Módosult a szakképzés és felnőttképzés rendszere is, több változás július 1-jével lép életbe.
2015. június 4-én jelent meg a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXVI. törvény. A törvénymódosítás számos előnyös változást eredményez a szakképzés rendszerében – hangsúlyozzák a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) szakemberei.
Kamarai garancia
Az MKIK kezdeményezésére 2015. július 1-jével bevezetik a kamarai garancia intézményét, amely a hazai szakképzési rendszer fejlesztésének meghatározó lépése. Az új szabályozás alapvető célja a gazdálkodó szervezeteknél folyó gyakorlati képzés elsődlegességének megerősítése. A lényege, hogy a tanuló csak akkor vehet részt iskolai tanműhelyben gyakorlati képzésen, ha a gazdasági kamara nem tudja a gazdálkodó szervezeteknél tanulószerződéses jogviszony keretében elhelyezni és erről igazolást ad ki. A garanciavállalás szabályai a törvénymódosítással kiegészülnek, pl. az igazolás kiadásának határidejét és visszavonását szabályozó rendelkezésekkel.
Mestervizsga
2015. szeptember 1-jétől a külső képzőhelyen folyó gyakorlati képzésben gyakorlati oktatóként csak olyan személy vehet részt, aki rendelkezik mestervizsgával. A törvénymódosítás rendelkezései lehetőséget adnak arra, hogy bizonyos esetekben (megfelelő felsőfokú végzettség és gyakorlat, 60. életév, kiemelkedő színvonalú vendéglátó-ipari egységben folytatott tevékenység) mentesüljön a gyakorlati oktató a kötelezettség alól. Új mestervizsga-követelmény kiadása esetén megfelelő türelmi időt biztosít a törvény a kötelezettség teljesítésére, egy új átmeneti szabály értelmében pedig nem 2015. szeptember 1-ig, hanem 2016. szeptember 1-ig
Felnőttoktatás
Számos változás történt a felnőttoktatás rendszerében is:
- A korábbiakkal ellentétben a második szakképesítés megszerzése is ingyenessé válik az iskolai rendszerű szakképzésben, de a második szakma csak a felnőttoktatás keretében szerezhető meg;
- A felnőttoktatás keretében folyó szakképzésben a korábbi időszakban csak nappali rendszerben lehetett tanulószerződést kötni. A törvénymódosítással köthető lesz tanulószerződés minden munkarendben, azonban a tanulók tanulói juttatása differenciált lesz (nappali 100, esti 60, levelező 20 százalék).
- A köznevelési törvény módosítása értelmében 21. életévről 25. életévre emelkedett az a korhatár, amelyet követően a tanuló már kizárólag csak felnőttoktatásban kezdhet új tanévet.
Tanműhely
Fontos fogalom a gyakorlati képzésben a kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhely, melyben a szakiskolai 9. évfolyamos tanulók szorgalmi időszakban, illetve a 10. és 11. évfolyamos, szintvizsgával még nem rendelkező tanulók folytathatják gyakorlati képzésüket.
A jogszabályváltozással a jövőben a termeléstől, szolgáltató tevékenységtől térben vagy időben teljesen elkülönített képzőhely is ilyennek minősül, és így kibővül a vállalatnál tanműhelyi körülmények között folytatható gyakorlati képzés lehetősége.
Szakképzési hozzájárulás
A szakképzési hozzájárulást érintő változások közül a legfontosabb az ún. egyéb szervezeteket érintő, melynek alapján egyszerűsödik a gyakorlati képzés finanszírozása. Ezen szervezeteknek a korábbiakkal ellentétben nem kell pályázniuk a tanulószerződéses költségeik finanszírozására, hanem praktikusabb és egyszerűbb módszerrel, a szakképzési hozzájárulásra kötelezetteknél alkalmazott módon visszaigényelhetik azokat. Ezt úgy oldotta meg a törvény, hogy ezeket a szervezeteket beemelte a szakképzési hozzájárulásra kötelezettek körébe úgy, hogy a gyakorlatban nem kötelesek szakképzési hozzájárulást fizetni, azaz kötelezettségük mértéke 0 százalék.
Kibővül az úgynvezett csökkentő tételek köre a tanulószerződés esetén: az alap csökkentő tételen felül bizonyos feltételekkel beruházási kiegészítő csökkentő tétellel, oktatói kiegészítő csökkentő tétellel és tanműhely-fenntartási kiegészítő csökkentő tétellel is számolhat a hozzájárulásra kötelezett. Ezek, a leginkább a kis- és középvállakozásokat előnyös helyzetbe hozó tételek lényegében a decentralizált pályázatok egyes tételeit váltják fel.
Változik emellett a decentralizált forrásra pályázók köre és a felhasználás célja is. A jövőben a magán- és az egyházi szakképző iskolák, valamint a gyakorlatigényes alapképzési szakon folyó képzés tárgyi feltételei és a szoftverfelhasználási jog támogatható e keretből.
A saját munkavállaló képzésének elszámolásban is kedvezőek változások: az alapkritériumként meghatározott 45 fő tanulószerződéses tanulóra vonatkozó feltétel teljesíthető lesz ún. partner- vagy kapcsolódó vállalkozás keretében is.
Nevesítették a felsőoktatási duális képzést is; a szakképzési hozzájárulási kötelezettség annek a képzési típusnak a költségeivel is csökkenthető.
