A vendéglátás területén a szerződés, illetve bejelentés nélküli foglalkoztatás volt a leggyakoribb jogsértés; a feldolgozóiparban és a gépgyártásban a leggyakrabban a munkaidő nyilvántartására, illetve a munkabérre vonatkozó rendelkezéseket szegték meg; a személy- és vagyonvédelem területén még maguk az ellenőrzések is súlyos nehézségekbe ütköztek.
2015 első negyedévében a munkaügyi hatóság 5208 munkáltatót ellenőrzött; a vizsgálatok során a foglalkoztatók 58 százalékánál talált munkaügyi jogsértéseket. A főbb ágazatok közül az építőiparban a feketefoglalkoztatás a leggyakoribb szabálytalanság, a mezőgazdaságban az egyszerűsített foglalkoztatás szabályosságát ellenőrizték elsősorban, a kereskedelemben a legtöbb intézkedés a munkaidő-nyilvántartás nem megfelelő vezetése, illetve a munka- és pihenőidővel kapcsolatos jogsértések miatt született; erről szóló cikkünk itt olvasható. Az alábbiakban – a Nemzetgazdasági Minisztérium összefoglalója alapján – a vendéglátás, a feldolgozóipar és a személy- és vagyonvédelem területén felmerült tipikus problémákat mutatjuk be.
Vendéglátás
A vendéglátó-egységekre 770 vizsgálat esett, az első negyedévi vizsgálatok 15 százaléka. Az ellenőrök összesen 708 intézkedés során 44 munkaügyi bírságot szabtak ki, összesen 5,08 millió forint összegben – olvasható.
A vendéglátás területén a súlyos jogsértések közül jellemző a munkaszerződés, illetve bejelentés nélküli foglalkoztatás mind rendes, mind egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyban.
Az ágazatban – hasonlóan a kereskedelemhez – kiemelkedő a munkaidő-nyilvántartás hiánya vagy hiányos vezetése és a munkaidővel kapcsolatos jogsértések (napi, heti munkaidő megengedett mértékének túllépése, munkaidő-beosztás hiánya). Utóbbi szabálytalanságok rendszeresen összekapcsolódnak, hiszen vagy a munkavállaló dolgozik a megengedett munkaidőn felül (munkaidővel kapcsolatos szabálytalanság), vagy ami lényegesen gyakoribb, hogy a szabálytalan nyilvántartás éppen ezt leplezi.
A munkabérrel kapcsolatos jogsértésekkel kapcsolatos intézkedések száma a kereskedelmi ágazat után itt a leggyakoribb, azon belül a pótlékok (műszakpótlék, illetve munkaszüneti napi és rendkívüli munkáért járó pótlék) megfizetésének elmaradása a tipikus munkabérrel kapcsolatos szabálytalanság.
A kisebb létszámú munkavállalót foglalkoztató munkáltatók jellemzően minimális számú bejelentett dolgozót alkalmaznak, a további munkaerőigényüket pedig egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállalókkal egészítik ki vagy maga a vállalkozás vezetője látja el a tevékenységet.
Feldolgozóipar, gépipar
A munkaügyi felügyelők ezekben az ágazatokban tartották az ellenőrzések 9 százalékát (456 vizsgálat) az első negyedévben; összesen 392 intézkedést hoztak, a 27 munkaügyi bírság összege 5,5 millió forint volt.
A feltárt jogsértések az esetek számottevő részében nagyobb munkavállalói csoportot érintettek, de volt példa néhány főt érintő szabálytalanságra is. 2015. I. negyedévében jellemzően a munkaidő nyilvántartására (hiányos nyilvántartás), illetve a munkabérre vonatkozó rendelkezések (pótlékokra, munkabér védelmére vonatkozó szabályok) megszegése fordult elő. Sok munkavállalót érintett a munkaidővel kapcsolatos törvényi rendelkezések megsértése, valamint a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiállításának és kiadásának elmulasztása.
A kisebb létszámot foglalkoztató üzemek esetében több alkalommal előfordult, hogy a hatóság egyáltalán nem, vagy csak nehézségek árán jutott be (zárt kapuk, kamera, kutyák stb.) a munkavégzés helyére.
Az I. negyedéves tapasztalatok is megerősítik: a többi főbb ágazattal összevetve a feldolgozóiparban és a gépgyártásban alacsonyabb a feketefoglalkoztatás száma és aránya is.
Személy- és vagyonvédelem
A személy- és vagyonvédelmi ágazatban 806 ellenőrzés volt az első negyedévben (az összes vizsgálat 16 százaléka), ezek közül 562 végződött intézkedéssel. Munkaügyi bírságot 79 esetben szabtak ki, 15,75 millió forint összegben.
Az ágazatban nem csupán a bejelentés nélküli foglalkoztatás a probléma, de a foglalkoztatók a munkaidővel, nyilvántartási kötelezettséggel, munkabérrel kapcsolatos jogszabályi rendelkezéseket sem tartják be – összegeznek az NGM szakemberei. A jogviszony megszűnésével összefüggő igazolások kiállításának és kiadásának elmulasztása miatt – a kereskedelmi ágazat mellett – a vagyonvédelem területén kellett a legtöbb intézkedést hozniuk a munkaügyi felügyelőknek.
A nyomozás és biztonsági tevékenységet ellátó vállalkozások ellenőrzése továbbra is nehézkes. Sok az újonnan alakult cég, ahol az ügyvezető külföldi lakhellyel rendelkezik, emellett a legtöbb helyen a munkáltató személye két-háromhavonta változik, az iratkérésre nem válaszolnak, a cégek nehezen utolérhetőek. Az ágazat munkáltatóinak jelentős része – többnyire a vagyonvédelmi ágazat kis és középvállalkozásai – láthatóan nem is törekszik a szabályos működésre, sőt minden lehetséges eszközzel akadályozza az ellenőrzéseket, ezáltal próbál a munkáltatói felelősség alól mentesülni. Gyakran előfordul az is, hogy az ellenőrzésekkor a munkáltató kiléte is kétséges, a meghallgatott munkavállalók nem tudják megnevezni a foglalkoztatójukat.
A munkavállalók jelentős részét az alvállalkozások számának korlátozását előíró jogszabály hatására munkaerő-kölcsönző cégek foglalkoztatják, azonban a munkáltatói jogokat a kölcsönvevő helyett általában a kölcsönbeadó gyakorolja, megtartva ezzel a korábban jellemző alvállalkozói jogviszony jelleget. Ennek keretében a kölcsönbeadó irányítja és ellenőrzi a munkavállalók munkavégzését és vezeti a munkaidő-nyilvántartást, sok esetben a munkavállalók előtt nem ismert a kölcsönbeadó vagy a kölcsönvevő személye. Az ellenőrzések sokszor fényt derítettek arra, hogy a kölcsönbeadók jogellenesen folytattak munkaerő-kölcsönzési tevékenységet, a munkavállalók munkaszerződésében megjelölt nyilvántartásba vételi szám az illetékes munkaügyi központ tájékoztatása szerint nem is létezett. A munkaerő-kölcsönzők székhelye jellemzően budapesti vagy Pest megyei székhelyszolgáltatókhoz van bejegyezve, így gyakran elérhetetlenek a munkáltatók vezetői.
Mind a kölcsönbeadóknál, mind a kölcsönvevőknél többször előfordul, hogy a hatósággal való együttműködés nem valósult meg, ezért gyakran csak a helyszíni ellenőrzések során beszerzett bizonyítékok alapján kerül sor a döntéshozatalra. A hatósággal együtt nem működő vállalkozások magas száma miatt ebben az ágazatban szükséges – a munkaügyi szankciókon túl – számos esetben eljárási bírságot is alkalmazni.
