Szeptemberben a kiskereskedelmi üzletek forgalma a naptárhatástól megtisztítva az augusztusival megegyezően, 5,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét, a nyers adat szerint 6,3 százalékkal nőtt – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az első három negyedévben a forgalom volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint szintén 5,8 százalékkal volt nagyobb, mint a múlt év azonos időszakában.

Szeptemberben az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,0 százalékkal, nőtt az előző havi 3,4 százalék után. Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,1, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké pedig 2,4 százalékkal emelkedett.

A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene az előző havinál szintén lassabban, összességében 8,6 százalékkal nőtt az augusztusi 9,8 százalékos emelkedést követően. Az iparcikk jellegű vegyesboltok forgalma 11,7 százalékkal, a gyógyszerek és gyógyászati termékek forgalma 7,2 százalékkal, az illatszereké 3,1 százalékkal, a textíliát, ruházati termékeket és cipőket árusító üzletek forgalma 5,5 százalékkal emelkedett. A használtcikkek kereslete 4,7 százalékkal nőtt, az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 5,8 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 36,4 százalékkal emelkedett, folytatva az évek óta tartó bővülést.

Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 6,1 százalékkal nőtt az augusztusi 4,3 százalékos emelkedést követően.

Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 1025 milliárd forint volt, azaz hatodik hónapja haladta meg az ezermilliárd forintot, míg ez tavaly csak kétszer, az előző évben pedig az ünnepi vásárlások miatt egyedül decemberben fordult elő.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 44 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 39 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka az üzemanyagok forgalmában realizálódott.

A kiskereskedelmi forgalom már 75 hónapja nő, ami azt mutatja, hogy az emberek az eddig elhalasztott vásárlásaikat pótolják, a bérek emelkedésének köszönhetően pedig a következő időszakban is folytatódni fog ez a tendencia – mondta Cseresnyés Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára a KSH legfrissebb adatait kommentálva az M1 aktuális csatornán.

Cseresnyés Péter hozzátette, a kiskereskedelmi forgalom növekedését 2013-2014 óta a tartós fogyasztási cikkek vásárlása alapozza meg. Kiemelte, ez több tényezővel is magyarázható: a magyar gazdaság évről-évre jobban teljesít, az ország az elmúlt két évben 5 százalék körüli gazdasági növekedést ért el. Bővül a foglalkoztatás, 800 ezerrel többen dolgoznak ma Magyarországon, mint 2010-ben. Mindezekkel együtt a bérek is emelkednek, az átlagbér, szintén 2010-hez viszonyítva, 80 százalékkal nőtt.

Az euróövezetben A vártnál nagyobb mértékben nőtt a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben éves összevetésben, jelezve, hogy a lakosság fogyasztása továbbra is támogatja a gazdasági növekedést.

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat azt közölte, hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint a 19 tagú eurózónában éves összevetésben 3,1 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom az augusztusi 2,7 százalékos növekedést követően. Elemzők gyengébb számra, 2,5 százalékra számítottak.

Havi összevetésben a bővülés a szakértői várakozásoknak megfelelően 0,1 százalékra lassult az augusztusi 0,6 százalékról.

Az Európai Unióban havi szinten 0,2 százalékra lassult a kiskereskedelmi forgalomnövekedés az augusztusi 0,3 százalékról, éves összevetésben ugyanakkor 3,2 százalékra gyorsult az augusztusi 2,8 százalékról.

Az uniós tagállamok közül éves összevetésben a legnagyobb mértékben, 7 százalékkal Romániában emelkedett a kiskereskedelmi forgalom szeptemberben, megelőzve Magyarországot (+5,8 százalék) és Írországot (+5,2 százalék). A legnagyobb csökkenés Szlovákiában (-2,7 százalék) és Lettországban (-0,4 százalék) volt.

Havi szinten a legnagyobb mértékben Horvátországban bővült a kiskereskedelmi forgalom, 2,6 százalékkal, megelőzve Írországot (+2,4 százalék) és Romániát (+0,7 százalék). A legnagyobb, 2,4 százalékos csökkenést Portugáliában jegyezték fel, amelyet Lettország (-1 százalék) és Szlovénia (-0,7 százalék) követett.

(Forrás: MTI/ITM)