A demokráciára épülő Európai Uniónak üdvözölnie kell a július 5-ére meghirdetett görög népszavazást – írja Darvas Zsolt, a Bruegel kutatója.
A hivatalos hitelezők számára ideális döntés a népszavazás. A görögök vagy felhatalmazzák kormányukat arra, hogy folytassa a pénzügyi támogatási program végrehajtását – vagy a bizonytalanság mellett teszik le voksukat. Ha a „nem” szavazatok győznek, az végül pénzügyi, gazdasági és politikai káoszhoz vezet, ha viszont „igenek” kerekednek felül, akkor véget érhet a barátságtalan vita, és az alapelvek helyett végre a részletekre lehet majd koncentrálni.
A görög kormány úgy érzi, hogy a januári választásokon szerzett mandátuma alapján nem fogadhatja el a hitelezők ajánlatát. Ha mégis rákényszerítenének egy feltételrendszert, az csak újabb problémákhoz és vitákhoz vezet. A kormány bukása ugyanakkor politikai bénultságot idézhet elő, a helyzet kontrollálhatatlanná válhat.
A pénzügyminiszterek tanácsának közleménye megerősíti: a jelenlegi program június 30-án véget ér – anélkül, hogy a határidő esetleges meghosszabbításáról szót ejtene. Ez pedig azt jelenti, hogy a közlemény szerint a referendum lényegében felesleges – szögezi le Darvas Zsolt, aki szerint az eurózóna az állam- és kormányfőinek másként kellene dönteniük, és a határidőt néhány nappal a népszavazás utánig meg kellene hosszabbítaniuk. „Egy demokratikus Európának meg kell engednie, hogy a görög nép egy ilyen történelmi kérdésben véleményt nyilvánítson.”
A jelenlegi „bailout-program” meghosszabbítása – vagy a meghosszabbítás elmaradása – az Európai Központi Bank döntéseire is hatást gyakorolhat. Az EKB-nak nem szabad visszafognia a görög bankoknak nyújtott likviditási segítséget, ezt ugyanis a bankok nem élnék túl. Ha pedig a bankrendszer összeomlik, az további csapást mér a gazdaságra.
Mindeközben a hitelezőknek is kisebb fiskális megszorításokat kell követelniük. Figyelembe véve, hogy a 2010–12-es program alapfeltevéseit mennyire elszámolták, most valamivel kisebb elsődleges többletet is követelhetnének, ez az államadósság-pálya szempontjából nem bírna különösebb jelentőséggel. Az EKB-nál lévő görög államadósság visszafizetésére új ESM-hitelt kellene felajánlani (olyan feltételek mellett, amelyekről a népszavazásban véleményt lehet nyilvánítani).
A közvélemény-kutatások szerint a görögök többsége az eurózónában kíván maradni. Ha a „Grexit” kockázata megszűnik, a reformok pedig folytatódnak, akkor görög gazdaság növekedésnek fog indulni. Ebben a történelmi pillanatban az eurózóna vezetőinek engedniük kell, hogy a görög emberek kinyilváníthassák véleményüket, az EKB-nak pedig még várnia kell, mielőtt csökkenti a görög bankok számára elérhető likviditást – zárja gondolatmenetét a Bruegel kutatója.
