Az első negyedévében a munkaügyi hatóság 5208 munkáltatót ellenőrzött, a vizsgálatok során a foglalkoztatók 58 százalékánál talált munkaügyi jogsértéseket, amelyek az ellenőrzés alá vont 22 696 foglalkoztatott 62 százalékát érintették.
A jogsértési arány a foglalkoztatókat tekintve változatlan, míg a munkavállalók száma tekintetében nőtt (2014 első negyedévében 51 százalék volt) – derül ki a Nemzetgazdasági Minisztérium jelentéséből.
Feketefoglalkoztatás
Az ellenőrzési tapasztalatok szerint még mindig kiemelkedő szabálytalanság a feketefoglalkoztatás. A főbb munkaügyi jogsértéssel érintett munkavállalók 14 százalékát teszi ki a munkaszerződés és bejelentés nélküli munkavégzéssel érintettek száma: 2015 első negyedévében 2 309 fő (egy évvel korábban 2844 fő).
A feketefoglalkoztatás a legtöbb esetben a bejelentési kötelezettség elmulasztásával valósult meg, de nagy számban fordult elő munkaszerződés nélküli foglalkoztatás, továbbá az egyszerűsített foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítésével összefüggő bejelentés nélküli foglalkoztatás is. Csekély mértékben fordult elő részmunkaidős bejelentés teljes munkaidős foglalkoztatás esetén, valamint színlelt szerződéssel történő foglalkoztatás.
A legtöbb feketén foglalkoztatott munkavállalót továbbra is az építőipar adja (az összes feketemunkás 30 százaléka, igaz, egy évvel korábban ez az arány még 34 százalék volt). A mezőgazdaság súlya – akárcsak egy évvel korábban – 9 százalék volt. A feldolgozóiparban (gépipar nélkül) a jogsértési arány a 2014. első negyedévi 9 százalékról 6 százalékra csökkent (igaz, ebben az ágazatban az idén jóval kevesebb ellenőrzést végeztek).
A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet ellátó munkáltatók adták az év elején a feketemunkások 12 százalékát, ez az arány egy évvel korábban 15 százalék volt. 11-11 százalékkal képviseltette magát a kereskedelem és a vendéglátás. Ezekben az ágazatokban nem volt jelentős változás: 2014. január-márciusban az előbbi „súlya” 12, az utóbbié 10 százalék volt.
Munkaidő, pihenőidő, rendkívüli munkavégzés
A munkaidővel, pihenőidővel és rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos jogsértések 4 894 főt érintettek, jóval többet, mint egy évvel korábban (4 293 fő). Ezek a jogsértések jellemzően a kereskedelem, vendéglátás és a feldolgozóipar (beleértve a gépipart is), valamint személy- és vagyonvédelem területén foglalkoztatott munkavállalókat érintették a legnagyobb számban.
Gyakran előfordult, hogy a munkavállalókat a munkáltató nem tájékoztatta a munkaidő-beosztásról, illetve a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontjáról. A dolgozók munkaideje sokszor meghaladta a napi, illetve a heti munkaidő megengedett legmagasabb mértékét, emellett a munkaszüneti napon történő munkavégzés szabályainak megsértésével is lehetett találkozni. Többször előfordult, hogy a pihenőidőt sem a jogszabályoknak megfelelően adták ki.
A munkaidő-nyilvántartás hiányával vagy adatainak valótlan rögzítésével 4 249 főt érintően találkoztak a munkaügyi felügyelők, ez ugyan jelentős csökkenés az egy évvel korábbi 5 254 főhöz képest, de továbbra is messze a leggyakoribb szabálytalanság. Az ilyen jogsértések legnagyobb része a feldolgozóipar és a kereskedelem területén munkát vállaló foglalkoztatottakat érintette.
A tapasztalatok szerint a foglalkoztatók nincsenek tisztában a munkaidő-nyilvántartás rendeltetésével, mely szerint annak hitelesen kell tükröznie a munkavállalók munka- és pihenőidejét. A munkaidő-nyilvántartással kapcsolatos jogsértések továbbá elfedik az esetleges munkabérrel, munkaidővel, illetve pihenőidővel kapcsolatos szabálytalanságokat is. A munkaidő nyilvántartás hiányossága, vagy hiánya miatt nem ellenőrizhető a pihenőidőre, pihenőnapra, munkaszüneti napon történő munkavégzésre vonatkozó szabályok betartása és a pótlékfizetés teljesítése sem, tehát közvetetten a munkavállalók alapvető jogai sérülnek.
A munkabérrel kapcsolatos jogsértések (kötelező legkisebb munkabér és garantált bérminimum szabályainak megsértése, a határidőben történő bérkifizetéssel összefüggésben megállapított jogsértés, az írásba foglalt és visszaellenőrizhető tartalmú bérelszámolás biztosításával kapcsolatos hiányosságok stb.) adták az összes főbb szabálytalansággal érintett foglalkoztatott közel ötödét (2873 érintett). A legjelentősebb a munkabér védelmére vonatkozó szabályok, illetve a pótlékokra vonatkozó szabályok megszegése volt.
A munkáltatók gyakran nem fizetik ki határidőre a munkabért, vagy minimálbért fizetnek annak a munkavállalónak, akit garantált bérminimum illetne meg. Jelentős számban előforduló szabálytalanság a munkaviszony megszűnésekor, illetve megszüntetésekor kiállítandó igazolások kiadásának elmulasztása vagy késedelme, valamint a munkabér-elszámolásának hiányossága.
Bírságok, intézkedések
A 2015. január-március között feltárt jogsértéseket elkövető 3 016 munkáltató közül 336 vállalkozással szemben alkalmaztak az elsőfokú munkaügyi hatóságok munkaügyi bírságot, összesen 60 820 000 forint összegben.
A munkaügyi hatóság a súlyos munkaügyi jogsértések elkövetése esetén szabott ki munkaügyi bírságot, több ízben szabálytalanság megszüntetésére kötelezéssel (583 db), illetve figyelemfelhívással (418 db) élt, valamint szabálytalanságot megállapító határozatot hozott (1 155 db); munkaügyi bírságot helyettesítő figyelmeztetéssel 576 esetben éltek a hatóságok. Az érdemi döntések túlnyomó többsége tehát anyagi szankció nélküli intézkedés volt.
Bejelentések
2015 első három hónapjában a munkaügyi hatósághoz 1655 bejelentés érkezett, jóval kevesebb, mint egy évvel korábban (2059). A bejelentések 53 százaléka közérdekű bejelentés, 47 százaléka panasz volt; a névtelen közérdekű bejelentések aránya 27 százalék volt.
A legtöbb jelzés a feketefoglalkoztatás és munkabér tárgyában érkezett a hatósághoz. Kiemelkedő számú volt a munkaidővel kapcsolatos bejelentések száma, és sokan jelezték a jogviszony megszűnésekor kiadandó igazolásokkal kapcsolatos szabálytalanságokat is.
