Az elemzői várakozással szemben is nagyobb, 23 százalékos eséssel nyitott hétfőn a görög tőzsde öt hetes zárva tartás után. Az első órák legnagyobb vesztesei a bankpapírok.
Az Európai Központi Bank a múlt héten engedélyezte a görög tőzsde újraindulását az öthetes kényszerszünet után. Elemezők 20 százalékos esést vártak, ám ennél is nagyobb, 23 százalékos volt a zuhanás.
A National Bank of Greece árfolyama 30 százalékot veszített értékéből, hasonlóan kezdett a Piraeus Bank, de a görög távközlési vállalat, az OTE részvényeinek árfolyama is 29 százalékos zuhanással startolt.
A BBC nem sokat kockáztatva azt írta, hogy nullával egyenlő annak a valószínűsége, hogy hétfőn egyetlen papír is minimális növekedést mutasson.
A görög kormány június 29-én záratta be a bankokat, ezzel megakadályozva az összeomlásukat, tőkekorlátozást vezetett be, amelyet hétfőn meghosszabbított. A lakosokra változatlanul érvényes, hogy naponta csak 60 euró készpénzt vehetnek fel.
Az utóbbi napokban többször is napvilágot láttak olyan elemzések, miszerint a görög bankrendszer megmentésére 10 vagy még inkább 20 milliárd euróra lenne szükség. Pletykának bizonyult viszont az az értesülés, hogy a görög miniszterelnök Moszkvától vagy Pekingtől kért volna 10 milliárd dolláros segítséget a feltőkésítésre.
A nemzetközi hitelezők képviselői múlt csütörtök óta Athénban tárgyalnak a harmadik segélycsomag részleteiről, érdemi információ nem szivárgott ki. A Nemzetközi Valutaalap viszont változatlanul kitart amellett, hogy a görög adósság egy részét le kell írni, mert e nélkül esély sincs a reformok végrehajtására.
