Az idén októberben a fogyasztói árak átlagosan 6,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Az elmúlt egy évben az üzemanyagok, illetve a szeszes italok, dohányáruk ára emelkedett jelentősen. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,1 százalékkal nőttek – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az idén január-októberben, az előző év azonos időszakához képest, a fogyasztói árak az összes háztartást figyelembe véve átlagosan 4,6 százalékkal, a nyugdíjas háztartások körében 4,2 százalékkal emelkedtek.
A maginfláció az előző hónaphoz képest 0,9 százalék, tavaly októberhez viszonyítva 4,7 százalék volt.
Az előző év azonos időszakához képest az élelmiszerek ára 5,2 százalékkal, ezen belül az étolajé 30,4, a margariné 18,8, a liszté 12,5, a munkahelyi étkezésé 10,1, a baromfihúsé 9,3, a péksüteményeké 8,4, a kenyéré 8,1, a büféáruké és az éttermi étkezésé egyaránt 7,9 százalékkal emelkedett.
Egy év alatt a járműüzemanyagok 30,7 százalékkal, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 13,9 százalékkal lett magasabb, mint 2020 azonos időszakában. A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 11,3, ezen belül a dohányáruk 17,6 százalékkal drágultak.
A tartós fogyasztási cikkekért 5,4 százalékkal, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 12,7, a szobabútorokért 12,5, az ékszerekért 10,8, az új személygépkocsikért 6,9 százalékkal kellett többet fizetni, mint 2020 októberében. A szolgáltatások díja 3,7 százalékkal emelkedett, ezen belül a lakásjavítás és -karbantartás 13,8, a járműjavítás és -karbantartás 8,4 százalékkal került többe.
Az idén szeptemberhez képest az élelmiszerek ára 0,7 százalékkal, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déligyümölcs összesen) nélkül számítva átlagosan 1,1 százalékkal lett magasabb. Az élelmiszereken belül a liszt 6,9 százalékkal, a száraztészta 3,6, a kenyér és a kávé egyaránt 3,1, a csokoládé, kakaó 2,9, a margarin 2,6, a cukor 2,4, a sajt 2,1, a tojás 1,5, a péksütemények 1,3 százalékkal többe, az idényáras élelmiszerek 2,0 százalékkal kevesebbe kerültek, mint egy hónapja.
Szeptemberhez képest a járműüzemanyagok ára 7,3 százalékkal nőtt. A szezonváltás következtében a ruházkodási cikkek ára 1,5 százalékkal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkek 0,7 százalékkal, ezen belül a használt személygépkocsik 1,8, a konyha- és egyéb bútorok 1,1 százalékkal drágultak.
Októberben emelkedtek a jegybank által számított inflációs alapmutatók, az indirekt adóktól szűrt maginfláció és a keresletérzékeny infláció is 4,7 százalék, miközben a ritkán változó árú termékek inflációja 5,5 százalék volt.
A Magyar Nemzeti Bank közleménye kiemeli, hogy az előző hónaphoz képest az infláció 1,0, míg a maginfláció 0,7 százalékponttal emelkedett. Az infláció növekedésének hátterében elsősorban az üzemanyagok, iparcikkek és élelmiszerek áremelkedése áll.
A lakosság inflációs várakozását mérő mutatókat a szokásosnál nagyobb változékonyság jellemzi. A mutatók októberben az előző hónaphoz képest nem változtak, ugyanakkor értékük a jegybanki célsáv fölött alakul – írták.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágvezetője kommentárjában kiemelte, hogy az infláció a várakozásoknál is jobban gyorsult októberben, amiben több termékcsoportnak is szerepe volt.
Dinamikusan húzta felfelé az inflációt az üzemanyagárak dinamikus emelkedése, ami várható volt a világpiaci olajárak alakulása alapján. Meglepetést az élelmiszerek és a szolgáltatások vártnál jobban gyorsuló áremelkedése okozott, illetve közvetve több terméknél megjelenhetett az árakban az európai energiahiány okozta energiaáremelkedés is. Bár ez közvetlenül a befagyasztott energiaárak miatt nem érinti a fogyasztókat, de közvetve – a vállalatok költségnövekedésén keresztül – igen.
Regős Gábor rámutatott arra is, hogy felfelé húzta az inflációt azon termékek drágulása is, amelyekből hiány van, illetve a járvány miatt korábban korlátozásokat elszenvedő ágazatok áremelései. Szerinte a magyar infláció növekedése beleillik az uniós trendbe, így annak mérséklődéséhez bár szükséges a monetáris politika szigorítása, de az önmagában nem elégséges. Az infláció lassulásához szükség van a makroszintű kereslet visszafogására, az ellátási láncok helyreállására, illetve az energiaárak normalizálódására is.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy döntően az élelmiszerárak és tartós fogyasztási cikkek árainak vártnál nagyobb növekedési üteme miatt nőtt a várakozásokat meghaladóan, 6,5 százalékra az infláció októberben.
A Takarékbank vezető elemzője szerint az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció 4,7 százalékra nőtt, ami bőven felülmúlta a várakozásokat. Az egyelőre tartósan magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még számos felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, így az MNB a kamatemelési ciklus gyorsítására kényszerülhet – vélekedett.
Suppan Gergely szerint a következő hónapokban tovább emelkedhet az infláció, novemberben elérheti 7 százalékot is, majd jövő év elejétől meredeken visszaeshet. Hozzátette: idei inflációs várakozásukat megemelik 4,9 százalékról 5 százalékra, a jövő évit pedig 4,4 százalékról 4,7 százalékra.
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint sem csak az alacsony bázis következménye a kiugró infláció, hiszen havi alapon is 1,1 százalékkal drágult a fogyasztói kosár. Az ING Bank elemzője is az üzemanyagok drágulása mellett az élelmiszerárak, a szolgáltatások árainak jelentős emelkedését, valamint a tartós fogyasztási cikkek drágulását emelte ki.
Az ING legfrissebb előrejelzésében az idén átlagosan 5 százalékos inflációval számol, és jövőre is 4,5 százalékot meghaladó áremelkedést prognosztizál. Elképzelhető, hogy a Magyar Nemzeti Bank eltér az elmúlt két hónapban látott 15 bázispontos lépésköztől, annál jóval jelentősebb kamatemelésre szánja el magát – vélte az elemző.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője a bank közleményében arra mutatott rá, hogy évtizedes csúcson van a magyar infláció. Szerinte is folytatódik az infláció emelkedése, novemberben akár a 7 százalékot is meghaladhatja az éves szintű áremelkedés mértéke.
Bár a lakossági rezsiárakat egyelőre nem befolyásolja az energiaárak száguldása, a vállalati szektor nincs védve, így a következő hónapokban beépülhet a drágulás. A vártnál magasabb hazai és globális infláció, továbbá a régiós központi bankok markáns kamatemelései erőteljes nyomást helyezhetnek a magyar jegybankra, hogy eltérjen a szeptemberi irányvonaltól a jövő keddi kamatdöntésen – olvasható az Erste Bank közleményében.
(Forrás: MTI)
