Áprilisban a kiskereskedelem forgalmának volumene – a hónap közepétől fokozatosan megszüntetett korlátozások és a tavaly áprilisi mélypont eredményeként – a nyers adat szerint 9,9, naptárhatástól megtisztítva 10,6 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Áprilisban az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 3,3 százalékkal, míg a nem élelmiszer-kiskereskedelemben és az üzemanyag-kiskereskedelemben mintegy ötödével nőtt az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakihoz viszonyítva.
Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 2,9 százalékkal, míg az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 5,1 százalékkal emelkedett.
A KSH kiemelte: a korlátozások feloldása és a bázishatás jellemzően a nem élelmiszer-kiskereskedelmet érintették, amelynek forgalma összességében 21,3 százalékkal bővült. Az eladások volumene a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben hatszorosára, a használtcikk-üzletekben háromszorosára, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 38 százalékkal, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 18 százalékkal, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 8,6 százalékkal nőtt. A forgalom volumene csökkent a bútor-, műszakicikk-üzletekben (4,2 százalékkal).
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 9,7 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene – a tavaly áprilisi rekordnövekedés után – 6,4 százalékkal tovább bővült.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 19,2 százalékkal emelkedett.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 30 százalékkal nőttek.
Áprilisban az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1064 milliárd forint volt. A forgalom 48 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 15 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Idén január-áprilisban az előző év azonos időszakához képest, naptárhatástól megtisztítva a kiskereskedelem forgalmának volumene nem változott. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben lényegében nem változott, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 1,6 százalékkal nőtt, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,4 százalékkal csökkent az értékesítés volumene – közölte a KSH.
Számottevő lehet a kiskereskedelem hozzájárulása a gazdasági növekedéshez a legfrissebb KSH-adatokról az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők szerint.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint a második negyedévben a bázishatások miatt a fogyasztás éves alapon hozzá tud majd járulni a gazdaság bővüléséhez, de a korlátozások feloldásával a hozzájárulás negyedéves alapon is számottevő lehet. Regős Gábor kiemelte: a kiskereskedelmi forgalom áprilisi volumenindexét a bázishatás magyarázta. A tavalyi szigorú korlátozások után idén kevésbé szigorú korlátozások voltak életben, ez okozta a forgalom 10 százalék körüli éves bővülését. Ugyanakkor a korlátozások miatt havi alapon a volumen csökkent, de meghaladta a két évvel korábbit, azaz a kiskereskedelmi forgalomban drámai visszaesés nem látható. A korlátozások feloldása, illetve a gazdaság normális működésének visszaállása a bérek és a foglalkoztatás növekedésén keresztül segítheti majd a kiskereskedelmi forgalom bővülését. Várható ugyanakkor, hogy az online értékesítés szerepe tovább nő, amely hosszabb távon a kiskereskedelmi szektor átrendeződését eredményezheti – vélekedett.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy a következő hónapokban várhatóan az üzemanyag-kiskereskedelem válhat húzóerővé, miközben a nem élelmiszerek kereskedelme a termékek jelentős drágulása miatt – a nyersanyagárak és szállítási költségek emelkedése következtében – komoly féket jelenthet a szektornak. A háztartások fogyasztása a következő hónapokban a szolgáltatószektorban koncentrálódhat. Kitért arra: havi alapon több mint 1 százalékkal zsugorodott a kiskereskedelmi forgalom volumene a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint. Annak ellenére, hogy márciushoz képest már némileg szabadabb volt az élet áprilisban, ez nem lendítette fel a boltok forgalmát. Ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy az újranyitás elsősorban a szolgáltatószektor számára jelenthet hatalmas lökést, és a kiskereskedelmi adatok ezt a szegmenst nem veszik számításba.
Az éves bázisú adatok részleteit nézve a legjelentősebb megugrás a nem élelmiszer kiskereskedelemben figyelhető meg. A tavaly áprilisi boltzár a mélybe taszította a szektor adatait, így aligha meglepő, hogy egy évvel később több mint 21 százalékkal nőtt a forgalom. Idén áprilisban az újranyitással összhangban és a gazdasági élet fellendülésével párhuzamosan megnőtt az üzemanyagforgalom is, éves alapon 19,2 százalékkal. Az élelmiszer-kiskereskedelemben a viszonylag alacsony bázis mellett 3,3 százalékos növekedést mért a KSH, ami 2020 júliusa óta a legmagasabb növekedési adat. Virovácz szerint az ágazati trendforduló még várat magára. 2020 utolsó negyedéve óta a kiskereskedelem lejtmenetben van és egyre inkább lemarad a válság előtti trendpályától. Mindez a kedvező munkaerőpiaci adatok fényében egyre nehezebben értelmezhető az elemző szerint.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője szerint a várakozásoktól elmaradó a kiskereskedelmi forgalom bővülése, ami döntően bázishatás miatti. Hozzátette: a forgalom növekedését a fokozatos nyitás után támogatja, hogy a következő hónapokban egyre többen térnek vissza munkahelyekre, valamint a korlátozásokkal nem érintett ágazatokban továbbra is dinamikus a bérnövekedés, egyes ágazatokban pedig megjelent a munkaerőhiány. A közszféra béremelései szintén támogatják a fogyasztás bővülését.
A járványhelyzet előtti szint elérése a második fél évben várható a kiskereskedelemben – jelezte.
(Forrás: MTI)
