Júliusban 4 millió 704 ezer volt a 15-74 éves foglalkoztatottak átlagos havi létszáma – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Az adat 12 ezerrel több az előző havinál és 94 ezerrel az egy évvel korábbinál.
A KSH által fő mutatóként használt háromhavi mozgóátlag a május-júliusi időszakra 4 millió 647 ezres foglalkoztatotti létszámot jelez, ami 62 ezerrel több, mint az előző év azonos időszakában. Az elsődleges munkaerőpiacon 75 ezerrel nőtt, a külföldön dolgozók körében 16 ezerrel csökkent a foglalkoztatottság. A közfoglalkoztatottak száma 2 ezerrel, 87 ezerre emelkedett.
A 15-64 évesek közül 4 millió 549 ezren minősültek foglalkoztatottnak, a korcsoportra jellemző foglalkoztatási ráta 73,3 százalékos volt, 0,5 százalékponttal magasabb az előző háromhavi átlagnál és 1,8 százalékponttal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A 15-64 éves foglalkoztatottak számának 59 ezres éves emelkedése a munkanélküliek 29 ezres csökkenéséből és a munkaerőpiacon jelenlévő népesség létszámának 30 ezres emelkedéséből táplálkozott. A gazdaságilag inaktív népesség 106 ezerrel csökkent a korosztály lélekszámának 76 ezres csökkenésével együtt. A potenciális munkaerőtartalék 80 ezerrel 341 ezerre csökkent.
A 15-24 éves fiatalok korcsoportjában a foglalkoztatottak száma 268 ezer volt, foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 27,2 százalékra csökkent. A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek körében a foglalkoztatási ráta 1,7 százalékponttal, 87,3 százalékra, míg az idősebb, 55-64 éves korosztályban 3,7 százalékponttal, 62,9 százalékra emelkedett.
A férfi foglalkoztatottak létszáma 26 ezerrel, 2 millió 425 ezerre, a foglalkoztatási rátájuk 1,7 százalékponttal, 78,2 százalékra nőtt. A nőknél a foglalkoztatottak létszáma 33 ezerrel, 2 millió 124 ezerre, a foglalkoztatási ráta 1,9 százalékponttal, 68,4 százalékra emelkedett.
Az idei évtől a gyed, gyese mellett dolgozókon túl azok is foglalkoztatottnak minősülnek a KSH által is alkalmazott uniós módszertan szerint, akik a gyermekgondozási ellátás igénybevétele előtt dolgoztak utoljára, a távollét idején pénzbeli juttatásban részesülnek, és azt követően visszatérhetnek korábbi munkahelyükre. Júniusban a gyed, gyese miatt tartósan távol lévők létszáma 143 ezer volt, 4 ezerrel kevesebb, mint egy éve.
A munkanélküliek száma 189 ezer volt júliusban, a 3,9 százalékos munkanélküliségi ráta 0,1 százalékponttal csökkent az előző hónaphoz és 0,6 százalékponttal az egy évvel korábbihoz mérve.
A KSH által fő mutatóként használt háromhavi mozgóátlag 197 ezres munkanélküli létszámot mutat a május-júliusi időszakra, a munkanélküliségi ráta 4,1 százalék volt. A 15-74 éves munkanélküliek száma 27 ezerrel, míg a munkanélküliségi ráta 0,6 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbiról.
A 15-24 évesek munkanélküliségi rátája egy év alatt 0,1 százalékponttal, 14,7 százalékosra mérséklődött. Az összes munkanélküli több mint egyötöde a fiatalok közül került ki. A 25-54 éves korosztály munkanélküliségi rátája 0,6 százalékponttal, 3,4 százalékosra, az 55-74 éveseké 0,5 százalékponttal, 2,9 százalékosra csökkent.
A férfiak körében a munkanélküliek száma 103 ezer volt, a munkanélküliségi rátájuk egy év alatt 0,6 százalékponttal, 4,0 százalékra mérséklődött. A munkanélküli nők száma 94 ezerre, a munkanélküliségi ráta szintén 0,6 százalékponttal, 4,2 százalékra csökkent.
A munkakeresés átlagos időtartama 8,7 hónap volt, a munkanélküliek 33,8 százaléka legalább egy éve keresett állást közölte a KSH.
A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat (NFSZ) adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma az egy évvel korábbiról 104 ezerrel, 28,4 százalékkal, 262 ezerre csökkent. A szolgálat adatai szerint augusztusban 11 ezerrel, 273 ezerre nőtt a regisztrált álláskeresők száma.
A harmadik hullám korlátozásainak feloldása és a szolgáltató szektor helyreállása mellett szezonális tényezők is segítették júliusban a történelmi rekordnak számító foglalkoztatási szint elérését. Az MTI-nek nyilatkozó elemzők azonban arra is figyelmeztetnek, hogy a feszes munkaerőpiacon kibontakozó bérverseny inflációs kockázatokat is hordoz, miközben segíti a GDP növekedését.
Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szerint a szolgáltató szektorok helyreállásával emelkedett új csúcsra a foglalkoztatottság. Kommentárjában megállapította, hogy a harmadik hullámos korlátozások végével hamar magára talált a munkaerőpiac, történelmi csúcsra emelkedett a foglalkoztatottak száma. A nyitási lehetőséggel párhuzamosan láthatóan aktív toborzásba kezdtek a vállalatok, így a nyár végére visszatért a válság előtti feszesség a munkaerőpiacra.
A kormány munkahelyvédelmi intézkedései, a bértámogatások, az adócsökkentések, a vállalati és lakossági törlesztési moratórium érdemben hozzájárult a munkahelyek megőrzéshez. A látható iparági jelek alapján az idei év második felében újra elérkezhet a másfél évvel ezelőtt látott munkaerőhiányos és erőteljes bérversennyel járó munkaerőpiaci környezet, ami már a második negyedévtől kezdődően a fogyasztásra és a GDP-re is pozitív hatást fejt ki. Ez egyben igazolja a felfelé mutató inflációs kockázatokhoz fűződő aggodalmakat, mivel a munkaerőpiaci feszesség gyors emelkedése a bérnövekedés ütemét is tovább gyorsítja, miközben a kínálati oldal több esetben még mindig nem épült fel teljesen – figyelmeztet Horváth András.
A Takarékbank szakértőinek várakozása szerint idén 3,7, jövőre pedig 3,3 százalékos lehet a munkanélküliség.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője azt emelte ki, hogy szezonális hatások is közrejátszottak ugyan, de a foglalkoztatás növekedésében a gazdaság újraindításának és a belföldi turizmus felfutásának volt meghatározó szerepe. Pozitívumként emelte ki, hogy a korlátozások feloldása óta fokozatosan emelkedik az aktivitás is, vagyis egyre többen jelennek meg a munkaerőpiacon. Kedvezőnek tekinti azt is, hogy a foglalkoztatás az elsődleges munkaerőpiacon bővül, míg a közfoglalkoztatottak száma összességében stagnál, a külföldi telephelyeken dolgozóké pedig mérséklődik.
Előre tekintve a Századvég Gazdaságkutató szakértője szerint arra lehet számítani, hogy amennyiben nem kerül sor széles körű lezárásokra, a foglalkoztatottak száma tovább emelkedhet, míg a munkanélküliségi ráta tartósan 4 százalék alá csökkenhet. A foglalkoztatás ugyanakkor egyre több ágazatban kínálati korlátba ütközhet, vagyis a munkaerőhiány jelensége visszatérhet, ami pedig felfelé hajthatja a béreket. Ez különösen azokban az ágazatokban jelent majd nehézséget az üres álláshelyek feltöltésénél, amelyek a járványhelyzetben jelentős jövedelemkiesést szenvedtek el és amelyek még a kilábalás folyamatában tartanak.
(Forrás: MTI, fotó: Vasvári Tamás)
