Márciusban az építőipari termelés volumene 10,5 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 5,7 százalékkal kisebb volt a februárinál – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az év első három hónapjában 15,7 százalékkal emelkedett az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest. Friss jelentésében a KSH mérsékelte az első két hónap termelésének növekedési adatait: a januárit 3,3 százalékról 1,7 százalékra, a februárit 42,3 százalékról 38,5 százalékra.
Márciusban az épületek építése 10,6, az egyéb építményeké 11,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 18,7, az egyéb építmények építésében 8,1 százalékkal nőtt a termelés. A speciális szaképítés 5,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A megkötött új szerződések volumene 30,2, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 30,3, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 30,0 százalékkal kisebb volt a 2021. márciusi bázisnál. Az építőipari vállalkozások március végi szerződésállományának volumene 6,4 százalékkal magasabb volt a tavaly március véginél. Az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 8,0 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké 17,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
Az első negyedévben az építőipar termelői árai – egyes építőanyagok jelentős drágulása miatt – 20,6 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az épületek építésében és a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben hasonló mértékben 23,7 és 22,8 százalékkal, az egyéb építmények építésében 14,4 százalékkal nőttek az árak a tavalyi azonos negyedévihez mérten. Az áremelkedést a kereslet élénkülése mellett a költségek növekedése, különösen egyes építőanyagok jelentős drágulása okozta – jegyezte meg a KSH.
A tavalyi negyedik negyedévinél 6,6 százalékkal voltak magasabbak voltak az építőipar árai.
Az alapanyag beszerzési és áremelkedési problémák beárnyékolhatják az építőipar kilátásait, de rendelésállománya alapján teljesítményével ebben az évben még bizonyosan hozzájárul a gazdasági növekedéshez – így kommentálták makrogazdasági elemzők a KSH legfrissebb adatait az MTI-nek.
Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője kommentárjában megállapította: a februári megugrás után márciusban sem tört meg az építőipar növekedési trendje, továbbra is erős a lendület az iparágban, annak ellenére, hogy a drágulás is igen erőteljes, elsősorban az építőanyagok árának emelkedése miatt.
Az építőipar legnagyobb problémája továbbra is az lesz, hogy szembenézzen az elszabaduló alapanyag-ellátási és áremelkedési problémákkal, ami láthatóan tovább gyorsul az energiaválság és az ukrán háború következményeiként.
Miközben a kereslet rövid-középtávon továbbra is erős, Horváth András szerint a rekordmagas rendelésállomány kifutásával a magas árak következtében lassulás érkezhet az iparágba. A bankholding szakértőinek várakozása szerint idén 14 százalék körüli lehet az építőipari termelés növekedése, azonban az alapanyagellátás jelentős problémái, a finanszírozási költségek látványos emelkedése és a munkaerőhiány miatt a jövő évtől jelentős a bizonytalanság a pályában.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az építőipari termelés jelentős volatilitást mutat, amiben szerepe lehet, annak, hogy ingadozik az alapanyagellátás. Az építőiparban az eddig is megfigyelhető árrobbanás tovább fokozódott, több mint ötödével nőttek az árak az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
A magas kereslet tehát egyre nagyobb árakat eredményez, vagyis a kiadások jelentős bővülése ellenére a beruházási volumen nem nő olyan mértékben. Az árak emelkedése a vállalkozásokat és a háztartásokat az építkezések átgondolására késztetheti, illetve felülírhatja a vállalati beruházások megtérülését, azaz az ágazat jelentős áremelései már a jövőbeni termelést veszélyeztetik. Ezt mutatja az új szerződések volumenének csökkenése is, amiben szerepet játszik a háború miatti bizonytalanság, illetve az is, hogy a konfliktus miatt az építőanyagok beszerzése bizonytalanná vált, ami az árakat tovább emelheti.
A szerződésállomány volumene kismértékben még meghaladja a tavalyit, azaz alapvetően az építőipar nemcsak az első negyedévben, de az év egészében pozitívan járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez, az ágazat vállalkozásai pedig a magas árak miatt kedvező eredményt érhetnek el – jövendölte Regős Gábor.
(Forrás: MTI)
