Elsősorban Budapesten terjed gyors ütemben 2010 óta a rövid távú lakáskiadás – állapítja meg a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetsége legfrissebb elemzése. A szövetség szerint minél előbb szabályozni kell a piac működését.
2010-15 között az „üzleti célú egyéb” kategóriában, azaz a bérbeadásra regisztrált magánlakások száma 38 307-ről, 37 253-ra csökkent Magyarországon. Ezzel szemben Budapesten drasztikusan nőtt a számuk, 1 492-ről 4 047-re.
A bérbeadásra kerülő szobák száma 2010-ben még csak 2 123 volt, míg tavaly már 8 848 volt. A tendencia idén sem változott, 2016 nyarán az Airbnb-n 5 ezer feletti, a booking.com portálon több, mint 2 ezer lakás szerepelt a fővárosban.
A magánlakásokat kereső külföldi vendégek körében Budapest növekvő népszerűségét mutatja, hogy a www.skift.com 2016. májusi elemzése szerint 2015-ben az Airbnb portálon Erzsébetváros volt a 13. legtrendibb úti cél, ahol a forgalomnövekedés egy év alatt 145 százalékot mutatott.
Versenyhátrányban a szállodák
Magyarországon bár a lakások rövid távú bérbeadása engedélyhez kötött, a bérbeadóknak csupán minimális követelményeknek kell megfelelniük – különösen a szálloda üzemeltetőkhöz képest –, ezért működési költségeik összehasonlíthatatlanul alacsonyabbak. Így azoknál sokkal alacsonyabb árakon tudnak megjelenni esetenként a szállodákat is forgalmazó portálokon, ezért aránytalan versenyelőnyt élveznek – állapítja meg az MSZÉSZ.
Álláspontjuk szerint a magánlakások rövid távú bérbeadása olyan vendégkört hoz Budapestre, amely a fővárosi kisvállalkozások – éttermek, bárok, fürdők, taxik – számára jelentős forgalmat generál. Vagyis ezt a tevékenységet nem betiltani kell, hanem a nemzetközi példákból is tanulva újra kell szabályozni.
Niklai Ákos, az MSZÉSZ elnöke a KamaraOnline-nak korábban nyilatkozva ezt mondta: „Nem szívesen használjuk az Airbnb cégnevet, szerintem inkább az árnyékgazdaság a találóbb meghatározás. Amíg a szállodákra nagyon szigorú szabályok vonatkoznak, addig magánszállást az ad ki, aki akar, alig ellenőrzik őket, az adózási morál is kívánni valót hagy maga után. Vagyis nem egyenlőek a működési feltételek, s ez nem csak a szállodaiparnak okoz kárt, hanem a magyar gazdaságnak is. Hatósági és önkormányzati feladatnak kell lennie ennek a normális, ellenőrizhető szabályozása. Néhány nyugati nagyvárosban a magánszállások akár 10-15 százalékkal gyengíthetik a szállodai forgalmat, ez pedig már jelentős érvágás. Ugyanakkor látjuk, értékeljük a magánszállások által generált plusz forgalmat más területen, így a vendéglátásban, a fürdőkben.”
A nyilatkozat óta annyi mindenképp előrelépésnek tekinthető, hogy az adóhatóság bejelentése szerint, hozzáfogtak a helyzet elemzéséhez és az ellenőrzésekhez is.
Airbnb – tavaly 16 millió vendég
Egyáltalán nem magyar jelenség a „kanapéturizmus”. Az Európai Bizottság 2016-ban készült tanulmánya is foglalkozik a piac meghatározó szereplőivel. A 2008-ban alapított Airbnb növekedett a leggyorsabban, amely 2010-ben 45 ezer, 2015-ben viszont már közel 16 millió vendéget fogadott.
Piaci dominanciáját, túlsúlyát mutatja, hogy az Airbnb honlapján 2 millió 160 ezer, a Wimdu-n 300 ezer, a 9flats kínálatában 200 ezer, a Gloveler esetében csupán 40 ezer lakás/szoba szerepelt tavaly.
Az MSZÉSZ tapasztalatai szerint a lakástulajdonosok egyre kevésbé szobákat adnak bérbe a maguk által is használt lakásban, hanem teljes lakásokat. Egyébként a vendégek is főleg ezeket keresik. A piacon megjelentek a bel- és külföldi befektetők, hogy Budapesten – elsősorban a belvárosi kerületekben – bérbeadás céljából vásároljanak ingatlanokat.
Budapesten egyre több „lakáshotel is kínálja szolgáltatásait. Egy-egy üzemeltető – elsősorban a VI. és VII. kerületben – egy vagy több lakóépületen belül a tulajdonosoktól több lakást vesz bérbe, majd azokat „egyéb üzleti szálláshelyként” regisztrálva, valójában szállodaként üzemelteti. A lakásokat részben saját honlapján, részben ismert szobafoglalási portálokon forgalmazza.
Komoly ellenőrzést sürgetnek
Az egyik – sok lakást hotelszerűen működtető – cégről az MSZÉSZ az alábbi adatokat közli: A kft. mérlegbeszámolója szerint 2014-ben 81 lakást, 2015-ben már 90 lakást üzemeltett. 2014-ben a nettó árbevételük 538,1 millió forint volt (ebből 73,8 millió forint belföldi, 464,3 millió forint külföldi vendégektől származott). Tavaly a kft. nettó árbevétele 731,8 millió forintra nőtt (a belföldi árbevétel 66,3 millió, a külföldi 665,5 millió forint). A kft. 2014-ben 25, tavaly 43 főt foglalkoztatott.
A szövetség úgy ítéli meg, a hasonló példa miatt szükséges lenne ellenőrizni, hogy „egyéb üzleti szálláshelyként” regisztrált nagy számú lakást milyen működési engedély alapján tudnak szállodaszerűen üzemeltetni, mennyiben felelnek meg a szállodákra vonatkozó tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi, akadálymentességi, egyéb hatósági előírásoknak.
Az MSZÉSZ javasolja, hogy ugyanazt a bejelentési kötelezettséget írják elő a magánlakások bérbeadóinak, mint amit a szállodáknak kell teljesíteni. Azt is felvetik, hogy a bérlakásokat rövid távon ne lehessen bérbe adni, a társasházakban levő magántulajdonú lakások esetében pedig a társtulajdonosok hozzájárulása legyen szükséges a rövid távú bérbeadásához.
Megfontolandónak tartják, hogy a lakások bérbeadásának szabályozásánál tegyenek különbséget a rövid – 30 napnál rövidebb – és annál hosszabb távú bérbeadás között.
A szövetség azt is javasolja, hogy a rövid távú bérbeadásnál korlátozzák az évi bérbeadás napjainak számát például 60-90-120 napra, valamint limitálják az alkalmanként bérbeadásra kerülő napok számát.
Tekintettel arra, hogy Budapesten lakásonként – annak elhelyezkedésétől, felszereltségétől, minőségétől, méretétől, az idénytől függően – éjszakánként 25-40 000 forintos, vagy annál is magasabb árat lehet elérni, javasolják a jelenlegi szobánkénti 32 000 forint éves átalányadó mértékének felülvizsgálatát.
A portálok is szolgáltassanak adatokat
A foglalásokkal foglalkozó portálok működésével kapcsolatban is megfogalmaztak javaslatot. Azt írják: meg kell szabni, hogy ezek a portálok kizárólag engedéllyel rendelkező lakásokat forgalmazhassanak, tüntessék fel a lakások engedélyének számát. Rendszeresen szolgáltassanak adatokat az önkormányzatoknak és az adóhivatalnak a lakásokban megfordult vendégek, vendégéjszakák számáról, a lakástulajdonosok részére átutalt díjakról.
A szövetség szerint szintén fontos lenne változtatni az adatszolgáltatáson. A Központi Statisztikai Hivatal jelenleg évente júniusban ismerteti az előző évben településenként, bérbeadásra vonatkozó engedéllyel rendelkező lakások, szobák, valamint az ezekben regisztrált bel-és külföldi vendégéjszakák számát.
Ezt úgy módosítanák, hogy a KSH legalább negyedévente közöljön adatokat a rövid távon kiadásra kínált lakások, szobák számáról, az azokban megfordult összes, bel- és külföldi vendég, az általuk eltöltött vendégéjszakák számáról, a külföldi vendégek nemzetiségenkénti megoszlásáról, a magánlakások településenkénti árbevételéről.
Az MSZÉSZ elemzését itt olvashatja.
