Az alapkamat 0,60 százalékos szintje fenntartható módon támogatja az árstabilitást, a pénzügyi stabilitás megőrzését és a gazdasági növekedés helyreállítását – indokolta a kamat szintentartását a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa keddi közleményében. Bejelentette a testület azt is, hogy a növekedési kötvényprogram keretét 750 milliárd forintra emelik.
A tanács a koronavírus-járvány időszakában is elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett, és kiemelt figyelemmel követi a gazdaság helyreállításával kialakuló inflációs hatások tartósságát. Hozzátették, hogy készen állnak a megfelelő eszközök alkalmazására, amennyiben az inflációs kilátások tartós megváltozása indokolttá teszi azt. Leszögezték azt is, hogy a járvány második hulláma miatt a gazdasági kilábalás a korábban vártnál jobban elhúzódik.
A testület szerint a makrogazdasági és a pénzpiaci folyamatokat továbbra is főképp a koronavírus-járvány hatásai alakítják. A magyar gazdaság teljesítménye 2022 fordulóján érheti el a járvány előtti szintet, míg az infláció az év végéig fokozatosan mérséklődik.
A testület kedden közölte legfrissebb Inflációs jelentésének főbb számait is, ebben idén 5,1 – 6,8 százalékos gazdasági visszaeséssel és 3,5 – 3,6 százalékos inflációval számolnak, jövőre a GDP 4,4 – 6,8 százalékkal nőhet, az infláció alig változik, a 3,4 – 3,6 százalékos tartományba lassulhat. 2022-re 4,5 – 5,7 százalékos gazdasági növekedést és 3,0 százalékos inflációt valószínűsít a jegybank.
A monetáris tanács megjegyzi, hogy a koronavírus-járvány időbeli lefutása és a világgazdaság helyreállításának sebessége körüli bizonytalanság továbbra is kiemelkedően magas.
Emlékeztettek, hogy a régiós jegybankok nulla közeli szinten tartották az irányadó rátákat, a lengyel és a román jegybank folytatta állampapír-vásárlási programját. A laza monetáris kondíciók mind a globális jelentőségű, mind a régiós jegybankok esetén várhatóan tartósan fennmaradnak.
A szigorú járványügyi korlátozások gazdasági hatásai döntően a második negyedévet érintették. Az első negyedév 2,2 százalékos növekedését követően 2020 második negyedévében 13,6 százalékkal csökkent a magyar gazdaság teljesítménye, összességében az első félévben a magyar gazdaság a régió többi országához hasonló visszaesést mutatott – írták.
A nyári hónapokban az infláció emelkedését okozta, hogy egyes részpiacokon koncentráltan megugró kereslet jelent meg, míg máshol a járványhelyzet miatt kieső kínálat csak lassan állt helyre. 2020 augusztusában az infláció 3,9, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 4,2 százalékra nőtt.
Az infláció szeptemberben még az aktuális szint közelében alakulhat, majd az év végéig az üzemanyagárak csökkenése és bázishatás következtében fokozatosan mérséklődik. A következő negyedévekben az alapfolyamatok alakulását a gazdaság újraindulásához köthető keresleti-kínálati súrlódások és a gyenge kereslet várhatóan egyre szélesebb körben kibontakozó dezinflációs hatásainak eredője határozza meg. Az alapfolyamatok mérséklődésének időbeli lefutására a gazdaság helyreállításával kialakuló inflációs hatások tartóssága is hatással bír, amit a monetáris tanács kiemelt figyelemmel kísér.
A költségvetési hiány a GDP 7-7,5 százaléka körül alakulhat 2020-ban. Az államadósság-ráta 2020-ban emelkedik, azonban a gazdasági növekedés helyreállításával és a hiány mérséklődésével 2021-től ismét csökkenő pályára áll. A folyó fizetési mérleg egyenlege 2020-ban kismértékű hiányt mutat, majd fokozatosan javul. A stabilan fennmaradó külső finanszírozási képesség mellett az ország külső adósságrátái a következő években is mérséklődnek a testület szerint.
Bejelentették, hogy a nagy igénybevételre való tekintettel a tanács a növekedési kötvényprogram keretösszegét 2020. szeptember 23-án 750 milliárd forintra emeli. A megemelt keretösszeg elősegítheti, hogy tovább folytatódjon a hazai vállalatikötvény-piac felzárkózása az európai és a régiós országok átlagához. Az Nhp Hajrá keretében már tízezer hitel- vagy lízingszerződést kötött nyolcezer hazai vállalkozás, közel 600 milliárd forint összegben. A programok keretei között kibocsátott többlet pénzmennyiséget az MNB továbbra is teljes mértékben semlegesíti.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke kifejtette, hogy a járvány különleges helyzetet teremtett, hiszen az elmúlt hónapokban inflációt növelő és mérséklő hatások egyszerre érvényesültek. A korábbi válságokat általában az infláció csökkenése jellemezte, és a tapasztalatok alapján az is szokatlan, hogy a nyári hónapokban az árak jelentősen módosuljanak. Az MNB részletesen vizsgálta az okokat, és megállapította, hogy egyes részpiacokon megugrott a kereslet, a visszafogott külső inflációs környezet ugyanakkor mérsékelheti a belföldi árak emelkedését a következő hónapokban – tette hozzá.
Az MNB feladatának tekinti emellett, hogy forráshoz juttassa a belföldi vállalkozásokat, és hozzájáruljon az állampapírpiac stabilitásához, ezért folytatja és szükség esetén módosítja a programjait – mondta Virág Barnabás.
Hangsúlyozta, hogy az eddigi adatok szerint azok a gazdaságok mérsékelték hatékonyan a visszaesést, amelyek a kieső keresletet állami eszközökkel ellensúlyozták. A fogyasztás és a beruházás ösztönzése mellett szükségesnek nevezte a versenyképességi intézkedéseket is, mivel a válság leküzdésén túl hosszabb távra, a következő évtizedre kell biztosítani a gazdasági felzárkózást.
Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője hangsúlyozta, hogy a tanács kiemelte: a jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. Ez egyfajta üzenet, hogy nem tévesztik szem elől az inflációs célokat, ugyanakkor továbbra is dezinflációs hatásokat várnak az idei év utolsó negyedévében – tette hozzá.
Az elemző rámutatott, hogy a jegybank felfelé módosította inflációs prognózisát, egyben rontotta a gazdasági növekedésre vonatkozó várakozásait. Tovább erősödött az infláció. A júliusi 3,8 százalékos növekedés után augusztusban 3,9 százalékkal emelkedett a fogyasztói árindex éves bázison, a maginflációs mutató 4,7 százalékon, míg a jegybank által kiemelten figyelt, indirekt adóhatásoktól szűrt maginfláció 4,2 százalékon állt. A headline infláció is egyre közelebb kerül a jegybanki célszint toleranciasávjának felső széléhez, és bár az év hátralévő részében a magas bázishatás miatt várható némi mérséklődés, összességében a célszint felett alakulhat az idén a pénzromlás üteme – emelte ki az Equilor senior elemzője.
Regős Gábor, a Századvég üzletágvezetője a kamatdöntéshez fűzött kommentárjában azt írta, hogy az MNB-t a kialakult gazdasági helyzet kétirányú kihívás elé állította: az inflációs folyamatok szigorítást, míg a gazdaság visszaesése lazítást igényelt volna. Az inflációra a jegybank nem reagált, az inflációs célkövetés hangsúlyozása ugyanakkor üzenetként értékelhető, a Növekedési kötvényprogram keretösszegének 750 milliárd forintra emelése pedig kismértékű lazítás – tette hozzá.
A közleményben ugyanakkor két helyen is megjelenik az inflációs célkövetés, ezzel akart a jegybank a piacoknak üzenni – jegyezte meg az elemző, hangsúlyozva: az infláció csökkenését a jegybank a kereslet visszaesésétől várja, miközben 2021-re és 2022-re is jelentős gazdasági növekedést valószínűsít.
Az új prognózisban a korábbi szolid növekedés helyett már 5,1 és 6,8 százalék közötti, tehát viszonylag tág tartományban található visszaesést valószínűsít a jegybank, azaz új előrejelzésében igazodott a piaci várakozásokhoz – húzta alá a Századvég üzletágvezetője. Regős Gábor a következő egy évben nem számít a kamatkondíciók változására, kivéve, ha az inflációs folyamatok ezt végképp kikényszerítik.
A kamatdöntést a K&H vezető elemzője nem tekinti meglepőnek. Németh Dávid szerint kedden a jegybank megerősítette, hogy továbbra is az inflációra koncentrál. A döntéshez fűzött jegybanki kommentárból az is kiderül, hogy a forint gyengülése esetén átmenetileg emelhetik az egyhetes betéti kamatot, és folytatódhat az államháztartást finanszírozó kötvényvásárlási program. A gazdaságot a vállalati kötvénykibocsátási program keretének növelésével élénkíti az MNB – tette hozzá.
Németh Dávid szerint a kamatdöntéshez fűzött kommentár mellett a jegybanki előrejelzést is fokozott várakozás előzte meg. Az MNB ugyanakkor – mint írta – ezzel sem lepte meg az elemzőket, a prognózis számai nagyjából azonosak a piaci várakozásokkal. továbbra sem lesz napirenden a kamatcsökkentés.
Londoni pénzügyi elemzők szerint valószínűleg a továbbiakban sem kerül napirendre a Magyar Nemzeti Bank alapkamatának csökkentése, mivel a jegybankot a gazdasági visszaesés ellenére érezhetően aggasztja a forintgyengülés és a magas infláció.
Liam Peach, az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics közép- és kelet-európai ügyekkel foglalkozó közgazdásza a kamatdöntés és a monetáris tanács közleménye utáni helyzetértékelésében kiemelte: jóllehet az MNB kommunikációjában ez nem szerepel kifejezetten, a Capital Economics véleménye az, hogy a forint gyengeségével kapcsolatos aggodalmak a magyar jegybank reagálási funkciójának meghatározó elemévé váltak.
Az elemző szerint az MNB dilemmával kénytelen szembenézni: egyrészről a magyar hazai össztermék (GDP) a vártnál nagyobb mértékben zuhant a második negyedévben, másrészről az infláció makacsul magas szinten tartja magát – a 4,2 százalékos éves összevetésű augusztusi maginflációs ütem évtizedes csúcs volt -, emellett a forint ismét nyomás alá került.
Liam Peach szerint az MNB ebben a helyzetben igyekszik a rövid távú kamatokat elég magasan tartani ahhoz, hogy a forint stabilizálódhasson, ugyanakkor más csatornákon keresztül, mindenekelőtt a kötvényprogram kiterjesztésével törekszik a monetáris politika enyhítésére.
A Capital Economics londoni elemzője szerint a keddi kamatdöntő ülés ezt az üzenetet erősítette meg a piaci szereplők számára.
Liam Peach közölte: a cég várakozása az, hogy az alapszintű inflációs nyomás jövőre enyhül, de a forint gyengesége továbbra is korlátok között tartja a rövid távú kamatok csökkentésének mozgásterét.
A Capital Economics mindezek alapján azzal számol, hogy az MNB alapkamata legalább a jövő év végéig a jelenlegi 0,60 százalékon marad, és a három hónapos BUBOR ráta 0,60-0,70 százalék környékén stabilizálódik.
A ház londoni szakelemzője szerint azonban ennek egyik kulcsfontosságú folyománya az, hogy valószínűleg a költségvetési politika részéről lesz majd szükség még több gazdasági ösztönzésre, különös tekintettel arra, hogy a koronavírus-fertőzések számának emelkedésével növekednek a kilátásokat terhelő kockázatok.
Az MNB belátható időn belüli kamatcsökkentésével más nagy londoni házak sem számolnak.
A Bank of America pénzügyi szolgáltató csoport londoni kutatási részlegének (BofA Global Research) feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői a közép-európai EU-gazdaságok, köztük Magyarország szakpolitikai döntéshozóival tartottak tájékozódó megbeszéléseket.
Erről összeállított, kedden Londonban ismertetett beszámolójukban közölték: benyomásaik szerint az országcsoport költségvetési és monetáris döntéshozóira nem nehezedik különösebb nyomás annak érdekében, hogy vészintézkedésekkel reagáljanak a koronavírus-járvány potenciális második hullámára.
A BofA Global Research londoni elemzői is kiemelték, hogy megbeszéléseik tapasztalatai alapján a magyar döntéshozók a korábbinál sokkal érzékenyebbek a forint gyengeségére. A ház szerint az MNB emellett – a forint szilárd védelme végett – különös óvatosságot tanúsít a hozamgörbe rövid végével szemben.
A BofA Global Research közgazdászai közölték: mindezt egybevetve – a járványhelyzet miatt romló makrokilátások ellenére is – kivették a magyar monetáris politika pályájára adott előrejelzésükből azt a prognózist, amely az idei negyedik negyedévre 15 bázispontos MNB-kamatcsökkentést valószínűsített, és most már azzal számolnak, hogy az irányadó jegybanki ráta a jelenlegi 0,60 százalékon marad.
A ház londoni elemzői szerint a 4 százalék feletti infláció környezetében az MNB-nek elővigyázatosan kell eljárnia. A legnépszerűbb lakossági kötvény, a MÁP+ átlagos kamata 5 százalék közelében jár, így pozitív reálhozamot kínál a háztartásoknak, de a marzs szűk, tekintettel különösen arra, hogy a forint hozzávetőleg 8 százalékot gyengült az euróval szemben az év eleje óta – hangsúlyozzák a BofA Global Research londoni elemzői.
A cég szerint az, hogy a jegybank kifejezetten érzékennyé vált a forintgyengülésre és a reálhozamok eróziójára, valószínűleg abból ered, hogy a közfinanszírozás – különösen a koronavírus-járvány okozta válság környezetében – jelentősen és növekvő mértékben támaszkodik a háztartási szektorra.
(Forrás: MTI,fotó: Fred Romero)
