A felfelé mutató inflációs kockázatok erősödése esetén az MNB készen áll a megfelelő eszközök alkalmazására – erősítette meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa a keddi kamatdöntés indoklásában.
A testület változatlanul hagyta az alapkamat 0,60 százalékos szintjét, és nem változtatott a kamatfolyosón sem.
Az MNB a koronavírus-járvány harmadik hullámában is elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett – jegyezték meg. A jegybank egyértelmű szándéka elkerülni, hogy a jelenlegi bizonytalan környezet az infláció tartós emelkedését okozza – tették hozzá.
A monetáris tanács újra hangsúlyozta, hogy az inflációs kilátások szempontjából a feltörekvő piacokkal szembeni kockázatkerülés további erősödése, valamint a gazdaság újraindulását követő esetleges másodkörös hatások kialakulása jelenti a legnagyobb kockázatot. Ezzel szemben a járvány elhúzódása a gazdaság mielőbbi helyreállását veszélyezteti, és az alapelőrejelzésnél alacsonyabb inflációs pálya felé mutat – mutattak rá.
A monetáris tanács felhívta a figyelmet arra, hogy az infláció a következő hónapokban is rendkívül változékonyan alakul. Inflációs kiugrások jelentkeznek majd, amelyek bázishatásokra, az üzemanyagárak emelkedésére, a jövedéki adó újabb növekedésére és a gazdaság újraindításával jelentkező keresleti-kínálati súrlódásokra vezethetők vissza – ismertették jelezve, hogy a fogyasztóiár-index a második negyedévben megközelíti az 5 százalékos szintet.
Az MNB szerint az átmeneti hatások kifutásával az infláció a nyári hónapoktól visszatér a jegybanki toleranciasávba. 2021-ben az éves átlagos infláció a 3,8-3,9 százalékos tartományban, míg az – az MNB által kiemelten figyelt – adószűrt maginfláció a 3 százalékos szint körül alakul. Jövő év első negyedévétől az átmeneti hatások kifutása, a gazdaságban meglévő kihasználatlan kapacitások és a visszafogott külső inflációs környezet egyaránt a hazai árak mérséklődésének irányába hatnak – húzták alá az indoklásban utalva arra, hogy így az infláció várhatóan ismét a jegybanki cél körül stabilizálódik.
Az inflációs várakozások horgonyzottsága mellett a jegybank alappályájában nem számol másodkörös hatásokkal, ugyanakkor kiemelt figyelmet fordít az esetleges másodkörös hatások semlegesítésére.
A jegybank újra hangsúlyozta, hogy elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a kormány gazdaságpolitikáját.
A koronavírus-járvány harmadik hulláma és a korlátozó intézkedések meghosszabbítása a GDP mérséklődését eredményezi 2021 első negyedévében – jelezte az MNB utalva arra, hogy a lezárások reálgazdasági hatásai várhatóan elmaradnak az első hullám során tapasztaltaktól. A hazai lakosság átoltottsági szintje az Európai Unió élvonalába tartozik, így megkezdődött a korlátozó intézkedések fokozatos enyhítése, amivel párhuzamosan megindulhat a szolgáltató szektor teljesítményének helyreállása is – fűzte hozzá.
A grémium szerint a magyar gazdaságot gyors helyreállítási potenciál jellemzi, a GDP 2021-ben várhatóan 4,0 és 6,0 százalék közötti mértékben emelkedik, majd 2022-ben 5,0 és 6,0 százalék közötti, 2023-ban pedig 3,5 százalékos növekedés várható. A következő években – vélekedtek az indoklásban – Magyarország gazdasági teljesítménye az Európai Unió átlagánál nagyobb mértékben bővül, így folytatódik a reálgazdasági felzárkózás.
Az MNB felidézte, hogy az áprilisi EDP jelentés szerint tavaly a költségvetés eredményszemléletű hiánya a GDP 8,1 százalékán alakult a koronavírus-járvány miatt, azonban az idei évtől a költségvetési deficit újból csökkenhet. A GDP-arányos bruttó államadósság a 2011 óta tartó folyamatos mérséklődés után 2020-ban átmenetileg a GDP 80 százaléka fölé emelkedett, azonban a gazdasági növekedés helyreállításával és a hiány mérséklődésével párhuzamosan az idei évtől ismét csökkenő pályára áll.
Az adósság finanszírozása a jegybank szerint stabil, melyet a belső megtakarítások is nagyban támogatnak. Az MNB emlékeztetett, hogy 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelte Magyarország aranytartalékát, amivel hozzájárul az országgal szembeni bizalom további erősítéséhez.
A dokumentumból az is kiderül, hogy a monetáris tanács felülvizsgálta az állampapír-vásárlási programját és sikeresnek ítélte meg azt. Az MNB az állampapír-vásárlási programot továbbra is tartós piaci jelenlét mellett, a heti vásárlások szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig fogja használni. A testület továbbra sem határozott meg keretösszeget az állampapír-vásárlási program esetében, a következő felülvizsgálatát pedig a 3000 milliárd forintos állomány elérésekor hajtja végre.
A várakozásoknak megfelel a monetáris tanács keddi döntése, kisebb szigorítás azonban néhány hónapon belül nem elképzelhetetlen – közölték az MTI-vel elemzők.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint az MNB mozgásterét egyelőre nem változtatta, hogy az infláció 3,7 százalékra nőtt márciusban, míg a maginfláció 3,9 százalékra mérséklődött. Az elemző felhívta a figyelmet arra, hogy a határidős kamatlábpiac az év végéig mintegy 50-60 bázispontos kamatemelkedésre számít, de ilyen mértékű kamatemelésre nem lát indokot.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője azt emelte ki, hogy a további monetáris politikát az április-májusi inflációs adatok határozhatják meg, ekkor jelennek majd meg az adatokban a nyitás után végrehajtott áremelések, illetve az esetleges másodkörös inflációs hatások. Amennyiben a beérkező adatok indokolják, nem elképzelhetetlen kismértékű szigorítás – jegyezte meg.
Az elemző szerint az MNB a magyar gazdaság helyreállásával kapcsolatban optimista megközelítést alkalmaz, továbbá elismeri, hogy az infláció a következő hónapokban bázishatások miatt 5 százalék körül alakulhat.
Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője rámutatott: a közleményben nem volt új monetáris politikai üzenet, az MNB értékelte az elmúlt időszak gazdasági folyamatait, továbbá az állampapír-vásárlási programot vizsgálta felül sikeresnek ítélve meg azt.
A forint további gyengülése esetén, amennyiben a folyamat az inflációs célokat is veszélyeztetné, helyénvaló lépés lehet egy 15 bázispont mértékű kamatemelés, mellyel 0,9 százalékra emelkedne az egyhetes betéti eszköz kamatszintje – jelezte az elemző.
Áprilisban és májusban a fogyasztói árindex emelkedése jócskán átlépheti a 4 százalékos szintet, a jegybank egyelőre azonban nem fog reagálni a túllövésre, mivel átmenetinek tartja ezeket a hatásokat – foglalta össze Varga Zoltán.
(Forrás: MTI)
