Az építőiparban a feketefoglalkoztatás a leggyakoribb szabálytalanság, a mezőgazdaságban az egyszerűsített foglalkoztatás szabályosságát ellenőrizték elsősorban, a kereskedelemben a legtöbb intézkedés a munkaidő-nyilvántartás nem megfelelő vezetése, illetve a munka- és pihenőidővel kapcsolatos jogsértések miatt született.
Az első negyedévében a munkaügyi hatóság 5208 munkáltatót ellenőrzött; a vizsgálatok során a foglalkoztatók 58 százalékánál talált munkaügyi jogsértéseket.
Építőipar
A 2015. januártól márciusig terjedő időszakban a munkaügyi ellenőrzések 18 százalékát ebben az ágazatban tartották (956 ellenőrzés). A jogsértő munkáltatók által elkövetett súlyos szabálytalanságok 573 intézkedést, valamint 84 munkaügyi bírságot vontak maguk után 13,11 millió forint összegben – olvasható a Nemzetgazdasági Minisztérium tájékoztatójában.
A legtöbb intézkedés a feketefoglalkoztatás miatt született és ez a szabálytalanság érintette a legtöbb munkavállalót is az ágazatban. Ennek oka, hogy az ágazaton belül még mindig gyakori az alvállalkozót felvonultató építkezés, és a kisebb vállalkozásoknál rendszeresen felmerülő probléma a bejelentés nélküli foglalkoztatás.
Az építőiparban tevékenykedő munkáltatók nagy része – a szakmai tapasztalattal és több évtizedes múlttal rendelkező nagyvállalkozások kivételt képeznek – továbbra sincs tisztában a munkaügyi szabályokkal, amelyeket gyakran éppen emiatt (vagy egyéb okokra hivatkozva) nem tartanak be. Rendszeresen előfordul, hogy a munkavállalói telefonos jelzést követően a munkáltatók az ellenőrzés megkezdését követő pár percen belül bejelentik a foglalkoztatottakat.
A feketefoglalkoztatás formái közül az ágazatban a legtipikusabb a munkaviszony, illetve az egyszerűsített foglalkoztatás bejelentésének hiánya, más „módszerek” (például a színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás) nem jellemzőek.
Mezőgazdaság
A mezőgazdasági ágazatra a vizsgált időszakban az ellenőrzések 2 százaléka esett (122 db) összesen 92 intézkedés született, 6 munkáltatóval szemben 440 000 forint összegben szabtak ki munkaügyi bírságot.
A mezőgazdasági ágazatban jellemző leginkább az atipikus foglalkoztatás (többnyire egyszerűsített foglalkoztatás keretében mezőgazdasági idénymunka), ezzel összhangban a munkaügyi hatóság a legnagyobb arányban ezen ágazatban ellenőrizte az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalókat. Az ellenőrzések során az ágazatban dolgozó munkavállalók gyakran nyilatkozzák, hogy tudomásuk szerint egyszerűsített foglalkoztatás keretén belül mezőgazdasági idénymunka jelleggel dolgoznak a munkáltatónak, ám a bejelentésük ténylegesen nem történik meg.
Az ágazatban esetenként – különösen a határ menti megyékben – harmadik országbeliek szabálytalan foglalkoztatása is előfordul.
Kereskedelem
Az első negyedévben a munkaügyi ellenőrzések több mint negyede (1 316 vizsgálat) esett erre az ágazatra; 1240 intézkedés mellett 48 munkaügyi bírság került kiszabásra 5,51 millió forint összegben.
Az kereskedelem területén nem a munkaszerződés és bejelentés nélküli foglalkoztatás a legjellemzőbb szabálytalanság. A legtöbb intézkedés a munkaidő-nyilvántartás nem megfelelő vezetése, illetve a munka- és pihenőidővel kapcsolatos jogsértések miatt született.
A kereskedelem területén hozták a kormányhivatalok a legtöbb intézkedést a munkaidőnyilvántartás nem megfelelő vezetése miatt. Sok esetben a munkavállalók által vezetett nyilvántartás nem naprakész vagy nem fellelhető a munkavégzés helyén. Még mindig sokszor találkoznak a hatóság munkatársai azzal a munkáltatói kifogással, hogy a munkavállaló „nem írta be magát a jelenléti ívre”. Emellett előfordult, hogy csak az egyszerűsített foglalkoztatás keretében foglalkoztatott munkavállalókra vonatkozóan nem vezette a munkáltató a munkaidő-nyilvántartást – abban a hiszemben, hogy az alkalmilag foglalkoztatottak esetében ilyen jellegű kötelezettsége nincsen.
A munka- és pihenőidővel kapcsolatos jogsértések a kereskedelem területén leggyakrabban az írásbeli munkaidő-beosztás hiánya, illetve a munkaidőkeretre vonatkozó törvényi előírások megsértése kapcsán fordult elő (gyakran foglalkoztatnak munkavállalókat egyenlőtlen beosztás alapján munkaidőkeret vagy elszámolási időszak meghatározása nélkül, illetve ha meghatároznak munkaidőkeretet, annak kezdő- és befejező időpontját írásban nem közlik a munkavállalókkal).
A munkabérrel kapcsolatos intézkedések száma ezen ágazatban volt a legmagasabb.
2015. március 15-től hatályba lépett a kiskereskedelmi szektorban történő vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló 2014. évi CII. törvény, de annak gyakorlati érvényesüléséről szignifikáns adatok az eltelt idő rövidsége miatt még nem állnak rendelkezésre – hangsúlyozzák az NGM szakemberei.
A kiskereskedelmi egységekben továbbra is megfigyelhető, hogy az egyéni vállalkozó vagy a társas vállalkozás vezetője személyesen végez munkát.
A kereskedelemi ágazat azon foglalkoztatási gyakorlata, hogy a munkavállalók teljes munkaidőben dolgoznak részmunkaidős bejelentés mellett, az utóbbi időhöz képest szórványosan fordul elő és jellemzőbb lett a „sima” feketefoglalkoztatás.
