Elfogadta a fővárosi önkormányzat 2022-es költségvetését a Fővárosi Közgyűlés szerdán.
A rendelet az önkormányzat költségvetési bevételét 297 124 159 000 forintban, kiadásait 410 752 218 000 forintban állapítja meg. A fővárosi önkormányzat ugyanakkor 6 094 037 000 forintot fordít hiteltörlesztésre.
Az így keletkező 119 722 096 000 forintos hiányt betétek 55 milliárd forintos bevételeiből, a hitelszerződések alapján lehívni tervezett 32 422 773 000 forintból, belföldi értékpapírok 32 299 323 000 forintos bevételeiből finanszírozzák.
A közgyűlés 18 igen szavazattal, 11 nem ellenében fogadta el a jövő évi büdzsét.
Karácsony Gergely főpolgármester azt mondta: a költségvetés, amelyet most tárgyalnak, lenyomata a politikának, hogy miként próbálja a kormány pénzügyileg lehetetlenné tenni a főváros működését. Négyszeresére emelték a főváros által fizetendő szolidaritási adót, második évben vonják el az iparűzési adó felét, négyszeresére emelik a víz- és csatornaszolgáltatás nyújtása miatti adót, a „kukaholding” pedig ötmilliárd forintot tart vissza a budapestiek által befizetett szemétdíjból – sorolta. Ezek az intézkedések – folytatta – azt célozzák, hogy a főváros ne tudjon bért emelni és romoljon a szolgáltatás színvonala. Ezért ez egy politikai értelemben vett féléves költségvetés, ki kell húzni májusig – mondta Karácsony Gergely.
A javaslat elfogadásával döntöttek arról is, hogy a főváros Szolidaritási Alapot hoz létre, amely saját források és európai uniós támogatások összehangolt felhasználásával támogatja a kiemelt szociális problémák enyhítésére irányuló programok megvalósulását. Felkérték Karácsony Gergelyt, hogy az alap részletes szabályait dolgozza ki, keretösszegét határozza meg és terjessze a testület elé.
A közgyűlés egyhangú döntéssel helyi jelentőségű védett természeti területté nyilvánította a II. kerületi Jegenye-völgyet (a Szalamandra-völgyet, a Budapesten található egyetlen foltos szalamandra-állomány élőhelyét) és a III. kerületi Óbudai-szigetet szegélyező ártéri erdőt. Feloldották a részleges vadászati tilalmat a XVI. kerületi Naplás-tónál, így lehet az elszaporodott rókára, vaddisznókra és borzokra vadászni a területen.
A képviselők döntöttek arról, hogy a Fővárosi Önkormányzat újra pályázik az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) elnevezésű programba a csepeli gerincút befejező ütemének teljes előkészítésére.
A közgyűlés jóváhagyta az Innovációs és Technológiai Minisztériummal létrejövő megállapodásokat az agglomerációs személyszállítás finanszírozásáról, ennek értelmében jövőre is 6,58 milliárd forintot fizet a főváros az agglomerációs közlekedést biztosító társaságoknak előlegként, a következő évben pedig a valós teljesítményre és költségekre alapozva számolnának el a felek.
Döntöttek arról, hogy jövőre a főváros az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó árképzési szabályok szerint vásárolja villamosenergiát a közvilágításhoz, valamint a díszvilágításhoz és karácsonyi díszítő világításhoz. A Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. számítása szerint a versenypiacon a villamosenergiáért jövőre az idei, illetve a korábban tervezett összeg kétszeresét – mintegy 7,4 milliárd forintot – kellene fizetni, míg így 4,8 milliárd forint lenne a villamosenergia költsége.
A közgyűlés döntött névtelen közterületek elnevezéséről is: parkot neveznek el az I. kerületben Végh György költő, író, műfordítóról, a XX. kerületben pedig a romániai Székelykeresztúr és Bölön – Pesterzsébet testvérvárosainak – nevét őrzik majd utcák.
A közgyűlés úgy döntött, a főváros együttműködési megállapodást köt a kerületekkel, hogy közösen szabályozzák a megosztott mikromobilitási eszközök tárolását Budapesten. A szabályozás lényege, hogy a megállapodáshoz csatlakozó önkormányzatok mikromobilitási pontokat hoznának létre, és csak itt lehetne felvenni és leadni az eszközöket. A szolgáltatók díjat fizetnének az eszközök tárolásáért, az eszközök kijelölt területen kívüli elhelyezése pedig szankcionálható lenne. A legsűrűbben lakott, belvárosi részeken négyzetkilométerenként 16, az átmeneti zónákban négyzetkilométerenként 12 mobilitási pontot hoznának létre. A külső kerületek pedig eldönthetik, hogy kijelölnek-e egy centrumterületet, ahol mikromobilitási pontokon szeretnék látni az eszközöket, vagy mindenhol engedélyezik az ajtótól-ajtóig közlekedést. A jövő év első felében 100-200 mikromobilitási pont meg is valósulna.
(Forrás: MTI, fotó: Kovács Attila)
