Áprilisban jelentős volt a koronavírus-járvány miatt megváltozott gazdasági folyamatok hatása, így az ipari termelés 36,8 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A munkanaphatástól megtisztított adatok szerint a termelés 36,6 százalékkal csökkent – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A járványhelyzet ismeretében nem okozott meglepetést az ipari termelés áprilisi visszaesése, elemzők már jó előre jelezték, hogy ez a hónap lesz a mélypont, de jóval kisebb, 20 százalék körüli hanyatlást vártak.
Az előző hónaphoz viszonyítva 30,5 százalékkal esett vissza a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás áprilisban.
Az év első négy hónapjában 9,2 százalékkal kisebb volt a termelés, mint az előző év azonos időszakában.
A részletes adatokat egy hét múlva, június 12-én közli második becslésében a KSH.
A szűkszavú első becslésben most csak annyit jegyzett meg, hogy áprilisban kiugró visszaesés volt a járműgyártásban, amely a márciusi 19,8 százalékos visszaesés miatt már az első negyedévben is 2,2 százalékkal kevesebbet termelt, mint egy évvel korábban.
Kisebb mértékben csökkent a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, illetve az élelmiszer, ital és dohánytermék gyártása – jelezte a hivatal. A számítástechnikai ágazatban márciusban még szerény 1,7 százalékos volt a növekedés, amivel a kibocsátás még mindig 7,3 százalékkal meghaladta a tavalyi első negyedévit.
Ami pedig az élelmiszeripart illeti, valószínűleg a felvásárlási láz is közrejátszott abban, hogy az első negyedévben 10,2 százalékkal növelte a kibocsátását és márciusban 12,7 százalékos emelkedést regisztrált éves összevetésben.
A KSH becslése szerint egyedül a gyógyszergyártásban nőtt a kibocsátás, ahol pedig márciusban 1,5 százalékos lemaradás volt a kiugró februári 8,9 százalékos növekedés után.
A koronavírus-járvány keresleti és kínálati oldalon is jelentős veszteséget okozott a világpiacon. Magyarországon az ipari kibocsátás áprilisban érte el mélypontját, májustól fokozatos emelkedés várható. Az előrejelzések szerint az év második felében megkezdődhet a kilábalás, a kibocsátás akár már a jövő évben elérheti a járvány előtti szintet – írja előrejelzésében az Innovációs és Technológiai Minisztérium.
A magyar ipar az elmúlt 10 évben Dánia után a világ második leginkább high-tech iparává vált, amely egyben azt is jelenti, hogy rugalmas, magas hozzáadott értékű kapacitások épültek ki az országban, amelyek elősegítették a járványhelyzethez való jobb alkalmazkodást. Emellett a kormány Gazdaságvédelmi Akciótervének intézkedései hozzájárulnak a munkahelyek megőrzéséhez, új munkahelyek teremtéséhez, a vállalkozások forráshoz jutásához, a hatékonyságnövelő beruházások támogatásán és az ellenséges felvásárlások tiltásán keresztül a cégek növekedéséhez.
„Azt látjuk, hogy a hazai kkv-szektornak segítséget jelentettek az intézkedések, például az adó- és járulékmentesség, a munkahelyvédelmi bértámogatások. A járvány sikeres kezelésének köszönhetően április végére a nagyvállalatok is jellemzően újraindították a termelést, így májustól a piaci kereslet alakulásának függvényében egyre jobb adatok érkezhetnek. Köszönet illeti a hazai vállalkozói szektort az elmúlt időszak helytállásáért, akiket támogatási programjainkkal most arra bíztatunk, hogy merjenek előre tekinteni és tervezni” – nyilatkozta György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára.
Az elemzőket nem az ipari termelés áprilisi visszaesésének ténye, hanem a mértéke lepte meg igazán, de valamennyien osztották azt a várakozást, hogy a májusban megindult enyhülés az adatokon is meglátszik majd.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában megjegyezte: bár várható volt, még a legpesszimistább elemzőket is meglepték az ipari termelés áprilisi adatai. Ez minden idők legnagyobb visszaesése, de arra sem volt még soha példa, hogy két egymást követő hónapban is kétszámjegyű havi visszaesést regisztráljanak.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint is soha nem látott mértékű zuhanást okoztak az ipari termelésben a koronavírus miatt hozott korlátozó intézkedések. Májusban viszont már meredeken felpattanhat az ipari termelés, a kereslet élénkülése azonban fokozatos lehet a megugró munkanélküliség, bércsökkentések és a fogyasztók óvatossága miatt.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője is arra hívta fel a figyelmet, hogy a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozásokhoz köthető üzembezárások, termeléscsökkentések nagy része áprilisra esett. Az áprilisi zuhanással az ipar teljesítménye a 2015-ös szint mindössze 73 százalékát érte el. Az ipar számára az április lehetett a mélypont a jelenlegi kilátások szerint, de a járvány esetleges második hulláma még átírhatja a forgatókönyveket.
(Forrás: ITM Kommunikáció, MTI, fotó: Krizsán Csaba)
