A bruttó hazai termék (GDP) volumene 17,9 százalékkal nőtt a második negyedévben az előző év azonos időszakához viszonyítva – erősítette meg második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A növekedéshez az ipari termelés 7,3, a szolgáltatások 7,0, az építőipar 0,9 százalékponttal járult hozzá.
Az előző negyedévhez mérve 2,7 százalékkal nőtt a gazdaság teljesítménye a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint. A naptárhatással és minden egyszeri és rendkívüli hatástól megtisztított éves növekedés 17,7 százalékos volt.
Az ipar teljesítménye 36,9, ezen belül a feldolgozóiparé 39,9 százalékkal nőtt a tavalyi második negyedévhez képest. A feldolgozóipari ágazatok közül a legnagyobb mértékben a közútijárműgyártás növekedése járult hozzá az ipar bővüléséhez – közölte a KSH.
Az építőipar hozzáadott értéke 18,4, a mezőgazdaságé 1,1 százalékkal emelkedett.
A szolgáltatások bruttó hozzáadott értéke együttesen 12,4 százalékkal lett nagyobb. A legerőteljesebb növekedést négy negyedév csökkenés után a szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás mutatta 71,5 százalékkal. Az egészségügyi, szociális ellátás teljesítménye fél év visszaesés után 23,2 százalékkal nőtt. A művészet, szórakoztatás, egyéb szolgáltatás teljesítménye szintén egy év csökkenést követően 17,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. A kereskedelemben a hozzáadott érték 16,9, az infokommunikációban 16,7 százalékkal emelkedett. A szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység hozzáadott értéke hasonló mértékben, 16,4 százalékkal nőtt. A pénzügyi, biztosítási tevékenység teljesítménye 3,7 százalékkal bővült. A közigazgatás hozzáadott értéke 1,9, az oktatásé 8,8 százalékkal emelkedett.
A háztartások tényleges fogyasztása egy év csökkenés után először 9,9 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 10,6 százalékkal nőtt. A háztartások belföldi fogyasztási kiadása 12,2 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál. A belföldi fogyasztási kiadások volumene a szolgáltatások terén 19,9 százalékkal emelkedett, a tartós termékek vásárlása 19,4 százalékkal haladta meg a tavaly második negyedévit.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 7,5 százalékkal nagyobb lett, a közösségi fogyasztásé 0,5 százalékkal csökkent.
A végső fogyasztás összességében 8,1 százalékkal nőtt.
Az állóeszköz-felhalmozás, azaz a beruházások 8,3 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakit. A beruházásokon belül a legnagyobb bővülés az építőiparban és a szolgáltatások körében történt, a kereskedelem, az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység, valamint a művészet, egyéb szolgáltatás esetében jelentős volt a növekedés.
A készletváltozással együtt a bruttó felhalmozás az egy évvel korábbihoz képest 19,7 százalékkal nőtt.
A fogyasztási és felhalmozási folyamatok révén a belföldi felhasználás a második negyedévben összességében 11,3 százalékkal magasabb lett.
A nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmában folyó áron 298 milliárd forint aktívum keletkezett az egy évvel korábbi 150 milliárd deficittel szemben. Az export volumene erőteljesebben, 33,0 százalékkal bővült, az import 23,4 százalékos növekedésével szemben. Az áruforgalomban a kivitel 35,9, a behozatal 28,6 százalékkal nagyobb lett az egy évvel korábbinál, a 189 milliárd forint deficit 113 milliárd forinttal kisebb az egy évvel korábbinál. A szolgáltatások exportja 20,3 százalékkal nőtt, importja 3,4 százalékkal csökkent, az aktívum 335 milliárd forinttal 487 milliárd forintra nőtt.
A bruttó hazai termék második negyedévi, 17,9 százalékos növekedéséhez a végső fogyasztás 6,0 százalékkal, ezen belül a háztartások fogyasztás kiadásai 5,3 százalékkal járult hozzá. A bruttó felhalmozás 5,4 százalékpontot, ebből a beruházások 2,5 százalékpontot tettek hozzá a növekedéshez. A külkereskedelmi forgalom egyenlege összességében 6,5 százalékponttal növelte a gazdaság teljesítményét, amiből az áruforgalom 3,4 százalékponttal, a szolgáltatások 3,1 százalékkal részesedtek.
A magyar gazdaság teljesítménye a második negyedévben felülmúlta nemcsak a 2019 második negyedévi, hanem a járvány előtti utolsó negyedév, 2019 negyedik negyedének szintjét is, ráadásul a növekedés viszonylag kiegyensúlyozottan, minden területre kiterjedt – összegezték az MTI-nek nyilatkozó elemzők a szerdán megjelent részletes GDP-adatokból levont következtetéseiket.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-nek küldött kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a gazdaság teljesítménye a szezonálisan kiigazított adatok szerint már meghaladja a vírus megjelenése előtti, 2019. negyedik negyedévi szintet. A válság nyertesének az információ, kommunikáció ágazat tekinthető, hiszen hozzáadott értéke több mint tizedével meghaladja a vírus megjelenése előttit. Szintén kedvezően alakul az ipar és az építőipar teljesítménye – mindkettő több mint 5 százalékkal meghaladta a járvány előtti szintjét. Több ágazat (például szórakoztatóipar, szállítás, turizmus) teljesítménye azonban az érdemi éves alapú növekedés ellenére is még elmarad a válság előttitől.
Felhasználási oldalról hasonló arányban járult hozzá az éves alapú bővüléshez a fogyasztás, a beruházás, illetve a nettó export. A fogyasztás szintje még csak megközelítette a válság előttit, míg a beruházásoké már meg is haladta azt. Az export és az import esetében a kép kettős: bár a volumen mindkét esetben a vírus megjelenése előtti szint fölött van, de ez az áruk külkereskedelmének bővüléséből és a szolgáltatások külkereskedelmének (például turizmus, szállítás) visszaeséséből adódik.
A Századvég Gazdaságkutató szakértőjének prognózisa szerint az év egészét is dinamikus, 7 százalék körüli vagy akár azt meghaladó növekedés jellemezheti. A legfontosabb kockázatot ezzel szemben a vírus következő hullámai, illetve az ahhoz kapcsolódóan esetleg bevezetendő korlátozások, valamint az ipari termelést gátló chiphiány, illetve a termelői árak emelkedése jelenthet.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője szerint az adatokból egyértelműen látszik, hogy a válságból való kilábalás, a felzárkózás szerkezete viszonylag kiegyensúlyozott volt a termelési oldalon. Az ipar, az építőipar és a szolgáltató szektor érdemben hozzájárult ahhoz, hogy a magyar gazdaság az idei év második negyedévére már teljesen le tudja dolgozni a válság okozta gazdasági visszaesést – mutatott rá.
Az ipar teljesítménye különösen kiemelkedő annak fényében, hogy az ágazatot rendkívül nagy mértékben sújtják az ellátási láncokat érintő zavarok. Az építőipar teljesítménye kevésbé meglepő, hiszen mind a vállalati, mind az állami, mind pedig háztartási oldalról jelentős építési hullám zajlik. Ebben a szektorban leginkább az alapanyagok nehézkes beszerzése lassítja a növekedést – tette hozzá.
Az ING Bank szakértője kiemelte: a szolgáltatások hozzáadott értékének növekedését egyértelműen a gazdaság újranyitása serkentette. Egyedül a mezőgazdaság teljesítménye húzta vissza a második negyedév folyamán a GDP-növekedést, ám az ágazat csekély súlya miatt ennek nem volt meghatározó szerepe.
Ami a felhasználási oldalt illeti, a szolgáltatások felfutásával párhuzamosan egyértelműen a háztartások fogyasztása húzta a bővülést. Az építőipar teljesítményét látva nem meglepő, hogy a bruttó állóeszköz-felhalmozás is rendkívüli mértékben emelkedett negyedéves összehasonlításban. Mivel mind a fogyasztás, mind a beruházás erősen importigényes Magyarországon, így nem meglepő, hogy az import nagyobb mértékben tudott bővülni, mint a szállítási és ellátási problémákkal küzdő export. Ugyanakkor az export magasabb szintje miatt a nettó export így is pozitívan járult hozzá a második negyedéves gazdasági teljesítményhez, amiben leginkább a szolgáltatás-export játszott meghatározó szerepet.
A kilátásokat illetően Virovácz Péter úgy látja, hogy a következő negyedévben lassulhat a negyedéves gazdasági növekedés. Az újranyitás ugyanakkor még vélhetően a nyári fogyasztást a szolgáltatásokon keresztül fellendítheti, így a harmadik negyedévben akár 1,0-1,5 százalék között is alakulhat a növekedés a második negyedévhez viszonyítva.
Összességében az első fél év adatai alapján szinte biztosra vehető, hogy az idén a magyar gazdaság 7,0 százalék felett bővülhet, ám némi pozitív meglepetéssel és a negyedik hullám negatív gazdasági hatásainak hiányában akár a 8 százalékos dinamika is elérhető lehet – vélekedett.
(Forrás: MTI)
