A parkolási cég a peresítés előtt visszalépett követelésétől, a hírközlési szolgáltató közel hetvenezer forintos tartozást töröl és jóváírt. A Budapesti Békéltető Testület tapasztalatai szerint a békéltetés egyre fontosabb a cégeknek üzletpolitikai szempontból.
Az autós elfelejtett parkolójegyet venni, viszont nem is talált büntetést az autó szélvédőjén. Csak négy hónappal később kapta meg, a peresítés előtti utolsó – mint kiderült, harmadik – felszólítást. Ez már közel harmincezer forintos összegről szólt, holott az eredeti büntetés 6 340 forint lett volna. Az ügyben a panaszos a Budapesti Békéltető Testület segítségét kérte, hogy ne kelljen bíróságra járnia.
A békéltető testületi meghallgatáson a parkolási cég kész volt az egyezségre. Mint kiderült, a bírságról szóló értesítés kétszer is azzal érkezett vissza hozzájuk, hogy a postacím „nem volt azonosítható”. Így fordulhatott elő, hogy a fogyasztó nem is tudott a pótdíjról. Vállalta ezért, hogy nem érvényesíti igényét bíróságon, sőt, elengedi a tartozás nagy részét, ha a fogyasztó az eredeti – amúgy is jogos – büntetést megfizeti. A kérelmezőnek ez teljesen megfelelt, így az ügy rendeződött.
Egy másik kérelem szerint a fogyasztó tartozása, amelyet a hírközlési cég, sőt, később már követeléskezelő követelt, majdnem 100 ezer forintra rúgott. A vitát az okozta, hogy téves tájékoztatást kapott telefonon a fizetendő számla összegéről, és a magasabb összeget: 990 forint helyett 4 970 forintot évekig számlázták neki.
Amikor kiderült a szolgáltató tévedése, visszavásárolta a követelést és a fogyasztó által indított békéltető testületi eljárásban arra tett ajánlatot, hogy 68 370 forintot töröl, 19 892 forintot pedig jóváír a fogyasztó számláján.
Volt olyan ügy is, amelyben az áramszolgáltató kezdetben a visszakapcsolási díjat követelte a fogyasztótól, és további 100 ezer forintot. Körülbelül ennyibe került az, hogy az egy évet meghaladó, kikapcsolt állapot miatt a mérőre„szabványosítást bizonyító kivitelezői nyilatkozat” kerüljön kiállításra. Ezt a panaszosnak kellett volna állnia. Kiderült viszont, hogy hosszú ideig nem is lakott az ingatlanban, ráadásul később baleset érte. A szolgáltató embereit nem tudta beengedni a lakásba leolvasásra és a kézbesítési vélelem a tartozás értesítéséről már beállt.
A Budapesti Békéltető Testület eljárásában tisztázódott, hogy a fogyasztó nem is tartozott a cégnek, mivel a leolvasás hiánya miatt becsült óraállással készültek el a számlák. Ezek pedig nagyobb villamos energia fogyasztásról szóltak, mint ami a mérőn szerepelt.
Az áramszolgáltató mérlegelt és elengedte a visszakapcsolás díjat. Azt is vállalta, hogy kiküldi szakértőjét a fogyasztóhoz, és ha a vizsgálat alapján a mérőóra állapota megfelelőnek bizonyul, eltekint a szabványosítási nyilatkozattól. A panaszos itt is elfogadta az ajánlatot.
A Budapesti Békéltető Testülethez érkezett ügyekről itt olvashat.
