Tavaly decemberben az építőipari termelés a nyers adatok szerint 0,3 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól az előző havi 4,0 százalékos növekedés után. 2020-ban az építőipar termelése 9,1 százalékkal elmaradt az előző évitől, amikor 20,4 százalékos növekedést mért a Központi Statisztikai Hivatal. Tavaly az épületek építése 5,7, az egyéb építményeké 13,1 százalékkal csökkent – közölte a KSH.
Decemberben az épületek építése 15,1 százalékkal nőtt, az egyéb építményeké 16,5 százalékkal visszaesett.
Az előző hónaphoz viszonyítva május óta először csökkent decemberben az építőipar szezonálisan és munkanaphatással kiigazított termelése, mégpedig 3,1 százalékkal, de 22,2 százalékkal meghaladta a májusi mélypontot.
Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 0,8 százalékkal nőtt, az egyéb építmények építésében 19,1 százalékkal csökkent, míg a speciális szaképítésben 13,1 százalékkal meghaladta a termelés a 2019 decemberit.
Az építőipar decemberben regisztrált 482,8 milliárd forint termelési értéke 6,0 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, a magasépítési munkák havi értéke 22,4 százalékkal, 285,6 milliárd forintra nőtt, a mélyépítésben előállított érték 11,3 százalékkal, 197,2 milliárd forintra csökkent.
A tavalyi év egészét tekintve 4270,4 milliárd forint értéket állított elő az ágazat, folyó áron 2,5 százalékkal kevesebbet az előző évinél. Az épületek építése 1,4 százalékkal 2414,8 milliárd forintra emelkedett, a mélyépítési munkák éves értéke 7,2 százalékkal, 1855,6 milliárd forintra csökkent.
A decemberben megkötött új szerződések volumene 6,1 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 3,5, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 8,8 százalékkal felülmúlta az egy évvel korábbiakat.
Az építőipari vállalkozások december végi szerződésállománya 7,8 százalékkal magasabb volt a 2019. december véginél. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 60,8 százalékkal nagyobb, az egyéb építményeké 11,0 százalékkal kisebb volt, mint egy évvel korábban.
A KSH közölte: az építőipar tavaly negyedik negyedévi árai 1,1 százalékkal magasabbak voltak az előző negyedévinél. Az egy évvel korábbiakhoz képest az építőipar termelői árai a negyedik negyedévben 6,3 százalékkal magasabbak voltak, mint az előző év azonos időszakában. Az épületek építésében 5,8, az egyéb építmények építése vonatkozásában 6,5, a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben 6,6 százalékkal nőttek az árak az egy évvel korábbiakhoz mérten.
Az építőipari termelés – a kisebb decemberi elakadása ellenére is – csak mérsékelten húzta vissza a bruttó hazai termék, a GDP növekedését a tavalyi negyedik negyedévben – állapították meg az MTI-nek nyilatkozó elemzők a legfrisseb adatokat kommentálva.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában kiemelte: a tavalyi év utolsó hónapjában az építőipar még kissé tudott szépíteni az éves teljesítményén a korábbi hónapokhoz képest, novemberhez mérve viszont kisebb megakadás látszik. A korábbi hónapok felfutása jelentős volt, így az építőipar utolsó negyedéves összesített javuló teljesítménye a jó hír, mivel az iparág így pozitív, megtámasztó szerepet játszhatott a tavalyi utolsó negyedéves GDP-ben.
Összességében az iparág kilátásai láthatóan kedvezőbbek, mint a tavalyi év közepén a karantén bevezetését követően. A várakozások és a piaci szereplők véleménye alapján az idei harmadik negyedév vége felé akár helyre is állhat a korábban látott építőipari konjunktúra, ám ebben szerepet játszik a kormányzati korlátozások mértéke, ami továbbra is jelentős bizonytalansági faktor.
A bizonytalanságok közepette reális forgatókönyv lehet akár egy látható keresletcsökkenés, bár a lakáshitel kihelyezések és a megrendelések sem mutatnak visszaesést. Elsősorban a külföldi befektetői kereslet csökkent jelentősen a hazai ingatlanpiacon, mind a lakó, mind az üzleti ingatlanok esetében, ami viszont visszafoghatja az áremelkedés ütemét. A vásárlóerő esetleges csökkenésével a Takarékbank szakértője szembe állította a januárban indult 3 millió forintos kormányzati támogatási programot, az új lakásokra visszavezetett 5 százalékos áfát, és azt, hogy az illetékmentesség is érdemi segítséget jelent.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője szerint az építőipar kilábalt az évközi visszaesésből, hiszen a decemberi adat a novemberinél kedvezőtlenebb ugyan, viszont az azt megelőző hónapokénál kedvezőbb. Az építőipar hozzájárulása a GDP növekedéséhez a negyedik negyedévben összességében negatív volt, de a visszaesés az átlagosnál kisebb lehetett. Érdekesség, hogy az épületek és az egyéb építmények építése teljesen eltérően alakult, amiből a rendelésállomány fontosságára lehet következtetni, hiszen a munkaerőpiac közös és az időjárás is azonos volt a két szegmens esetében.
Az ágazat rendelésállománya decemberben növekedést mutatott, ami biztató kilátás a 2021-es évre. Az állami források, a lakásépítési, illetve lakásfelújítási támogatások, valamint az új uniós költségvetési ciklus és a közös uniós hitelfelvétel forrásai egyaránt növelhetik az építőipari keresletet. Ez azonban veszélyt is rejt magában, miszerint a magas kereslet nemcsak magas teljesítményben, hanem az árak emelkedésében is lecsapódhat majd.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője a statisztikai jelentést kommentálva azt emelte ki, hogy az építőipar rendelésállománya jelentős, ezért növekedés várható a szektorban.
A tavalyi teljesítmény csökkenése várható volt, de az is látható, hogy az évet mérsékelt visszaeséssel zárta az ágazat. Különösen annak fényében kedvező az eredmény, hogy a múlt évben a részben uniós forrásból finanszírozott fejlesztések jóval kisebb szerepet kaptak, mint a korábbi években – jegyezte meg.
Az építőipar jövőbeni teljesítményét meghatározó rendelésállomány kedvezőnek tűnik. Az állami lakásprogram bővítése, és elsősorban a kedvezményes lakásépítési áfa bevezetése miatt az épületépítés alágazat főszerepet kap.
Bár az egyéb építményeknél a szerződésállomány december végén még elmaradt az egy évvel korábbitól, az új szerződések volumene szeptember óta fokozatosan növekszik és várhatóan az uniós projektek beindulásával ez a lendület kitarthat 2021-ben is. Emiatt valószínűsíthető, hogy ez az alágazat az év második felében az épület- és lakásépítésekhez hasonlóan hozzájárul a szektor bővüléséhez” – fogalmazott a K&H szakértője. Németh Dávid szerint a mostani kilátások alapján jó esély van arra, hogy az építőipar az idén ledolgozza a tavalyi hátrányt.
(Forrás: MTI)
