Az Európai Bizottság 6,7 milliárd euróval támogatja a közlekedési infrastruktúrák fejlesztését a foglalkoztatottság és a növekedés ösztönzése érdekében.
Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta annak a 195 közlekedési infrastruktúraprojekt listáját, amelyeket az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (Connecting Europe Facility, CEF) keretében összesen 6,7 milliárd euróval támogat. Ezek a beruházások várhatóan további köz- és magánfinanszírozást mozgósítanak majd, összesen 9,6 milliárd euró értékben. A források közel 85 százaléka a Kohéziós Alapból támogatásra jogosult tagállamokba irányul, elősegítve az infrastruktúrák terén az EU-n belül meglévő egyenlőtlenségek csökkentését – olvasható a bizottság közleményében.
Magyarország 23 projekttel 1,2 milliárd euróra pályázott, ebből a bizottság 16 projektet választott ki, összesen 809,6 millió euró javasolt CEF-támogatással. (A támogatott projektek listája – és a javasolt támogatás összege – a csatolt fájlban olvasható.)
Jyrki Katainen, a munkahelyteremtésért, a növekedésért, a beruházásokért és a versenyképességért felelős alelnök üdvözölte a döntést: „Megragadom az alkalmat, hogy arra biztassam a potenciális projektgazdákat, hogy aknázzák ki az európai beruházási terv kínálta beruházási lehetőségeket, különös tekintettel a közelmúltban elindított Beruházási Projektek Európai Portáljára (EIPP), amelynek segítségével a globális szereplők is tudomást szerezhetnek projektjeikről.”
Violeta Bulc közlekedéspolitikáért felelős biztos hozzátette: „A 9,6 milliárd eurós összberuházás 2030-ig akár 100 000 új munkahellyel bővítheti az európai gazdaságot. Ezek a projektek biztonságosabbá, fenntarthatóbbá és hatékonyabbá teszik az európai infrastruktúrákat mind az utasok, mind a vállalkozások számára. Üdvözlendő fejlemény, hogy a nyugat-balkáni régió is részesül a forrásokból, aminek köszönhetően közlekedési infrastruktúrája közelebb kerülhet az uniós szolgáltatások színvonalához.”
A kiválasztott projektek többsége a transzeurópai törzshálózatokhoz (TEN-T) kapcsolódik. A kedvezményezett projektek között olyan kiemelt kezdeményezések is szerepelnek, mint a Brassó és Segesvár közötti vasúti összeköttetés rehabilitációja, a portugáliai Aveiro–Vilar Formoso vasútvonal, a balti folyosó szabványos nyomtávú vasútvonalának kiépítése, a SESAR Üzemeltetési Program végrehajtása, valamint a lengyelországi E30 vasútvonal (Zabrze–Katowice–Krakkó szakasz) korszerűsítése.
A CEF 2015 novemberében meghirdetett második pályázati felhívására összesen 406 értékelhető projektjavaslat érkezett be. A projektek 12,49 milliárd eurós uniós finanszírozási igénye jóval meghaladta a rendelkezésre álló forrásokat.
Az uniós pénzügyi hozzájárulás vissza nem térítendő támogatás formáját ölti, a társfinanszírozás a projekt típusától függően az elszámolható költségek 20–50 százalékát fedezheti. A Kohéziós Alap felhívása keretében beérkezett pályázatok esetében a maximális társfinanszírozási arány elérheti az elszámolható költségek 85 százalékát.
A következő lépések
A javasolt támogatási határozatot hivatalosan jóvá kell hagynia az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz koordinációs bizottságának, amely 2016. július 8-án ülésezik. A bizottság várhatóan július végén fogadja el a végleges határozatot. Az egyéni támogatási megállapodásokat az Innovációs és Hálózati Projektek Végrehajtó Ügynöksége (INEA) készíti elő, ezeket 2016 második felében írják alá a kedvezményezettekkel.
CEF
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) keretében 24,05 milliárd euró áll rendelkezésre az EU 2014–2020-as költségvetéséből az uniós tagállamokban megvalósuló, a TEN-T fejlesztését célzó projektek megvalósítására. Ebből az összegből 11,305 milliárd euró a Kohéziós Alapból támogatható országok részére van elkülönítve. A prioritásokat és az egyes években az egyes prioritási területekre fordítható teljes támogatási összeget éves és többéves munkaprogramok határozzák meg. 2014 volt a CEF első programozási éve. Az Európai Stratégiai Beruházási Alap (ESBA) és az európai strukturális és beruházási alapok (esb-alapok) mellett a CEF fontos szerepet játszik a hiányzó európai beruházások előmozdításában, ami a bizottság legfőbb prioritásainak egyike.
