Tavaly novemberben a nem rendszeres kereseti elemek – jutalom, prémium – kifizetéseknek köszönhetően a bruttó átlagkereset 403 500 forint volt, 13,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset 14,0 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 268 300, a kedvezményeket is figyelembe véve 275 900 forintot ért el.
A 3,4 százalékos novemberi inflációval számolva a reálkeresetek 10,5 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat.
A közfoglalkoztatottak nélkül számolva a legalább 5 foglalkoztatottal működő vállalkozásoknál, 12,1 százalékkal 411 ezer forintra, a költségvetési intézményeknél 18,1 százalékos emelkedéssel 436 ezer forintra emelkedett a bruttó átlagkereset. (A közfoglalkoztatottak száma egy év alatt 16 ezerrel 99 ezerre csökkent tavaly novemberre.)
A feldolgozóiparban 13,8, az építőiparban 13,2 százalékkal voltak magasabbak az átlagbérek és 444 ezer, illetve 302 ezer forinton álltak. A pénzügyi, biztosítási szférában 641 ezer forint volt a novemberi átlagkereset annak ellenére is, hogy mindössze 0,2 százalékos volt az éves emelkedés.
Az állami szférában 28,4 százalékkal emelkedtek a keresetek a közigazgatás, védelem; kötelező társadalom-biztosítás területén és ezzel meghaladták az 563 ezer forintos átlagot, az oktatásban 7,6, az egészségügyben 11,8 százalékkal 366 ezer, illetve 377 ezer forintra nőttek a bruttó bérek.
A tavalyi év első tizenegy hónapjában a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 374,5 ezer forint volt a bruttó havi átlagkereset 10,4 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában, ami a 3,3 százalékos inflációval 6,9 százalékos reálkereset-növekedésnek felel meg.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője kiemelte: az emelkedés a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum emelések hatásának, illetve a novemberi bónuszfizetéseknek köszönhető. Az ismételten 8 százalékkal növekvő bérminimum miatt is 9 százalékot várhatóan meghaladó bérnövekedést prognosztizál az idén, amely 5,5 százalék körüli reálbér növekedést jelent.
Horváth András összegzése szerint 2015 óta az egyedi kifizetésektől megtisztított rendszeres bérek 50,9 százalékkal nőttek a magyar munkaerőpiacon, ami példátlan felzárkózást jelent a magyar gazdaság történetében.
Kitért arra, hogy a munkaerőért zajló összeurópai versenyben a magyar béreknek továbbra is jelentős hátrányt kell még ledolgozniuk, hogy a munkavállalási célpiacnak számító országok nettó bérszintjének kétharmadát elérje a hazai, ezt követően indulhatna aktív visszaáramlás a hazai munkaerőpiacra.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában azt írta, hogy akár idén is kétszámjegyű maradhat a bérnövekedés, ami támogatja a fogyasztás tartós bővülését. Kiemelte, a várakozásokat messze felülmúló bérkiáramlás elsődleges oka a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium) drasztikus növekedése, elsősorban a költségvetési szférában. Az első tizenegy hónap adatát összegezve szinte biztosra vehető, hogy 2019 egészében 11 százalék felett marad a nettó bérek növekedése, ám az emelkedő infláció miatt ez reálbérek szintjén 7,5 százalék körül alakulhat – közölte.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágának vezetője szerint az átlagbérek emelkedése várhatóan 2020-ban is az inflációt érdemben meghaladó lesz, de a korábbiakhoz képest lassulhat. Hozzátette: novemberben az előző hónapokhoz képest gyorsult a bérek éves növekedési üteme, amiben szerepe lehetett egyedi kifizetéseknek, jutalmaknak is. A dinamika gyorsulásában most a közszférának volt nagyobb szerepe, de a versenyszférában is kismértékben gyorsult a növekedési ütem. A korábbi hónapoknál gyorsabb béremelkedés vélhetően majd meglátszik a karácsonyi időszak miatt a szokásosnál amúgy is erőteljesebb kiskereskedelmi forgalmon is. Idén kedvezőtlen világgazdasági folyamatok nyomán a bértárgyalások lassabban haladhatnak és az elmúlt években megszokottnál nehezebben juthatnak egyezségre a munkaadók és a munkavállalók – jelezte.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint a fizetések emelkedése segíti a belső fogyasztás bővülését, ugyanakkor kockázatai is vannak. Egyrészt felfelé húzza az inflációt, másrészt a béremelkedés mértékének megfelelően a termelékenységnek is javulnia kell, különben versenyhátrányba kerül a magyar gazdaság. A K&H elemzője szerint 2020-ban további béremelkedés várható, részben a minimálbér és a garantál bérminimum újabb 8-8 százalékos emelése miatt. Ugyanakkor a bérdinamika lassulni fog részben a visszafogottabb gazdasági növekedés következtében az inflációval számolt reálbér-emelkedés pedig 4-5 százalék körül lehet.
(Forrás: MTI)
