Sikeres évet zártak az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségéhez tartozó kasszák. Az önkéntes nyugdíjpénztárak összesített vagyona 1288 milliárd forintra, éves szinten 10,5 százalékkal nőtt, ráadásul a kasszák közel 7 százalékos hozamot és 5 százalékos reálhozamot értek el.
Az önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint az egészség- és önsegélyező pénztárak ismét bebizonyították, hogy a lakosság számára egyre fontosabb öngondoskodási megoldások közül a legjobb takarékoskodási alternatívát jelentik és ezt egyre nagyobb arányban ismerik fel az emberek. Tavaly ugyanis az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségével (ÖPOSZ) együttműködő önkéntes nyugdíjpénztárak a korábbi évekhez hasonlóan ismét kimagasló teljesítményt nyújtottak – írja közleményében a szövetség.
Vagyongyarapodás és hozamemelkedés
Az érintett kasszák összesített vagyona 2017 végén 1288 milliárd forintra rúgott, ez pedig 10,5 százalékos emelkedést jelent éves összevetésben – derül ki a szövetség friss adataiból. A vagyongyarapodásban a pénztárak által elért hozamok is jelentős részben vették ki a részüket, különösen a jelenlegi alacsony kamatkörnyezet fényében van ennek különös jelentősége.
Önkéntes Nyugdíjpénztári hozamok
(ÖPOSZ becslés)
Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke az eredményekkel kapcsolatban kiemelte: Az érintett önkéntes nyugdíjpénztárak 6,78 százalékos átlagos becsült hozamot értek el tavaly, az infláció hatásával együtt számolt reálhozam pedig 4,7 százalék volt. Szintén kedvező eredmény, hogy az egy önkéntes nyugdíjpénztári tagra jutó vagyon 2017 végén 1,22 millió forint volt, ez pedig az egy évvel korábbi szinthez képest 10 százalékos növekvésnek felel meg.
Az ÖPOSZ-szal együttműködő egészség- és önsegélyező pénztárak 2017-et 51,2 milliárd forintos összvagyonnal zárták. Tagjaik az év során 7,3 millió alkalommal fizettek egészségszámlájukról a különböző szolgáltatásokért, amelyekre összesen 39,5 milliárd forintot költöttek, azaz alkalmanként átlagosan több mint 5300 forintot adtak ki a munkáltatójuk által kiegészített és adókedvezménnyel támogatott egyéni befizetéseikből összeálló egyenlegükből.
Kimagasló növekedés a tagoknál, komoly csökkenés a munkáltatóknál
Dr. Kravalik Gábor hozzátette: a részletes eredményekből világos, hogy a pénztártagok továbbra is nagyon elégedettek a kasszákkal. Ennek bizonyítéka, hogy az önkéntes nyugdíjpénztáraknál az egyéni befizetések összege 2017-ben meghaladta a 90 milliárd forintot, ami 25 százalékos emelkedést jelent. Az önsegélyező és egészségpénztárak tagjai pedig 23,1 milliárd forintot fizettek be egyénileg, ez pedig 44 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi összeget.
Bár az egyéni befizetések látványos növekedése örömteli, a tavalyi összesített adatokból az látható, amire számítani lehetett a negyedéves részadatok alapján is: azaz a munkáltatói befizetések csökkentek. Az önkéntes pénztáraknál éves szinten közel 5 százalékkal, az önsegélyező és egészségpénztáraknál pedig közel 40 százalékkal – tette hozzá az elnök.
Fordulatot hoz az adócsökkentés?
Az ÖPOSZ szakértői szerint a munkáltatói hozzájárulások visszaesése alapvetően azzal magyarázható, hogy 2017-ben a korábbinál magasabb adókulcs volt érvényben a béren kívüli juttatásként adható cafeteriaelemre.
Dr. Kravalik Gábor kifejtette, hogy a pénztárakban lévő több mint 1 milliós nyugdíjpénztári és a hozzávetőleg 1 millió fős egészségpénztári tagság egyértelműen jó megoldásnak tartja ez a takarékoskodási formát, ám a munkáltatói hozzájárulások bővülésére nagy szükség lenne, hogy növekedjen a takarékoskodó munkavállalók tábora. Az ÖPOSZ szerint ugyanis sokan vannak még, akik csak a munkáltatójuk segítségével tudják megkezdeni a takarékoskodást. Emellett az ÖPOSZ abban bízik, hogy a nettó fizetések emelkedése miatt még többen lépnek a takarékoskodás útjára a pénztári megoldások segítségével.
Egészségpénztári tagdíjbevételek
(Pénztárszövetség – éves kimutatás, 2012-2017, Mrd Ft)
Az idei év Dr. Kravalik Gábor és az ÖPOSZ reményei szerint változást hoz a munkáltatók hozzáállásában. Mégpedig azért, mert a pénztári tagsághoz adható hozzájárulást adóterhelése közel 3 százalékponttal 41 százalék alá csökkent. Az alacsonyabb adókulcs miatt pedig sok munkáltató számára lehet vonzóbb a béren kívüli juttatások között népszerűnek mondható pénztári hozzájárulás. Így pedig felelős munkáltatóként viselkedve hozzájárulhatnak olyan célok eléréséhez, mint munkavállalóik nyugodt, kiszámítható, egészségben élhető jövőnek elősegítése, biztosítása.
Az ÖPOSZ a Századvég Gazdaságkutatóval közösen korábban kidolgozott egy javaslatot. Ez a javaslat tovább növelné a pénztári megoldások népszerűségét, ezzel még több ember számára tenné vonzóvá az öngondoskodást. A javaslat lényege az, hogy azoknak a tagoknak, akik nem csak munkáltatójukra támaszkodnak, de maguk is részt vesznek a megtakarításban, azok számára az egyéni befizetéseik mellett a munkáltatói hozzájárulás után is járna adókedvezmény. Ha ez a javaslat ebben a formában megvalósul, azzal a gyakorlatban is remek ösztönzőt kapna mind a munkáltató, mind a munkavállaló, hiszen így még vonzóbbá válnának számukra a pénztári megoldások.
