A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa változatlanul, 3,40 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, a kamatfolyosó felső szélét azonban 100 bázisponttal, 5,40 százalékról 6,40 százalékra emelte.
A kamatfolyosó alsó széle, az egynapos jegybanki betét kamata nem változott, 3,40 százalék maradt, az egynapos és az egyhetes fedezett hitel kamata pedig 6,40 százalék lett.
A testület legutóbb februárban, előtte pedig januárban kamatmeghatározó 50-50 bázisponttal emelte a jegybanki alapkamatot.
Noha a mai ülés a monetáris tanács menetrendje szerint nem kamatmeghatározó ülés volt, az elemzők arra számítottak, hogy a jegybank reagál a forint elmúlt napokban tapasztalt jelentős gyengülésére.
A testület 2021 júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig 2020 július óta állt 0,60 százalékon.
A jegybank a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása érdekében továbbra is kész minden monetáris politikai eszközének alkalmazására – jelentette ki Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, miután a monetáris tanács a kamatfolyosó kiszélesítéséről döntött.
Az alelnök hangsúlyozta, hogy a devizapiaci jegybanki intervencióra vonatkozó kérdéseket az MNB, mint ahogy eddig sem, úgy most sem kommentálja.
Kiemelte, hogy az elmúlt másfél hétben külföldi szereplők mintegy 600 milliárd forintnyi pozíciót építettek ki a pénzpiacokon a forint ellen. Ekkora pozícióra volt már példa, de ilyen gyors felépülésére még nem – tette hozzá. A jegybank a kamatok emelésével meg tudja növelni a pozíciók tartásának költségét, azok lezárásának pedig a forintot erősítő hatása lesz.
A forint gyengülésének hátterében az orosz-ukrán háború okozta, az egész régiót érintő kockázat-növekedés áll – jegyezte meg az alelnök, aki a forint elleni pozíciók kiépülését természetes piaci folyamatnak nevezte.
Virág Barnabás aláhúzta, hogy a jegybanki tartalékok szintje megfelelő, azt az általánosan elfogadott nemzetközi szempontok szerint értékelik.
A geopolitikai helyzet kiéleződése rendkívüli kockázatot jelent. „A kockázat nem rólunk szól, de hatással van ránk” – fogalmazott.
Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy a jegybank következetesen folytatja az infláció megfékezésére meghirdetett kamatemelési ciklust. Megerősítette azt is, hogy az egyhetes betét és az alapkamat szintje össze fog érni.
Február közepéig az MNB becslése szerint folytatódott a gyors gazdasági növekedés Magyarországon, mértéke elérhette a 8 százalékot. Ugyanakkor az infláció emelkedése is folytatódott 8-8,5 százalék lehetett, és a maginfláció is elérhette a 8 százalékot. Nőttek az inflációs kockázatok és a gazdasági növekedésnél nőttek a lefelé mutató kockázati tényezők – jegyezte meg.
A pénzpiaci mozgásokat értékelve kiemelte, hogy a magyar megtakarítók bizalma töretlen, tartják a forintbetéteket és az állampapírokat. A piaci folyamatok annyiban jelentkeztek, hogy a devizabetétek volumene némileg csökkent, miután az év elején megnövekedett a szintjük, az utóbbi időszakban jelentős volt a forintra váltás. Az állampapíroknál átrendeződés történt a Prémium Magyar Államkötvény irányába.
A külföldi megtakarítók is tartják a magyar állampapírállományukat, ugyanakkor a hozamok markánsan emelkedtek – mondta.
(Forrás: MTI)
