Augusztusban a kiskereskedelmi forgalom volumene a nyers adat szerint 3,3 százalékkal, naptárhatástól megtisztítva 2,4 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 2,4 százalékkal csökkentek az eladások. Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,7 százalékkal csökkent, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 0,3 százalékkal nőtt.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 0,5 százalékkal bővült. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 6,2, a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 3,7, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 2,6, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 2,0 százalékkal nőtt. A bútor-, műszakicikk-üzletekben 0,8, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben 0,9 százalékkal mérséklődött közölte a KSH.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,5 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 3,1 százalékkal csökkent a tavalyi magas bázisról.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 18,4 százalékkal nagyobb volt a tavaly augusztusinál.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 12 százalékkal növekedtek.
Az év első nyolc hónapjában a forgalom volumene – naptárhatástól megtisztított adatok szerint – 8,4 százalékkal nagyobb volt, mint az előző év azonos időszakában. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 0,9, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 9,6, az üzemanyag-kiskereskedelemben 28,0 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.
Augusztusban már szinte egyedül az üzemanyagforgalom tartotta felszínen a kiskereskedelmi forgalmat, a továbbiakban pedig a reálbérek visszaesése, a rezsiszámlák és a nehezedő gazdasági helyzetre való felkészülés jegyében erősödő óvatossági megtakarítások miatt a fogyasztás csökkenését sem zárják ki az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint szinte csak az üzemanyagoknak köszönhető a kiskereskedelmi forgalom növekedése. Folytatódott a kereslet csökkenése a kiskereskedelemben, ami elsősorban az árak emelkedésével és ezzel összefüggésben a vásárlóerő visszaesésével magyarázható. Augusztus sorrendben a harmadik hónap – június és július után -, amikor az élelmiszer- és élelmiszer-jellegű termékeket forgalmazó boltok forgalma mérséklődött éves szinten, de a nem élelmiszerek forgalma is egyre szerényebb, augusztusban lényegében stagnált. Gyakorlatilag az üzemanyagoknak köszönhető a teljes forgalom minimális növekedése – állapította meg.
A következő hónapokban a vásárlóerő még inkább csökken, a reálbérek a magas infláció miatt mínuszba kerülnek. Ráadásul augusztusban a nyári utazások miatt fokozott volt az üzemanyagok iránti kereslet, ez a tényező pedig kiesik a következő hónapokból. Németh Dávid szerint a mostani kilátások alapján az idei utolsó negyedévben és 2023 első negyedében a kiskereskedelmi forgalom nagy valószínűséggel zsugorodni fog.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője szerint a kiskereskedelmi forgalom jelentős lassulását az szja visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz hatásainak kifutása mellett az érdemben erősödő fogyasztói áremelkedés okozhatta. Az élelmiszer üzletek forgalma kissé csökkent, amit részben a reáljövedelmek mérséklődése, részben a rezsicsökkentés részleges kivezetése miatti óvatossági megtakarítások, részben a vendéglátás folytatódó helyreállása okozhatott.
A következő hónapokban a növekvő infláció, egyes háztartások esetén a meredeken megugró rezsiköltségek, az év utolsó hónapjaiban várhatóan csökkenő reálbérek, az emelkedő kamatok miatt folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom lassulása.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője úgy látta, hogy a körülményekhez képest jónak mondható és a várakozásoknál kedvezőbben alakult a kiskereskedelmi forgalom augusztusban. A kiskereskedelmi forgalom bővülését augusztusban is az üzemanyagforgalom húzta, amit egyaránt magyarázhat a tavalyinál erősebb turizmus, illetve az, hogy a benzin a lakosság számára továbbra is hatósági áron érhető el. Az élelmiszereknél különösen gyakorivá válhatott az olcsóbb, akciós vagy rosszabb minőségű termékek vásárlása, hiszen itt az áremelkedés különösen magas, így a forgalom volumene is csökkent.
A következő hónapokban már inkább a stagnálás, esetleg a mérséklődés válhat jellemzővé az árak további emelkedése miatt. A harmadik negyedévben a fogyasztás felfelé húzhatta a gazdasági teljesítményt, de a korábbinál jóval kisebb mértékben. A kiskereskedelmi forgalomban meghatározó lehet a reálbérek alakulása mellett az óvatossági motívum, azaz, hogy a még nagyobb inflációtól és romló gazdasági helyzettől való félelem miatt a fogyasztók mennyire fogják vissza kiadásaikat. Az év egészét tekintve, a kiskereskedelmi forgalom 5-6 százalékkal bővülhet.
Augusztusban már sorban a harmadik hónapban csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene az euróövezetben, ismertette az európai unió statisztikai hivatala, az Eurostat.
A kiskereskedelmi forgalom volumene az előző havihoz képest augusztusban az euróövezetben szezonális kiigazítással 0,3 százalékkal csökkent a várt 0,4 százalékos és a júliusban is 0,4 százalékos havi csökkenés után. Az augusztusi már sorban a harmadszor csökkent a kiskereskedelmi forgalom az euróövezetben.
Éves összevetésben a kiskereskedelmi forgalom volumene 2,0 százalékkal csökkent augusztusban az euróövezetben a várt 1,7 százalékos csökkenés helyett. Júliusban 1,2 százalék volt a forgalomcsökkenés éves üteme.
Az Európai Unióban 0,2 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene augusztusban az előző havihoz képest a júliusi szintén 0,2 százalékos havi csökkenés után. Egy év alatt az EU-ban 1,3 százalékkal csökkent augusztusban a kiskereskedelmi forgalom a júliusi 0,7 százalékos csökkenés után.
Havi bázison a legnagyobb csökkenést Hollandiában regisztrálták augusztusban, 2,2 százalékosat. Németországban 1,3 százalékkal, Máltán 1,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom augusztusban. A legnagyobb havi növekedést Szlovéniában regisztrálták a kiskereskedelmi forgalomban, 7,0 százalékosat. Luxembourgban 3,8 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom augusztusban az előző havihoz képest, Írországban pedig 3,5 százalékkal.
Éves alapon a kiskereskedelmi forgalom Dániában csökkent a legnagyobb mértékben augusztusban, 6,0 százalékkal. Hollandiában 5,8 százalékos, Finnországban pedig 4,7 százalékos volt az éves forgalomcsökkenés. Szlovénia 31,8 százalékkal vezeti az éves forgalomnövekedést. Lengyelországban 8,0 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom augusztusban az előző évihez képest, Cipruson pedig 5,1 százalékkal.
Magyarországon az Eurostat jelentése szerint augusztusban az előző havihoz képest 0,1 százalékkal csökkent a kiskereskedelmi forgalom volumene, éves bázison pedig 2,4 százalékkal nőtt.
(Forrás: MTI)
