A bruttó hazai termék (GDP) 4,9 százalékkal nőtt a második negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva, az előző negyedévinél 1,1 százalékkal volt nagyobb a gazdaság teljesítménye – erősítette meg második becslése alapján pénteken a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A második félévre az elemzők lassulást várnak.
A GDP 4,9 százalékos emelkedéséhez a szolgáltatások 2,2 százalékponttal, az építőipar 1,2, az ipar 0,9 százalékponttal járult hozzá. A szolgáltatásokon belül a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás hozzájárulása volt a legjelentősebb, 0,7 százalékpont. A mezőgazdaság teljesítménye semlegesen hatott a GDP-re.
A felhasználási oldalon a háztartások fogyasztása 2,5 százalékponttal, a beruházások 4,3 százalékponttal járultak hozzá a növekedéshez. A belföldi felhasználás 6,1 százalékkal növelte, a külkereskedelmi forgalom alakulása 1,2 százalékkal – ezen belül az áruforgalom nettó exportja 1,5 százalékkal – csökkentette a növekedés ütemét.
Az ipar teljesítménye 3,8, ezen belül a feldolgozóiparé 3,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához mérten, az első negyedévi 5,9, illetve 5,8 százalékos növekedés után. A feldolgozóipari ágazatok közül a közútijármű-gyártás és a gép, berendezés és eszköz javítása és üzembe helyezése járult hozzá a legnagyobb mértékben az ipar bővüléséhez.
Az építőipar hozzáadott értéke 27,8 százalékkal nőtt az első negyedévi 46,7 százalékot követően. A mezőgazdaság teljesítménye 1,1 százalékkal mérséklődött az előző év azonos időszakához képest, ami kisebb csökkenés az első negyedévi 2,7 százalékosnál.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 4,2 százalékkal nőtt, gyorsabban az előző negyedévi 3,8 százalékosnál. A legnagyobb emelkedést a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás érte el 7,5 százalékkal az első negyedévben is jelentős 6,5 százalékot követően.
A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke 6,5, az információ, kommunikáció nemzetgazdasági ágé pedig 5,9 százalékkal emelkedett a múlt év második negyedévéhez mérve. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 3,6 százalékkal nőtt. A közigazgatás, oktatás, egészségügy együttes hozzáadott értéke 0,5 százalékkal növekedett.
A háztartások tényleges fogyasztása mérsékeltebben, 4,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 4,5 százalékkal emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó (hazai) fogyasztási kiadása 4,8 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az átlagot meghaladó mértékben nő a tartós (például személygépjármű, bútor, nagyobb elektromos fogyasztási cikkek: 12 százalék) és a féltartós (például ruházat, kisebb gépek, járműalkatrész: 9,1 százalék) termékekre fordított hazai fogyasztási kiadások volumene. Átlag alatti volt az emelkedés a nem tartós termékek (például élelmiszerek, szeszes italok, dohányáru, háztartási energia, vízellátás, gyógyszerek: 4,1 százalékos) és a szolgáltatások (3,5 százalék) vásárlása terén – jelentette a KSH.
A végső fogyasztás 3,9 százalékkal nagyobb lett.
A bruttó állóeszköz-felhalmozás továbbra is jelentősen nőtt, a második negyedévben 16,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakit.
A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a második negyedévben összességében 6,6 százalékkal nagyobb lett.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában – folyó áron – az egy évvel korábbinál kisebb, 592 milliárd forintos aktívum keletkezett. Az import 4,3 százalékos bővülése meghaladta a 2,7 százalékos exportnövekedést. Az áruforgalomban a kivitel 2,8, a behozatal 5,0 százalékkal nőtt, az idegenforgalmat is magába foglaló szolgáltatások exportja 2,4, importja 0,7 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.
Az év második felében lassulni fog a gazdasági növekedés, de az év egészében így is 4,5 százalék közelében lehet – kommentálták a KSH pénteken kiadott részletes GDP-adatait az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője megerősítette, hogy a most megjelent részletes adatok megfelelnek a várakozásoknak, a termelési oldalon a szolgáltatások és az építőipar hajtotta leginkább a GDP-t. A csökkenő teljesítményű mezőgazdaság az első negyedévhez hasonlóan most sem járult hozzá a bővüléshez és elképzelhető, hogy a következő negyedévekben negatív irányba húzza majd az adatot.
Németh Dávid kiemelte, hogy az ipar visszafogottabban szerepelt, 0,9 százalékpontot tett hozzá a növekedéshez, míg az első negyedévben még 1,3 százalékpontot. A nemzetközi gazdaság lassulása nem sok jót ígér a magyar ipar számára, ezért a következő időszakban még alacsonyabb lehet a hozzájárulása a gazdasági növekedéshez.
A kilátások alapján a K&H Bank vezető elemzője szerint az idén 4,3 százalékkal növekedhet a GDP, azaz a harmadik és negyedik negyedévben visszafogottabb növekedésre lehet számítani. Jövőre pedig 3,5 százalékos GDP-bővülést tart elképzelhetőnek.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője megjegyezte, ha enyhe mértékben is, de lassult a gazdaság növekedési üteme az év elejéhez képest. A lassuló ipari növekedéssel és a külkereskedelmet érintő világpiaci zavarokkal magyarázta, hogy az első negyedév kedvező külpiaci teljesítménye után a nettó export a második negyedévben ismét visszafogta a gazdaság növekedési ütemét. Az import növekedési ütemét elsősorban az lassíthatta, hogy a végső fogyasztás bővülése és így a GDP-hez való hozzájárulása is mérséklődött. Ezzel szemben jelentősen nőttek a beruházások, amihez az építési beruházások mellett a gép- és berendezés beruházások is nagymértékben hozzájárultak. Ez azt jelzi, hogy a vállalatok egyre többet költenek korszerűsítésre, automatizációra és digitalizációra.
Előre tekintve az ING Bank elemzői úgy látják, hogy a gazdasági növekedés lassulása folytatódik, ahogy lassan, de biztosan begyűrűznek a kedvezőtlen külső körülmények. A bizonytalanság és a kedvező megtakarítási lehetőségek az új állampapír révén emelhetik a lakosság megtakarítási hajlandóságát a fogyasztás kárára, miközben a beruházások is fokozatosan kifutnak majd. Az exportot pedig a külső kereslet mérséklődése foghatja vissza. Összességében az év második felében is közel 4,5 százalékos átlagteljesítményre számítanak, vagyis 2019 egészét tekintve 4,7 százalék lehet a GDP-növekedés.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője is úgy ítélte meg, hogy a feldolgozóipar teljesítményén már látszanak az eurózónát is érintő lassulás jelei és jelentős lassulást mutat az építőipar teljesítménye is. Ezzel szemben a szolgáltatások, azon belül is a kereskedelem, a turizmus és a szállítás, raktározás növekedése még gyorsult is az előző negyedévhez képest, ami elsősorban a dinamikusan emelkedő keresetek eredménye. Felhasználási oldalról mérséklődött a fogyasztás növekedési hozzájárulása, míg a beruházásoké emelkedni is tudott. A fogyasztás és a beruházások importigénye miatt a külkereskedelmi mérleg az első negyedévvel szemben lassította a növekedést.
Az év hátralévő részében tovább lassulhat a GDP növekedési üteme, azonban az év egészére nézve így is dinamikus jóval 4 százalék feletti bővülésre számítanak a Századvégnél.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzőjének sem okoztak meglepetést a GDP második negyedévi alakulásának részletei. A fennmaradó erős növekedést továbbra is nagyban segítették az emelkedő bérek, az EU-s pénzek felhasználásának csúcsra futása, illetve a laza, támogató monetáris politika. A továbbra is erős belső kereslet mellett ugyanakkor az export növekedési üteme már lassult. A nettó export GDP növekedéshez való hozzájárulása ennek megfelelően a negatív tartományba csúszott – fejtette ki kommentárjában az elemző.
Nyeste Orsolya nem vár lényeges változásokat a növekedést meghatározó tényezőkben az év második felében. Várakozása szerint továbbra is elsősorban a belső keresleti elemek hajthatják a növekedést, míg a nettó export hozzájárulása az év egészét nézve negatív lehet. A gazdaság összességében 4,5 százalékkal nőhet az idei évben. A jövő év lassulást hozhat, miután a bérek növekedési üteme kisebb lehet, illetve a beruházok növekedésében csökkenhet az EU-s források jelentősége két költségvetési ciklus határán. Emellett a globális növekedés lassulása ronthatja a magyar export kilátásait is. Az Erste előrejelzése szerint a növekedési ütem jövőre a 3-3,5 százalékos sávba kerülhet.
(Forrás: MTI)
