Ünnepélyes keretek között átadták a Magyar Formatervezési és a Design Management díjakat a 20. Budapest Design Week keretében a Néprajzi Múzeumban.
„Azért támogatjuk az ilyen típusú díjakat és rendezvényeket, mert felhívják az innovátorok, a formatervezők és a széles közönség figyelmét a dizájn szerepére. A Budapest Design Week az elmúlt években átlagosan 70 ezer érdeklődőt ért el, ami egészen elképesztő” – mondta beszédében Bódis László, a Kulturális és Innovációs Minisztérium innovációért felelős helyettes államtitkára.
Kitért arra, hogy egy a dizájnban élen járó vállalkozások ötéves időtávot tekintve 56 százalékkal nagyobb profittermelő képességet mutattak fel azokhoz képest, akik erre nem fordítottak figyelmet. „A vállalatok szintjén felismerték az elöljárók, hogy a dizájnnal igenis foglalkozni kell. A magyar gazdaságban a kreatív ipar, a dizájn hozzáadott értéke 9,3 százalékos”.
Veres Gábor, a Néprajzi Múzeum főigazgató-helyettese azt emelte ki köszöntőjében, hogy a dizájn nagy hatással van az emberek életére, egymástól távol lévő szereplők is kapcsolatot találhatnak ezen keresztül. „A Néprajzi Múzeum új arculatával, kiállításain látható tárgyak újraértelmezésével nagyon sok szállal kapcsolódik a fesztiválhoz”.
Mint fogalmazott, nagyon fontos, hogy az elmúlt húsz évet bemutató tárlat múltidézése mellett a fesztiválon képet formáljanak a dizájn sokszínű jövőjéről is. Örömét fejezte ki, hogy a világ legjobb középületének választott Néprajzi Múzeum idén a Velencei Biennále magyar pavilonjában is markánsan jelen van, hiszen az a múzeumi épület homlokzati árnyékoló fémrácsán megjelenő kortárs ornamentika-átiratokra alapoz.
Szabados Zsuzsa, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal elnökhelyettese megnyitójában kiemelte, hogy a Magyar Formatervezési Tanács, a Budapest Design Week díjainak szervezője szeptembertől az NKFI Hivatalhoz tartozik. „A szépség, a formatervezés, a dizájn mindennapunk része, használati tárgyaink a dizájnnal, a formatervezéssel lesznek élők, adnak át üzenetet számunkra, és teszik szebbé mindennapjainkat” – fogalmazott.
Lábody Péter, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala elnökhelyettese hangsúlyozta: öröm látni, hogy a hazai dizájn- és formatervezői közösség proaktívan áll a mesterséges intelligencia megjelenésével összefüggő változásokhoz.
A Magyar Formatervezési Díjat idén 44. alkalommal adták át termék, terv, vizuális kommunikáció és diák kategóriában.
Az ünnepségen számos különdíj is gazdára talált, köztük a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkáráé: ezt a Komp, a 21st Laboratory experimentális tanulmánykötete kapta, amelyet Balla Dóra tervezett.
„A kötet megjelenésében is nagyon különleges, az ember kreativitását, önfejlesztését járja körül különböző tanulmányokkal. Megérdemelten kapja ezt a díjat” – mondta Vincze Máté, a KIM közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára. A kísérleti kötet nyomdai kivitelezésének minden részlete átgondolt, tartalmi funkciójában a változatos tipográfiai layoutrendszer kreatívan önti formába a mondanivalót.
A fesztivál nyitókiállításán az elmúlt húsz év ikonikus magyar dizájnalkotásai tekinthetők meg. A Budapest Design Week fesztivál keretében egy másik tárlat a Magyar Formatervezési Díj és a Design Management Díj elismertjeit mutatja be, és október 15-ig látható a Néprajzi Múzeumban.
(Forrás: MTI, fotó: Hegedüs Róbert)
