A tavalyi negyedik negyedévben 7,1 százalékkal nőtt a bruttó hazai termék volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva. A negyedik negyedévi növekedéshez a szolgáltatások 4,6, az építőipar 1,2, az ipar 0,4 százalékponttal járult hozzá – jelentette második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A második becslés 0,1 százalékponttal kisebb növekedést jelez az elsőnél.
A szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez mérten 2,0, az előző év azonos időszakához képest 7,0 százalékkal emelkedett. A GDP a nyers adatok szerint 3,9 százalékkal nagyobb volt a járvány előtti 2019. negyedik negyedévinél.
Az ipar teljesítménye 2,1, ezen belül a feldolgozóiparé 1,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a fémfeldolgozási termék, illetve az élelmiszeripar növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez. Az egész évben ugyanakkor az iparban hozzáadott érték 9,8, a feldolgozóiparban 10,6 százalékkal meghaladta az előző évit.
Az építőipar hozzáadott értéke 21,4 százalékkal nőtt, a mezőgazdaságé 6,1 százalékkal csökkent az előző év negyedik negyedévéhez képest.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 8,1 százalékkal lett nagyobb. A legerőteljesebb növekedés a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás mutatta 68,8 százalékkal, a szállítás, raktározás 20,5 százalékos, az információ, kommunikáció pedig 14,1 százalékos növekedést ért el az egy évvel korábbihoz mérve. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 6,6 százalékkal bővült. A közigazgatás hozzáadott értéke 0,3, a humánegészségügyi, szociális ellátásé 7,8 százalékkal növekedett. Az oktatás teljesítménye 0,3 százalékkal emelkedett.
A bruttó hazai termék negyedik negyedévi növekedéséhez a szolgáltatásokon belül a szállítás, raktározás 1,0 százalékponttal, illetve a kereskedelem, gépjárműjavítás, szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 0,9 százalékponttal járult hozzá.
Az előző negyedévhez képest csökkent a feldolgozóipar és a mezőgazdaság teljesítménye 0,9, illetve 0,1 százalékkal, az építőiparé 9,0 százalékkal és a szolgáltatásoké pedig 9,0 százalékkal, illetve 1,9 százalékkal nőtt.
A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 7,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakihoz képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 7,7 százalékkal nőtt. A háztartások Magyarország területén kiadása 8,5 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A hazai fogyasztási kiadásokon belül szolgáltatások vásárlása 13,6, a féltartós termékeké 11,0, a tartósaké 8,4, a nem tartósaké 3,1 százalékkal nőtt.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 5,7, a közösségi fogyasztásé 5,8 százalékkal lett nagyobb.
A végső fogyasztás 6,8 százalékkal nőtt.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás, azaz a beruházások 3,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit, a harmadik negyedévi 11,6, és a második negyedévi 9,4 százalék után. Az építési beruházások volumene nőtt, a gép- és berendezésberuházásoké csökkent. A beruházásokból legnagyobb arányban részesülő nemzetgazdasági ágak közül a feldolgozóiparban és a szállítás, raktározásban jelentősen emelkedett, az ingatlanügyletek esetén számottevően visszaesett a fejlesztések volumene.
A készletváltozással együtt a bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 5,4 százalékkal nőtt az előző két negyedév 18,0, illetve 19,9 százalékos emelkedését követően.
A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a tavalyi negyedik negyedévben összességében 6,4 százalékkal bővült.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – 328 milliárd forintos passzívum keletkezett a negyedik negyedévben. Az export volumene 3,2 százalékkal az importé 2,3 százalékkal nőtt. Az áruforgalomban a kivitel 1,5, a behozatal 0,4 százalékkal kisebb lett az egy évvel korábbinál, a szolgáltatások (beleértve a turizmust is) exportja 28,3, importja 19,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
A bruttó hazai termék 2021. negyedik negyedévi, 7,1 százalékos növekedéséhez a háztartások tényleges fogyasztása 4,1, a közösségi fogyasztás 0,7 százalékkal, így a végső fogyasztás 4,8 százalékkal járult hozzá. A bruttó felhalmozás hozzájárulása 1,6 százalékpont volt, amiből a beruházások 0,9 százalékponttal részesedtek, míg a külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 0,8 százalékponttal növelte a gazdasági teljesítményt.
2021-ben a GDP volumene az előző évhez viszonyítva 7,1, 2019-hez képest 2,1 százalékkal növekedett a nyers adatok szerint.
A KSH első becslése szerint 2021-ben a GDP értéke folyó áron 55 046 milliárd forint volt. Az ipar hozzáadott értéke 9,8, az építőiparé 15,8, a szolgáltatásoké 6,2 százalékkal nagyobb, a mezőgazdaságé 2,2 százalékkal kisebb lett. A felhasználási oldalon a háztartások tényleges fogyasztása 4,3, a közösségi fogyasztás 4,8 százalékkal emelkedett, aminek együttes eredményeként a végső fogyasztás volumene 4,4 százalékkal nagyobb lett. A bruttó felhalmozás 8,7, ezen belül a bruttó állóeszköz-felhalmozás 6,0 százalékkal bővült. Az export volumene 10,1, az importé 8,2 százalékkal nőtt.
A GDP növekedéséhez a szolgáltatások 3,6, az ipar 1,9, az építőipar 0,7 százalékponttal járult hozzá. A mezőgazdaság 0,1 százalékponttal mérsékelte a GDP növekedését. A felhasználási oldalon a végső fogyasztás 3,1, a bruttó felhalmozás 2,4, ezen belül a beruházások 1,6 százalékponttal, a külkereskedelmi forgalom egyenlege pedig összességében 1,7 százalékponttal járult hozzá a gazdaság növekedéséhez.
A magyar gazdaság tavalyi meglepően jó egész éves és negyedik negyedévi teljesítménye után az MTI-nek nyilatkozó elemzők szerint az idei kilátások egyre bizonytalanabbak az ukrajnai háború miatt.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője leszögezte, komoly pozitív meglepetést okozott a gazdaság negyedik negyedéves teljesítménye. A termelési oldalon rendkívül erős negyedévet zárt az építőipar, az igazán nagy meglepetés azonban a hiánygazdaság és az ellátási lánc zavarai ellenére jól teljesítő ipar és így az ipari export volt. Az export volumene az előző negyedévhez mérve 2,7 százalékkal növekedett, miközben az import csupán csekély mértékben bővült. Mindezek fényében tehát a növekedés a múlt év végén visszabillent egy kiegyensúlyozottabb szerkezetbe a felhasználási oldalon, hiszen mind a bruttó felhalmozás, mind a végső fogyasztás, mind pedig a nettó export pozitívan járult hozzá a növekedéshez.
Erősen kérdésesnek mondta azonban Virovácz Péter, hogy mennyire lesz fenntartható ez a dinamikus növekedés. Hiszen a meglepetés egy része az exportból jött, amely a háborúval és a miatta még tovább romló globális értéklánc-kapcsolatokkal újabb ütést szenved el az év elején. Rendkívül nagy a bizonytalanság, a helyzet óráról órára változik, így megfontolt gazdasági előrejelzést adni gyakorlatilag lehetetlen. Az ING Bank mégis a korábbi 6,2 százalékos 2022-re vonatkozó gazdasági növekedési előrejelzését 5,7 százalékra módosítja az erős negatív kockázatok miatt. Ilyen kockázat többek között az ipari és építőipari ellátási láncok megszakadása, az energiaválság súlyosbodása, a fogyasztási és beruházási költések esetleges visszafogása.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője hangsúlyozta, az idén jó esély van az 5 százalékot elérő vagy akár meg is haladó gazdasági növekedésre, amelyet elsősorban a fogyasztás bérek és támogatások hajtotta bővülése, illetve az ipar remélhető helyreállása segíthet. Ugyanakkor az egyre növekvő infláció és az orosz-ukrán háború esetleges gazdasági hatásai komoly kockázatot jelentenek az idei gazdasági növekedésre.
A GDP tavaly negyedik negyedévi növekedése az elemzői várakozásokat érdemben meghaladta, amiben nagy szerepe volt annak, hogy ebben az időszakban már nem kellett a korábbihoz hasonló szigorú korlátozásokat elrendelni – állapította meg Regős Gábor. A szolgáltatásokkal és az építőiparral szemben a járműgyártás gyengélkedése miatt az ipari növekedés lassabb volt. A szolgáltatásokon belül bővülni tudtak a koronavírus által leginkább érintett ágazatok, mint a turizmus és a szállítás, bár a turizmus teljesítménye a majdnem 70 százalékos növekedés ellenére is harmadával alacsonyabb maradt, mint két évvel korábban. A felhasználási oldalról a háztartások fogyasztási kiadásának növekedésében a kedvező jövedelmi helyzet mellett szintén a korlátozásmentességnek volt nagy szerepe – jegyezte meg a Századvég Gazdaságkutató szakértője.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője úgy látja, hogy a tavalyi 7 százalékot meghaladó GDP-bővülés után a jelenlegi kilátások szerint 5,5 százalék körüli többletre lehet képes a magyar gazdaság. A tavalyi tempós növekedésben nagy szerepet kapott a bázishatás, 2020-ban ugyanis a járvány miatt gyengén szerepelt a magyar gazdaság. Ezt jelzi többek között az is, hogy 2019-hez képest a 2021-es GDP csak 2,1 százalékos növekedést mutat.
Ahogy arra számítani lehetett, 2021-ben a termelési oldalon a szolgáltatások adták hozzá a legtöbbet a növekedéshez. Pozitív meglepetés, hogy az utolsó negyedévben az ellátási láncokban fennálló problémák, valamint a magyar gazdaságban importként megjelenő nyersanyagok és az energia drágulása ellenére, a nettó export is segítette a bővülést.
Azt is elmondta, hogy a járvány utáni sokkból az ipar, a kereskedelem viszonylag gyorsan talpra állt, ám ezzel párhuzamosan a szállítás és raktározás lemaradásban volt, amit azonban a múlt év végére ledolgozott. Fontosnak tartja, hogy a járványban erőteljesen sújtott szolgáltatói alágazatok közül a kereskedelem, gépjármű-javítás, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás elérte a pandémia előtti, 2019-es szintet. Kiemelte, hogy az építőipar az utolsó negyedévben nagyon jelentős növekedést produkált.
Németh Dávid közölte, a mostani kilátások szerint 2022-ben 5,5 százalék körüli éves növekedésre lehet számítani. Kockázatot jelent azonban többek között a Ukrajnában zajló háború hatása, a magas infláció, valamint a koronavírus-járvány is.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője közölte, 2022-re 5,4 százalék körüli GDP-növekedést vár, azonban erősen lefelé mutató kockázatokkal, az orosz-ukrán háborúból fakadó bizonytalanságokat, például az esetleges energiaellátási zavarokat említve.
(Forrás: MTI)
