig terjedő egységes energiacímke-beosztás: a bizottság visszatérne az energiahatékony termékek széles körben ismert és hatékony, A-tól G-ig terjedő besorolásához, és kidolgozott egy eljárást arra is, hogy a most használatos címkéket új beosztású címkékkel váltsa fel.
- Digitális adatbázis az új energiahatékony termékek számára: a bizottság azt javasolja, hogy minden, az EU-ban forgalomba hozott új terméket kötelező legyen egy online adatbázisban regisztrálni, ami fokozná az átláthatóságot, és megkönnyítené a tagállami hatóságok piacfelügyeleti tevékenységét.
1995-ös bevezetése óta az uniós energiacímkét az európai fogyasztók 85 százaléka figyelembe veszi vásárlási döntései során – emlékeztet az Európai Bizottság közleménye. Az energiacímke ösztönzőleg hatott az ágazati innovációra is: ma már a legtöbb termék a legjobb energiaosztályba tartozik (A+++, A++, A+), az alsóbb osztályok pedig többnyire kiürültek (némely esetben már a sima A is). A fogyasztók éppen e kitűnő eredmények miatt csak nehezen tudnak különbséget tenni a legjobb teljesítményű termékek között: előfordulhat, hogy abban a tudatban vesznek meg egy A+ besorolású terméket, hogy az az egyik leghatékonyabb a kapható árucikkek között, holott néha ennek épp az ellenkezője igaz.
A becslések szerint a forgalomba hozott termékek 10–25 százaléka nem felel meg az energiahatékonyságot jelölő címkékre vonatkozó előírásoknak, és a célul kitűzött energiamegtakarítás mintegy 10 százaléka emiatt nem valósul meg. Ez legalább részben annak tulajdonítható, hogy a nemzeti piacfelügyeleti hatóságok nem tudják kellő erővel érvényre juttatni az említett jogszabályokat. Hogy javítson a helyzeten, a bizottság termékadatbázis létrehozását javasolja, amelyben a gyártók és az importőrök regisztrálják termékeiket, és ahová feltöltik azokat az információkat, amelyek megadása már a jelenleg hatályos uniós jogszabályok szerint is kötelező. Ezáltal a tagállami végrehajtó hatóságok számára központilag elérhetővé válna azon alapvető információ, hogy egy-egy termék megfelel-e az előírásoknak, és nem kellene többé intenzív és időigényes utánajárás árán ugyanezt az információt a gazdasági szereplőktől beszerezniük.
Ugyanitt a fogyasztók és a kereskedők is utánanézhetnek a termék energiacímkéjének és legfontosabb jellemzőinek, tehát elmondható, hogy az adatbázis elősegíti az energiacímkék digitalizálását.
A bizottság hamarosan benyújtja javaslatát az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak. Azok megvitatják, majd közös álláspontot alakítanak ki – e folyamat várhatóan egy évbe fog telni. Miután a jogalkotási javaslat elnyeri a társjogalkotók jóváhagyását, a bizottság az érintett árucikkek többségén öt éven belül végrehajtja a szóban forgó változtatásokat. A megvalósítás a következő lépésekben várható:
- A már forgalomban lévő termékeket változatlan módon értékesítik.
- Az új termékeket már az új besorolású címkékkel fogják árusítani. A régi címkéket, így pl. az A+ -tól az A+++-ig terjedő besorolásúakat a kiskereskedők kivonják a forgalomból.
- A gyártók regisztrálják termékeiket. Az adatbázisban rögzített információkat a tagállami hatóságok számára is elérhetővé teszik, egyrészt a nagyobb átláthatóság érdekében, másrészt azért, hogy azok könnyebben ellenőrizni tudják a termékek megfelelőségét.
- A fogyasztók figyelmét külön tájékoztató kampánnyal hívják majd fel a változásokra, amelyet a tagállamok a kiskereskedők együttműködésével bonyolítanak le.
- Az Európai Bizottság támogatni fogja az olyan közös uniós piacfelügyeleti fellépéseket, mint pl. a 12 tagállam részvételével megvalósuló „EEpliant” projekt.
Az új rendszer további energiamegtakarításokkal kecsegtet, amelyek várhatóan a balti államok éves összesített energiafogyasztásának felelnek meg (2030-tól kezdve évi 200 TWh) – hangsúlyozza a bizottság által szerdán kiadott közlemény.
