Az első negyedévben folytatódott a beruházások előző negyedévben elkezdődött növekedése, a fejlesztések volumene 2,5 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához, és 0,5 százalékkal az előző negyedévhez képest – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az élénkülést az előző negyedévhez hasonlóan ismét a költségvetés és a háztartások növekvő aktivitása okozta, miközben a vállalkozások fejlesztései továbbra is csökkentek.
A beruházási teljesítmény 53 százalékát megvalósító, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások körében a fejlesztések volumene az előző negyedévek átlagos ütemével lényegében megegyezően, 6,3 százalékkal csökkent, amiben kiugró szerepet játszottak a külföldi érdekeltségű vállalkozások visszafogott fejlesztései. Ugyanakkor a beruházások 13 százalékát realizáló költségvetési szerveknél a fejlesztések 30,6 százalékkal emelkedtek. Miközben az önkormányzatok fejlesztései visszaestek, a központi közigazgatási szervek tárgyieszköz-beszerzései közel megduplázódtak.
A beruházási teljesítményérték 53,3 százalékát képviselő építési beruházásoké 1,0 százalékkal csökkent, a 45,5 százalékot kitevő gép- és berendezésberuházásoké 7,0 százalékkal nőtt. A gép- és berendezésberuházások mintegy héttizede importból származott – jegyezte meg a KSH.
A legnagyobb súlyt képviselő, a beruházások 27 százalékát adó feldolgozóipar fejlesztései 10,1 százalékkal mérséklődtek a magas bázishoz képest, így ez a terület 3,2 százalékponttal visszafogta a beruházások volumennövekedését.
A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdasági fejlesztések ötödét megvalósító ingatlanügyletek teljesítménye támogatta leginkább, 2,2 százalékponttal a beruházások növekedését. A meghatározó súlyú lakásépítések kiemelkedő növekedésének köszönhetően a terület beruházási teljesítménye 11,8 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi 18,8 százalékos emelkedés bázisán. Szintén jelentős mértékben, 0,9 százalékponttal emelte a beruházások növekedését a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban regisztrált 16,4 százalékos volumennövekedés, az egy évvel korábbi 10,2 százalékos visszaesést követően. Itt számottevően bővültek a kiskereskedelmi üzletek fejlesztései.
A közigazgatás, védelem terén eszközölt beruházások 32,6 százalékos növekedése 1,2 százalékponttal növelte a nemzetgazdasági beruházások volumenét, amiben kiemelt szerepet játszottak az árvízvédelemmel kapcsolatos invesztíciók is.
Több nemzetgazdasági ág jelentősen mérsékelte a beruházások növekedését. A szállítás, raktározás beruházási volumene negyedik negyedéve szökken, az előző negyedévinél is nagyobb ütemben, 15,7 százalékkal esett vissza továbbra is elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése miatt. Ez a terület 2,0 százalékponttal csökkentette a beruházások volumenbővülését.
A negyedik negyedéve tart és a legsúlyosabb volt a mezőgazdaság beruházások 26,3 százalékos hanyatlása az egy évvel korábbihoz mérve, amiben szerepet játszott az is, hogy a gazdálkodók kevesebb tenyészállatot vettek. A mezőgazdaság így 1,7 százalékponttal fogta vissza a nemzetgazdasági beruházások volumenének növekedését – közölte a KSH.
A tavalyi első három negyedévben 8,6 százalékkal csökkent a beruházások volumene az egy évvel korábbi, magas bázishoz képest, majd a negyedik negyedévben 2,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva és 4,8 százalékkal az előző negyedévhez mérve. Ezzel 3,8 százalékos lett a beruházások egész éves visszaesése 2020-ban az egy évvel korábbi rekordmagas bázishoz képest.
A beruházások volumene az első negyedévben már elérte a járvány előtti szintet és a következő negyedévekben az uniós források emelkedésétől is várható felfutással az év végére felülmúlhatja a tavalyelőtti rekordot – kommentálták a KSH legfrissebb jelentését az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában azt emelte ki, hogy a beruházások első negyedévi kismértékű éves növekedése nem jelenti a beruházási volumen jelentős növekedését, de a beruházások magas szinten tartózkodását igen. Kedvezőtlen ugyanakkor, hogy a rendelkezésre álló olcsó források bősége ellenére a vállalkozásoknál csökkent a beruházások volumene és ezt csak az állami beruházások felpörgetése tudta ellensúlyozni. A következő negyedévekben a gyenge bázis miatt a beruházások éves alapú volumenindexe jelentős bővülést mutathat. A közös uniós hitelfelvétel, illetve az új uniós költségvetési ciklus beindulása előbb-utóbb jelentős forrásokat biztosíthat a beruházásokhoz, így a Századvég Gazdaságkutatónál összességében arra számítanak, hogy a beruházások az idei évben a gazdasági növekedést pozitívan befolyásolják majd.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője rámutatott, hogy a beruházások volumene már meghaladta a járvány előtti szintet, a 2019-ben elért csúcsot azonban még nem érte el. A járvány negatív gazdasági hatásait – más intézkedések mellett – a kormány a vállalatok beruházásainak igen nagyvolumenű közvetlen támogatásával, a jegybankkal és állami bankok támogatásával alacsony kamatozású hitelekkel és garanciaprogramokkal igyekszik ellensúlyozni. Ennek hatása már az idei évben jelentkezhet – tette hozzá.
Érdemi felfutás várható az állami beruházások, valamint az uniós források által támogatott beruházások területén, az uniós helyreállítási alap (Next Generation EU) pedig soha nem látott többletforrást biztosít. Az idén már eddig bejelentett közel 1000 milliárd forintnyi, valamint tavaly és tavalyelőtt bejelentett, rekord volumenű, 5,7 milliárd eurónyi (1700 milliárd forint) új beruházással együtt folytatódhat a feldolgozóipari beruházások bővülése. Mindezek hatására idén 6 százalék feletti növekedést várnak a beruházások területén a Takarékbank elemzői. Ez bőven ellensúlyozza majd a tavalyi 3,8 százalékos visszaesést, így a beruházások volumene idén meghaladhatja a járvány előtti szintet – szögezte le Suppan Gergely.
(Forrás: MTI)
