Szeptemberben a fogyasztói árak éves növekedési üteme 3,4 százalékra lassult az előző havi 3,9 százalékról – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Az elemzők szeptemberre is 3,9 százalékos inflációt vártak.
Az éves maginfláció 4,0 százalékra csökkent az előző havi 4,7 százalékról szeptemberben.
Az infláció lassulásában az élelmiszerek, a szeszes italok, dohányáruk és a szolgáltatások előző havinál mérsékeltebb éves áremelkedése játszotta a legnagyobb szerepet.
Az előző hónaphoz viszonyítva átlagosan 0,4 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak.
Az élelmiszerek ára 7,3 százalékkal nőtt éves összevetésben, ami 0,6 százalékponttal alacsonyabb az augusztusinál. A szolgáltatások áremelkedése 1,1 százalékponttal, 2,4 százalékra fékeződött le. A járműüzemanyagokért 3,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, mint tavaly szeptemberben.
Az élelmiszerek között az idényáras élelmiszerek ára 18,5 százalékkal emelkedett, alapvetően a friss gyümölcsök 41,0 százalékos drágulása miatt, míg a burgonya 7,5 százalékkal olcsóbb lett és a zöldségek ára is csak 1,3 százalékkal emelkedett. A párizsi és a kolbász ára 17,0 százalékkal, a cukoré 11,7 százalékkal, a liszté 11,0 százalékkal, a tojásé 9,1 százalékkal lett magasabb a tavaly szeptemberinél.
A szeszes italok, dohányáruk átlagosan 6,3, ezen belül a dohányáruk 9,6 százalékkal drágultak, ami 0,7 százalékponttal kisebb emelkedés az előző havinál.
A szolgáltatások 2,4 százalékos drágulásán belül 7,1 százalékkal csökkentek a távolsági utazási tarifák, a belföldi üdülés alig 0,4 százalékkal került többe, mint tavaly szeptemberben, ami 4,0 százalékpontos csökkenés az augusztusi áremelkedéshez képest. Változatlanul 10,2 százalékkal drágábbak maradtak a postai szolgáltatások az egy évvel korábbihoz viszonyítva, míg a telefon és internet tarifák 1,2 százalékkal alacsonyabbak lettek.
A járműüzemanyagokért 3,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni az augusztusi 4,7 százalék éves drágulás után, mivel egy hónap alatt 0,5 százalékkal emelkedtek az árak.
A tartós fogyasztási cikkek ára ugyanúgy 2,6 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál, mint augusztusban. Az új személygépkocsik áremelkedése 0,4 százalékponttal 12,7 százalékosra gyorsult, a használt autók az augusztusi 5,1 százalék helyett szeptemberben 4,6 százalékkal voltak olcsóbbak, mint egy éve. A tv-készülékek éves árcsökkenése 3,5 százalékról 5,1 százalékra nőtt, az audió- és videóberendezések ára három hónap emelkedés után ismét az egy évvel korábbi szint alá csökkent.
Lassult a ruházati cikkek éves áremelkedése is az augusztusi 0,9 százalékosról 0,6 százalékosra.
Az előző hónaphoz viszonyítva az élelmiszerek ára az átfogó adattal egyenlő mértékben, 0,4 százalékkal lett alacsonyabb, meghatározóan az idényáras élelmiszerek 3,8 százalékos árcsökkenésének következményeként. A nem idényáras élelmiszerek ára összességében nem változott. A szolgáltatásokért 0,9 százalékkal kevesebbet kellett fizetni, főként az üdülési szolgáltatások 6,9 és a telefon, internet 1,5 százalékos árcsökkenése következtében. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 0,2, ezen belül a szeszes italoké 0,5 százalékkal mérséklődött az előző hónaphoz képest.
Az első három negyedévben átlagosan 3,5 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak a múlt év azonos időszakához viszonyítva, a nyugdíjas háztartások fogyasztói kosarát tekintve 4,0 százalékos volt az áremelkedés üteme – közölte a KSH.
Elsősorban a piaci szolgáltatások árcsökkenésének köszönhető, hogy az infláció 0,5 százalékponttal 3,4 százalékra, a maginfláció 0,7 százalékponttal 4,0 százalékra csökkent szeptemberben az előző hónaphoz képest. Az indirekt adóktól szűrt maginfláció 0,7 százalékponttal csökkent és 3,5 százalékos értéket mutatott – kommentálta a legfrissebb inflációs adatokat a Magyar Nemzeti Bank (MNB).
A tartósabb inflációs tendenciákat megragadó, a jegybank által számolt alapmutatók közül a keresletérzékeny termékek árindexe 0,6 százalékponttal 3,0 százalékra, a ritkán változó árú termékek és szolgáltatások inflációja 0,1 százalékponttal 4,0 százalékra csökkent az előző hónaphoz képest.
Az előzményeket értékelve az MNB azt állapította meg, hogy az árazási döntéseket az elmúlt hónapokban a koronavírus-járvány következtében a nagyobb változékonyság és a szokásostól eltérő szezonális mintázat jellemezte. A gazdaság újraindulását követő nyári hónapokban magasabb árdinamika volt megfigyelhető, amihez a megelőző hónapokban elmaradt átárazások érvényesítése mellett egyes esetekben az áremelések előrehozása is hozzájárulhatott. Ezzel szemben szeptember során általánosan alacsonyabb árdinamika volt jellemző.
A piaci szolgáltatások árai az előző hónaphoz képest 0,5 százalékkal csökkentek, a mobiltelefon, internet, illetve a belföldi üdülési szolgáltatások árainak csökkenése következtében.
Az MNB elemzésében megjegyezték azt is, hogy a szabályozott termékek árai augusztushoz képest 0,6 százalékkal csökkentek, amit a tankönyvek ingyenességének minden évfolyamra történt kiterjesztése okozott.
Az infláció csökkenése – döntően a tavalyi bázisra alapozott várakozásokkal szemben – október helyett már szeptemberben bekövetkezett és a fordulat tartós maradhat – kommentálták a KSH szeptemberi inflációs adatait az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Szeptemberben véget ért az elmúlt hónapok emelkedő inflációs trendje és a várakozásokat felülmúló adatok időszaka – állapította meg kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Kiemelte, hogy nemcsak a fő inflációs mutató, de a maginfláció (vagyis a volatilis tételektől megtisztított adat) is jelentősen mérséklődött, ami azt jelenti, hogy az inflációs alapfolyamatokban is komoly változás következett be.
A rendkívüli mértékű lassulás mögött egyértelműen a szolgáltatások áralakulása húzódik meg. Habár némi enyhülésre számítani lehetett, de annak szeptemberi mértéke komoly meglepetést okozott. A szolgáltatások inflációja havi összevetésben a mostaninál nagyobb ütemben legutóbb 2009 szeptemberben csökkent – hívta fel a figyelmet Virovácz Péter.
A szeptemberi inflációs adat a gyakorlatban annyit jelent, hogy egy hónappal korábban kezdődött meg az infláció jelentős csökkenése. A következő hónapokban ugyanis a tavalyi év magas bázisa tovább mérsékli majd az inflációs mutatót. Ennek köszönhetően év végére már ismét a jegybanki cél közelében alakulhat az áremelkedés üteme. Ugyanakkor az ING vezető elemzője egyelőre nem gondolja, hogy ez újabb változást indukálna a monetáris politikában, vagyis nem számít arra, hogy az MNB visszafordítja a legutóbbi kamatemelést.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is úgy látja, hogy az infláció csökkenését döntően az élelmiszerárak mérséklődő ütemű növekedése, az üdülési szolgáltatások áresése, valamint a telefon, internet előfizetések árának csökkenése okozta.
A következő hónapokban 3,5 százalék közelében maradhat az infláció, majd decemberre 3,3 százalék közelébe mérséklődhet, így az idén 3,5 százalékos átlagos inflációra számítanak a Takarékbank szakértői a tavalyi 3,4 százalék után. Azt is megjegyezte viszont, hogy a gyengébb forint erősítheti az inflációt, ami egyre erőteljesebben látszik a tartós fogyasztási cikkeken, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása.
A kínálati oldal gyengülése, kapacitások kiesése a várhatóan felfutó kereslettel párosulva szintén magasabb inflációhoz vezethet, ugyanakkor az év végétől feltehetően javuló kockázatvállalási hajlandóság miatt a forint erősödhet, ami viszont mérsékelheti az inflációt – elemezte a kilátásokat a Suppan Gergely.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője a várakozásoknál alacsonyabb szeptemberi adatot úgy értékelte, hogy az infláció ezzel elindult a jegybank inflációs célja felé. Megjegyezte ugyanakkor, hogy az alapfolyamatokat leíró maginfláció is csökkent ugyan, de így is a célsáv teteje körül alakult. Az előző hónaphoz képest több termékcsoportnál mérséklődött az áremelkedés üteme – így az élelmiszereknél, a szeszes italoknál és dohányáruknál, a ruházkodási cikkeknél és a szolgáltatásoknál. Az élelmiszerek ára azonban még így is jelentősen, 7,3 százalékkal emelkedett éves viszonylatban. Az infláció csökkenése enyhíti a Magyar Nemzeti Bankon lévő nyomást az infláció miatti szigorítás tekintetében – állapította meg Regős Gábor.
A pozitív inflációs meglepetésben fontos szerepe volt a vártnál erősebbnek bizonyuló szezonális hatásoknak – hangsúlyozta Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője. Egyrészt az élelmiszerek árai a szezonális élelmiszerek olcsóbbá válásának köszönhetően egy hónap alatt 0,4 százalékkal mérséklődtek. Másrészt pedig a szolgáltatásoknál mutatkozott egy erős szezonhatás, miután az üdülési szolgáltatások árai csökkentek.
A legújabb inflációs adatok csökkentették a rövidebb távú inflációs feszültségeket, hiszen a bázishatás a negyedik negyedévtől további lassulást hoz majd. A forint is erősödött az adatra, és az MNB-n lévő rövid távú kamatemelési nyomás érdemben enyhült. Így nem volt már meglepetés, hogy a mai egyhetes betéti tenderen a kamatláb továbbra is 0,75 százalék maradt – írta kommentárjában az Erste Bank szakértője.
(Forrás: MTI)
