Áprilisban az építőipari termelés 3,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a márciusinál 5,9 százalékkal kisebb volt a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított adatok szerint – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az épületek építése 1,2 százalékkal csökkent a februári 50,1 és a márciusi 10,6 százalékos emelkedés után, az egyéb építmények építése 11,4 százalékkal nőtt, hajszálra ugyanúgy, mint márciusban.
Az építőipari ágazatok közül az épületek építésében 12,8 százalékkal csökkent a termelés. Ugyanakkor az egyéb építmények építése 9,5, a speciális szaképítés 13,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
A megkötött új szerződések volumene 33,9 százalékkal, ezen belül a magasépítési szerződéseké 43,4 százalékkal, a mélyépítésre vonatkozóké 25,2 százalékkal nagyobb volt a tavaly áprilisinál.
Az építőipari vállalkozások április végi szerződésállományának volumene 8,0 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Az épületek építésére vonatkozó szerződések volumene 8,8 százalékkal csökkent, az egyéb építményeké 20,6 százalékkal nőtt.
Az év első négy hónapjában az építőipar termelése 12,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Az építőipar áprilisi adatain felfedezhetők a lassulás jelei, de ilyen volatilis szektorban egy-két hónap adataiból nem szabad messzemenő következtetéseket levonni; az anyaghiány és az árak emelkedése, a finanszírozás drágulásával és az állami beruházások korlátozásával együtt majd csak jövőre nyomja rá bélyegét az ágazat teljesítményére az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint.
Horváth András, a Magyar Bankholding vezető elemzője kommentárjában kiemelte: láthatóan továbbra sem tört meg az építőipar növekedési trendje, bár látszanak a lassulás és a beszerzési problémák jelei. Ilyen volatilis teljesítményű iparág esetében azonban egy-két hónapnyi adatból nem érdemes tartós trendet felrajzolni.
Az építőipar alapvető problémája továbbra is az, hogy szembe kell néznie az elszabaduló alapanyag-ellátási és áremelkedési nehézségekkel – tette hozzá.
Idén minden bizonnyal még erős éve lesz az építőiparnak, a folyamatban lévő lakossági építkezési, felújítási és állami megrendeléstömeg elegendő volument biztosít. A bankholding várakozásai szerint az idén 10 százalék felett lehet az iparág növekedése.
A kilátásokat tekintve a szerződésállományok rekordmagasak, bár ebben jelentős szerepe lehetett a meglévő szerződések átárazásának is. A kivitelezési költségeknél idén tavasszal várt 10 százalék körüli emelés helyett nem ritkák a 25 százalék körüli vagy akár ezt meghaladó emelések sem.
Az alapanyagellátás problémai, a rapidan növekvő költségek, a finanszírozási költségek emelkedése és a várhatóan csökkenő állami megrendelések a jövő évtől bizonytalanságot és lassulást okozhat az iparágban – prognosztizálta a bankholding szakértője.
Regős Gábor, a Századvég Konjunktúrakutató makrogazdasági üzletágának vezetője is azt hangsúlyozta, hogy az ágazat teljesítménye továbbra is nagyon volatilisen alakul. A havi visszaesést elsősorban az orosz-ukrán háború indokolhatta, hiszen ez több építőanyagból is hiányt okozhatott, illetve befolyásolhatta az Ukrajnából érkező munkaerő rendelkezésre állását. Az áprilisi rendelésállományon még nem látszik az állami beruházások egy részének halasztása, hiszen erről csak később született döntés. Ennek fényében azonban már látható, hogy az építőipar teljesítményét ebben az évben a magánszektor által támasztott kereslet fogja felfelé húzni. Kínálati oldalról továbbra is a munkaerő rendelkezésre állása és az építőanyaghiány határozza meg az ágazat teljesítményét. A második negyedévben az építőipar gazdasági növekedéshez való hozzájárulása Regős Gábor várakozásai szerint kis mértékben pozitív lehet – tette hozzá.
(Forrás: MTI)
