A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 50 bázisponttal 3,40 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot, és ugyanekkora mértékben növelte a kamatfolyosó két szélét is. Az egynapos betéti kamatot ugyancsak 3,40 százalékra, az egynapos és egyhetes fedezett hitel kamatát 5,40 százalékra emelték.
A testület legutóbbi kamatmeghatározó ülésén, januárban szintén 50 bázisponttal 2,90 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot.
A testület 2021 júniusban jelentette be és kezdte meg kamatemelési ciklusát, amely közlése szerint addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba. Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig 2020 július óta állt 0,60 százalékon.
A várakozásoknak megfelelt a döntés, a jegybanki politikában változást az újabb inflációs jelentés megjelenése hozhat – írták elemzők az MTI-nek eljuttatott kommentárjukban.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholdinghoz tartozó Takarékbank vezető elemzője azt hangsúlyozta, hogy az MNB vezetése előkészítette a kamatemelési ciklus folytatását az inflációs kockázatok érdemi emelkedése miatt. Rámutatott: az év közepére 5,50 százalékig emelkedhet az alapkamat, fokozatosan felzárkózva az egyhetes betéti kamathoz, ami a várakozásaik szerint májusban érheti el az 5,50 százalékot. Az év közepére ismét szimmetrikus lehet a kamatfolyosó, 4,50-6,50 százalékot jelölve ki a két szélének – tette hozzá. Az egyhetes betéti kamat, valamint az alapkamat mérséklésére Suppan Gergely legkorábban 2023 második negyedévétől számít abban az esetben, ha az előrejelzések alapján az infláció 2023-ban visszatér a toleranciasávba.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője arról írt, hogy a monetáris politika szigorítási ütemében a márciusi kamatdöntő ülés hozhat változást, hiszen ezzel párhuzamosan jelenik meg új Inflációs jelentés. A monetáris tanács most a kiszámíthatóságot tartotta fontosabbnak, mint az inflációs adatra való reagálást – jegyezte meg. A februári inflációs adatokban az elemző szerint már látszódnia kell a 6 alapvető élelmiszer árbefagyasztásának, ami némileg visszább foghatja az inflációt. Az MNB jövőbeni döntéseire jelentős hatással bírhat a geopolitikai feszültségek fokozódása és ennek forintárfolyamra gyakorolt hatása – húzta alá.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a monetáris politika további szigorítása elengedhetetlen lesz. Az infláció mérsékléséhez a mostaninál erősebb forintárfolyamra van szükség – tette hozzá. A szakember szerint a monetáris politika nagyobb hatékonyságát segíthetné a transzmisszió erősítése, azaz ha a szigorítás nemcsak a hitel-, de a betéti kamatokban is megjelenne.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője úgy fogalmazott: a kamatemelés kiszámítható módon folytatódik tovább. Az egyhetes betéti kamatszint várhatóan csütörtökön 30 bázisponttal emelkedik, ezzel tovább közeledik egymáshoz az alapkamat és a rugalmas eszköz – jelezte. Februárban az eddiginél is magasabb, 8,0-8,5 százalékos inflációra számítanak a döntéshozók. Az év eleji átárazásoknak köszönhetően tovább erősödött az inflációs nyomás januárban, a fogyasztói árindex 7,9 százalékkal emelkedett éves bázison, mely közel 15 éves rekordot jelentett – emlékeztetett. Megjegyezte: a bázishatás áprilistól fékezheti némileg az infláció ütemét, de a jegybanknak határozottan kell reagálnia a folyamatokra.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője kiemelte: mind a jegybanki közleményben, mind a jegybank alelnöke által kedden tartott sajtótájékoztatón a kommunikáció fókuszában az inflációs fejlemények álltak. Az év eleji átárazások szokásosnál jóval magasabb üteme általánosan megfigyelhető jelenség; a globális nyersanyag- és energiaárak emelkedése gyorsan átgyűrűzik a fogyasztói árakba. Szintén megjegyezte: mivel az egyhetes betét kamatának emelésével is folytatódnak majd a szigorító lépések, csütörtökön így várhatóan 30 bázisponttal, 4,60 százalékra nő majd az egyhetes betéti ráta. Az elemző szerint a sajtótájékoztatón az alelnök által bejelentett, a januári 7,9 százaléknál magasabb inflációs várakozás arra utal, hogy bár most még – a kiszámíthatóság jegyében – „csak” 50 bázisponttal emeltek ismét, márciusban akár a szigorítások gyorsításáról is dönthetnek.
A határozott, további szigorításban egyhangúlag egyetért a monetáris tanács, miután a helyzet nem lett egyszerűbb, és a kilátások sem lettek tisztábbak februárra az előző kamatdöntés óta – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a kamatdöntést követő online háttérbeszélgetésen.
A fogyasztóiár-index és a maginfláció a várakozásokat meghaladóan tovább nőtt februárban – mondta. Már januárban a szokásosnál lényegesen nagyobb áremelések következtek be, ami az elmúlt 10 év átlagának háromszorosa volt. Az előző kamatdöntés óta tovább erősödtek a felfelé mutató kockázatok – tette hozzá. Úgy vélte, a februári mutató megközelítheti a 8,5 százalékot, és „az infláció elleni küzdelem hosszú út lesz”.
Hangsúlyozta: az infláció szükségessé, a reálgazdaság teljesítménye pedig lehetővé teszi a monetáris kondíciók folytatódó, kiszámítható szigorítását.
Arra a kérdésre, hogy 50 bázispontnál magasabb emelés lehetséges-e a jövőben, az MNB alelnöke közölte: a januári döntés egyértelmű irányt jelölt ki. „Ezt a pályát kiszámítható és határozott módon visszük tovább” – szögezte le, hozzátéve: a szigorú alapállást hosszabb időn keresztül kell folytatni a másodkörös hatások, azaz a várakozások begyűrűzésének elkerüléséhez.
Az inflációs ráta csökkenésének megindulása kitolódik, a maginfláció a következő hónapokban tovább emelkedik. Meghatározónak nevezte az év eleji átárazásokat a márciusi jegybanki inflációs prognózis módosításában.
Kifejtette: a termékek és szolgáltatások széles körében a szokásosnál lényegesen nagyobb mértékű drágulás következett be januárban. A globális kínálati sokkok az iparcikkek árának gyors emelkedését okozzák, ezért az iparcikkek árindexe meghaladta a piaci szolgáltatásokét nemzetközi összevetésben és itthon is. Ez most megfordult az elmúlt 10 évhez képest; mivel korábban a piaci szolgáltatások és az iparcikkek inflációs különbözete rendre 2-3 százalékpont volt a piaci szolgáltatások javára. Ebben az is benne van, hogy a járvány okozta válság világszerte átírta a fogyasztás szerkezetét és az inflációét. Az emelkedő inflációval párhuzamosan az inflációs várakozások is emelkednek – mondta.
Kiemelte, hogy magas átárazásra kell felkészülni februárban is. Az inflációban globálisan meghatározó a nyersanyag- és energiaárak alakulása. A világpiaci energiaárak – gáz, áram – változatlanul magas szinten vannak, miközben a kőolaj ára is nőtt. Az árindexet meghatározó faktorok továbbra is az infláció emelése irányába hatnak.
Kitért arra, hogy az üzemanyagokat, egyes alapvető élelmiszereket és a lakossági energiaárakat érintő kormányzati intézkedések tompítják a globális nyersanyagár-emelkedés megjelenését a hazai inflációban. A kérdésre, hogy a kormányzati árstop gerjeszt-e inflációs nyomást, azt mondta: ezek az intézkedések olyan időszakban érintik az inflációt, amikor a költséghatások a gazdaságban a legerősebbek. A magyar inflációs ráta a régióban az alacsonyabbak között tudott maradni – mondta.
Az MNB szerint a magyar gazdaság elmúlt két negyedévben látott élénk növekedése jellemző maradhatott idén az első két hónapban is, ezt elsősorban a belső kereslet húzta. Az exportoldalon a globális ellátási láncok normalizálása a második fél évben várható, az export akkor gyorsan visszapattanhat – ismertette. A hazai termelésben a nyersanyag- és chiphiány, valamint a szállítási költségek gyors növekedése képezi a legjelentősebb akadályokat a jegybank számítása szerint.
A geopolitikai kockázatok egyértelműen erősödtek, így a pénz- és árupiacokon változatlanul nagy változékonyságra kell készülni – jelezte.
(Forrás: MTI)
