Az átláthatatlan állami döntéshozatal, a korrupció és a szakképzett munkaerő megtartásának képtelensége rontják leginkább Magyarország versenyképességét, de sok egyéb mellett a magas adóterhelés, valamint az oktatás és a szakképzés alacsony színvonala is hozzájárul ahhoz, hogy már csak három uniós tagállamot tudhatunk magunk mögött a Világgazdasági Fórum versenyképességi listáján.

Magyarország tavalyhoz képest hat helyet rontva a 69. legversenyképesebb ország lett a Világgazdasági Fórum idei listáján, amely 138 államot rangsorol több mint száz szempont alapján. Ezzel a 28 uniós tagállamból Magyarország a 25. legversenyképesebb, csupán Horvátországot, Ciprust és Görögországot előzzük meg a listán. (Tavaly még Szlovákiát is magunk mögött tudhattuk, ám míg Magyarország versenyképessége romlott az elmúlt egy évben, addig Szlovákia két helyet javított.)

A Magyarország versenyképességét rontó tényezők között évek óta ugyanazokat említik a lista készítői. A korrupció, az állami döntéshozatal átláthatatlansága, a túlzott bürokrácia jelentősen csökkenti az államba vetett bizalmat. Az adóterhek magasak, az oktatás és a szakképzés színvonala ellenben alacsony. Ugyan a kamatok viszonylag alacsonyak, a vállalkozások mégis csak nehezen jutnak kölcsönhöz, és forrást a tőkepiacról sem nagyon tudnak bevonni.

Ezzel szemben a magyar versenyképességet leginkább csak a makrogazdasági tényezők javítják, így például az alacsony infláció és költségvetési hiány, a GDP-arányosan csökkenő áéllamadósság, vagy a nemzeti össztermékhez magas lakossági megtakarítások. Mellettünk szól még az ország geopolitikai elhelyezkedése és az alacsony vámok – magyarán az, hogy Magyarország tagja az Európai Uniónak.

Néhány részpontszám

Magyarország versenyképességét legnagyobb mértékben az „Intézmények” és az „Üzleti környezet kifinomultsága” szempontcsoportokban kapott pontok rontották le, az előbbiben a 114., az utóbbiban a 113. helyet foglaljuk el a vizsgált országok közül. Az Intézmények kategória részpontszámai közül kirívóan alacsony a tulajdonjogok helyzetének értékelése, az itteni 2,9 pont (a minimum 1, a maximum 7) csupán a 134. helyre elég. Lehangoló a kormányhivatalnokok döntéseinél megnyilvánuló „favoritizmus” megítélése, az erre kapott 1,9 pont csupán az – ezen részmutató szerinti – lista 135. helyére elég.

Van ennél gyengébb helyezésünk is ebben a kategóriában: a kormányzati politika átláthatóságát a Világgazdasági Fórum szakemberei 2,7 pontra értékelték, amivel Magyarország a 136. helyen áll. A „kifinomultsági” mutatók között a helyi beszállítók „mennyisége” kapott kirívóan alacsony pontszámot és szerény (137.) helyezést. Az infrastruktúra alapján Magyarország jobban teljesít, mint az összesített eredmény szerint (62. a 138 országból), ugyanez áll a makrogazdasági környezetre (47.), a termékpiacok hatékonyságára (59.), a technológiai készenlétre (54.) és a piac méretére (53.) is.

A „munkaerőpiac hatékonyságával” már több gond volt (80.), ahogy a pénzügyi piacok helyzetével kapcsolatban is. Az utóbbi szempontcsoportban kirívóan gyenge az értékpapír-piaci felügyelet megítélése (133.), de a bankok átláthatósága is (114.). Az oktatással kapcsolatban is sok a kifogás: a felsőoktatás minőségének értékelése például csupán a 114. helyre elég, de az alapfokú oktatás minősége is csupán a 96. helyre futott be.

Svájc vezet, Jemen az utolsó

A világ legversenyképesebb állama továbbra is Svájc, a képzeletbeli dobogó második és harmadik fokára pedig – akárcsak tavaly – Szingapúr és az Egyesült Államok állhatott fel. A lista utolsó három helyére Csád, Mauritánia és Jemen került. Az uniós tagállamok közül Hollandia a legversenyképesebb, a lista 4. helyére került, mögötte Németország jön ugyacsak 5,57 ponttal. Magyarország versenyképességi pontszáma 4,2, amely az eddigi leggyengébb, és messze elmarad az uniós átlagtól is, amely 4,79 pontra nőtt a tavalyi 4,75-ről.

Reagált az NGM is

A magyar gazdaság versenyképességének nem az az elsődleges fokmérője, hogy Magyarország hányadik helyen szerepel egy kutatóintézet rangsorában, hanem az, hogy a magyar gazdaság milyen ütemben bővül, növekszik-e a foglalkoztatottság, egyensúlyban van-e az államháztartás, csökken-e az államadósság – reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a Világgazdasági Fórum felmérésére.

A tárca kiemelte:annak ellenére romlást mutat a magyar versenyképesség, hogy a magyar gazdaság teljesítményére vonatkozó statisztikai adatok folyamatosan javulnak, a növekedés dinamikus, 2010 óta több mint 600 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben egyensúlyba került a költségvetés és folyamatosan csökken az államadósság. Ezek az adatok, amelyeket az Európai Unió, a piaci szereplők, és most már a hitelminősítők is elismertek, jobban tükrözik a magyar gazdaság versenyképességét, mint a rangsor – hangsúlyozta az NGM.

A tárca közölte: a rangsora nagyrészt szubjektív gazdaságstatisztikai adatokon, a megkérdezett vállalatvezetők véleményén alapuló indikátorokon alapul. Az NGM tudomása szerint csak néhány tucat vállalatvezető vett részt a felmérésében, vagyis a rangsor nagyobb részben a megkérdezett néhány tucat vállalatvezető szubjektív véleményét tükrözi.

A minisztérium kiemelte: a konkrét statisztikai adatokon alapuló indikátorok javulást mutatnak a felmérés szerint is, a megkérdezésen alapuló indikátorok esetében viszont sokszor egyértelműen érződik a szubjektivitás, ami az egész felmérést és a rangsort is torzítja. Nyilvánvaló szubjektivitásról tanúskodik, és ezért nehezen is vehető komolyan például a felmérésnek az az eredménye, amely szerint az állami intézmények Albániában, Jamaikán vagy Ghánában jobban működnének, mint Magyarországon – áll az NGM közleményében.