Az Európai Parlament környezetvédelmi szakbizottsága kedden elutasította az Európai Bizottság álláspontját, amely a GMO-növények forgalmazásának engedélyezése terén is átadná a döntés jogát a tagállamoknak. Az Európai Parlament szakemberei ennek apropóján foglalták össze a legfontosabb tudnivalókat.

A génmódosított növények és élelmiszerek használata mindig is megosztotta a közvéleményt, mind a termesztésükre, mind a forgalmazásukra rendkívül szigorú szabályok vonatkoznak az EU-ban. 2015 áprilisa óta a tagállamok dönthetnek arról, hogy engedélyezik-e a GMO-növények termesztését. Az Európai Bizottság a forgalmazás tekintetében is átadná a döntést a tagországoknak, az Európai Parlament környezetvédelmi szakbizottsága azonban nem ért ezzel egyet.

– Mi az a GMO?

A GMO szó szerint „géntechnológiával módosított szervezetet” jelent. Olyan összetevőkre, növényekre vonatkozik, amelyek genetikai állományát mesterségesen módosították annak érdekében, hogy új tulajdonsággal ruházzák fel, például ellenállóbb legyen a betegségekkel, szárazsággal, vagy bizonyos rovarokkal szemben, vagy éppen javuljon a minősége.

– Milyen növények esetében gyakori a génmódosítás?

A legtöbbször a kukoricát, gyapotot, szójababot, olajrepcét és a cukorrépát érinti a technológia.

– Kell-e uniós engedély a GMO-növények termesztéséhez és forgalmazásához?

Az élelmiszerek előállításához importált GMO-kat csak uniós engedélyezést követően lehet használni. Az eljárás magában foglalja a kockázatelemzést is.

Eltérő szabályok érvényesek azonban, ha az uniós országokban termesztenek vagy forgalmaznak génmódosított növényeket.

Termesztés az EU-ban:

• 1998 óta csak egyetlen fajta, géntechnológiával módosított kukoricát termesztettek az EU-ban, a MON 810-et, amelynek engedélye lejárt és megújításra vár.
• Főként Spanyolországban termesztették, de négy másik uniós országban, Portugáliában, a Cseh Köztársaságban, Romániában és Szlovákiában is termeltek belőle 2013-ban.
• Jelenleg nyolc termék vár engedélyeztetésre, köztük a MON 810 is.

Forgalmazás az EU-ban, harmadik országokból érkezett termékek esetén:

• Jelenleg 58 GMO élelmiszerként, vagy takarmányként történő felhasználására van érvényes engedély az EU-ban.
• Az engedélyezett GMO-növények között van például a kukorica, a gyapot, a szójabab, az olajrepce és cukorrépa is.
• További 58 kérelem van függőben.

– Honnan lehet tudni, hogy fogyasztunk-e génmódosított élelmiszert?

Az Unióban engedélyezett GMO-k legnagyobb részét takarmány előállításához használják, de néhány importált élelmiszer is tartalmazhat ilyen összetevőt.

Az uniós szabályozásnak megfelelően a gyártók kötelesek feltüntetni a címkén, ha egy élelmiszer, vagy takarmány 0,9 százaléknál nagyobb arányban GMO-t tartalmaz.

Emellett a gyártók szabadon feltüntethetik a termék leírásában azt is, ha nem tartalmaz génmódosított összetevőt.

– Ki engedélyezi a GMO-kat az EU-ban?

Eltérő a szabályozás a termesztés és a forgalmazás kapcsán.

A GMO-növények termesztését EU-s szinten engedélyezik, de az utolsó szó a tagállamoké. Egy új uniós irányelvnek köszönhetően 2015 áprilisa óta a tagországok megtilthatják a génmódosított növények termesztését, akár olyan növények esetében is, amelyeket EU-s szinten engedélyeztek. A folyamatot megkönnyíti a tagállamok számára, hogy míg ezelőtt csak az egészségre, vagy a környezetre ártalmasnak minősített GMO-k termesztését tilthatták be, mára jóval számos más indokra is hivatkozhatnak.

A forgalmazásra vonatkozóan a bizottság ugyanezt az eljárást javasolta, hogy tagállamok hozhassák meg a végső döntést. A környezetvédelmi szakbizottság azonban mai ülésén elutasította a javaslatot, mert úgy ítélte meg, hogy a szabályozás eredményeképpen torzulhatna az egységes belső piac, hiszen a tagállamok ellenőrzést vezethetnének be a GMO-kat támogató és azokat ellenző országok között.

– Mi várható a GMO-k forgalmazásának terén most, hogy az Európai Parlament környezetvédelmi szakbizottsága nem támogatta a bizottság javaslatát?

Következő lépésként az október végi plenáris ülésen szavaz róla a parlament. Amennyiben az EP-képviselők akkor is elutasítják a javaslatot, érvényben marad a jelenlegi szabályozás és a tagállamok többségi szavazással döntenek a GMO-k forgalmazásáról az EU-ban. Ha nincs meg a többség, akkor a döntési jog visszaszáll az Európai Bizottságra.