A február-áprilisi időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 174 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,8 százalékos, a foglalkoztatottak átlagos létszáma az egy évvel korábbinál 1,2 százalékkal, 56 ezerrel alacsonyabb volt – jelentette a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A koronavírus-járvány gazdasági következményei a vizsgált időszakot továbbra sem teljes egészében érintették, így hatásai a közölt munkanélküliségi adatokban ugyan a korábbinál markánsabban, de nem teljes egészében jelennek meg – tette hozzá a KSH.
A márciusi 56 ezer után áprilisban mintegy 73 ezren veszítették el az állásukat, közülük 54 ezren gazdaságilag inaktívvá és 19 ezren munkanélkülivé váltak. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) definíciója szerint az számít munkanélkülinek, akinek nincs munkája, de az elmúlt 4 hétben aktívan keresett munkát, és ha találna, akkor 2 héten belül munkába is tudna állni. Foglalkoztatott pedig az, aki az adott héten legalább egy órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, illetve rendelkezett olyan munkahellyel, ahonnan átmenetileg (betegség, szabadság miatt) volt távol.
A február-áprilisi időszakban a 15-24 évesek munkanélküliségi rátája 11,2 százalék volt, 0,4 százalékponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A munkanélküliek közel egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 éves legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája szintén 0,4 százalékponttal, 3,5 százalékra nőtt, az 55-74 évesek munkanélküliségi rátája gyakorlatilag nem változott, 2,1 százalék volt.
A munkanélküliség átlagos időtartama 9,2 hónap volt, a munkanélküliek 25,7 százaléka keresett legalább egy éve állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.
A 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliségi ráta 3,6 százalék volt, a nők munkanélküliségi rátája 4,0 százalékra emelkedett – közölte a KSH.
A február-áprilisi, három hónapos időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma az egy évvel korábbinál 1,2 százalékkal, 56 ezerrel alacsonyabb, 4 millió 436 ezer volt.
A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 0,6 százalékponttal 69,2 százalékra csökkent.
Áprilisban a foglalkoztatottak átlagos havi létszáma 4 millió 368 ezer volt, az előző hónaphoz képest 73 ezerrel kevesebb, míg a 15-64 évesek foglalkoztatási aránya ugyanezen időszak alatt 1,1 százalékponttal, 68,1 százalékra csökkent.
A február-áprilisi, három hónapos időszak átlagában az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók és a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma egyaránt 21 ezerrel, a magyarországi háztartások külföldön dolgozó tagjainak száma pedig 14 ezerrel csökkent.
A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatási rátája 27,4 százalék volt. A 25-54 éves, legjobb munkavállalási korú foglalkoztatottak száma 61 ezerrel, a foglalkoztatási rátájuk 1,9 százalékponttal, 82,4 százalékra csökkent. Az 55-64 éves idősebb korosztályban a foglalkoztatási ráta azonban – részben demográfiai okból – 2,5 százalékponttal, 58,5 százalékra emelkedett.
A 20-64 éves korcsoportban, amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos célértéket tűzött ki, a foglalkoztatási ráta 0,5 százalékponttal, 74,5 százalékra csökkent, a férfiaknál 82,5 százalék, a nőknél 66,5 százalék volt.
A 15-64 éves férfiak esetében a foglalkoztatottak létszáma 27 ezerrel, a foglalkoztatási ráta 0,6 százalékponttal, 76,5 százalékra csökkent, míg a 15-64 éves nők foglalkoztatotti létszáma 42 ezerrel, a foglalkoztatási ráta pedig 0,7 százalékponttal, 61,8 százalékra mérséklődött a tavaly február-áprilisi időszakhoz viszonyítva.
A koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások enyhülésével a munkaerőpiacon is javulásra lehet számítani, de a visszarendeződés az elemzők szerint lassúnak ígérkezik.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője kommentárjában arra mutatott rá, hogy a február-áprilisi időszakban a munkanélküliségi ráta csak kis mértékben emelkedett, annak ellenére, hogy áprilisban több mint 100 ezerrel csökkent a foglalkoztatottak száma az egy évvel korábbihoz mérve. Ez részben annak köszönhető, hogy az időszak elejét a vírus még kevésbé érintette, részben pedig annak, hogy a munkaerőpiacról kikerülők jelentős része a rendkívüli helyzetre való tekintettel egészségügyi okból vagy a kijárási korlátozások miatt nem keresett állást.
Úgy vélte, a következő hónapokat a munkaerőpiac lassú normalizálása jellemezheti. A boltok, illetve vendéglátóhelyek májustól kezdődő újranyitása növelheti a foglalkoztatást, a vírus előtti szint azonban csak lassan állhat vissza, tekintettel arra, hogy több ágazat még nem működik teljes kapacitással, illetve hogy a külső kereslet helyreállása is lassú lesz. Szintén növelheti a foglalkoztatást a jövőben a közfoglalkoztatottak számának emelkedése – tette hozzá.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője úgy számolt, hogy áprilisban az előző hónaphoz képest 73 ezerrel, az egy évvel korábbi állapothoz viszonyítva pedig 136 ezerrel kevesebben dolgoztak. Ezzel párhuzamosan a február-áprilisi időszakban 3,8 százalékosra nőtt a munkanélküliségi ráta, a munkanélküliek száma 1 ezerrel emelkedett az előző 3 havi átlaghoz képest és 12 ezerrel nőtt az egy évvel korábbi átlaghoz képest. A múlt a hónapban újonnan megjelent munkanélkülieket az inaktívak helyett a munkanélküliek közé számítva a munkanélküliségi ráta 6 százalékra emelkedett áprilisban. Május-júniusban még valamekkora növekedés várható a Takarékbank vezető elemzője szerint, azután viszont az újraindulással párhuzamosan elkezdődhet némi normalizálódás.
A járvány eleji drasztikus várakozások mostanra érdemben kilapulni látszanak. A munkanélküliség várhatóan a következő hónapokban is 7 százalék alatt marad, az éves átlag pedig 6 százalék alatt lehet az elemző szerint.
Hozzátette, hogy a kormány munkahelyvédelmi intézkedései, az adócsökkentések, a vállalati törlesztési moratórium mind érdemben hozzájárulnak a munkahelymegőrzéshez, de a közszolgáltatások és a közfoglalkoztatás keretében megnyitott jelentős számú új pozíció is segítséget nyújt a munkaerőpiac stabilizálásában.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője is megjegyezte, hogy a február-áprilisi időszak továbbra sem teljes egészében fedi le a koronavírus okozta munkaerőpiaci sokkot. Ráadásul az adatok értelmezése is rendkívül nehézkes. A KSH adatközlése szerint áprilisban 73 ezren veszítették el állásukat, ami a márciusi 56 ezerrel együtt már igen jelentősnek nevezhető. Ezzel szemben a munkanélküliségi ráta az előző hónaphoz képest változatlanul 3,8 százalék maradt a hivatalos módszertan szerint, ami nagyjából 172 ezer munkanélkülit jelent. Azok közül sokan ugyanis, akik elvesztették az állásukat, nem teljesítették a munkaerőpiaci aktivitási feltételeket, így az inaktív kategóriába sorolódnak. Ennek azonban némileg ellentmond, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 331 ezer volt április végén.
Kiemelte, hogy ebben a különlegesen nehéz időben az adatok átláthatatlansága a gazdaságpolitika dolgát is rendkívül megnehezíti, nehéz úgy reagálni egy sokkra, hogy a valóságban fogalmunk nincs arról, hogy milyen munkaerőpiaci károkat okozott a koronavírus-válság. Nemcsak azt kellene tudni, hogy mekkora lehet majd valójában a munkanélküliek száma, de azt is, hogy mindezt a statisztikai módszertan milyen mértékben torzítja el. Mindenesetre várhatóan a 7 százalék körüli munkanélküliségi ráta lehet a realitás az idei év második felében – vélekedett az elemző.
(Forrás: MTI)
