Az átlagos magyar, 18-26 év közötti egyetemi vagy főiskolai hallgató és frissdiplomás multinacionális céghez menne dolgozni, a jó munka reményében szívesen költözne, de nem indítana saját üzletet – állapítja meg a Deloitte „Első lépések a munkaerőpiacon” című felmérése.
A pályakezdők kezdő bérigénye a valóságtól elrugaszkodott: míg 2013-ban a válaszadók frissdiplomásként első munkahelyükön nettó 170 000 forintos fizetésre számítottak, a 2015-ben készült felmérésben átlagosan nettó 255 000 forint kezdő fizetést adtak meg, holott a KSH statisztikái szerint a nettó átlagfizetés itthon 160 000 forint, míg egy értelmiségi dolgozó jelenleg átlagosan nettó 210.000 forintot visz haza. (2012-ben a frissen diplomázottak kezdő fizetése nettó 159 700 forint volt.)
A közép-európai régió válaszadóira is kirobbanó önbizalom jellemző a saját kompetenciák tekintetében: 75 százalékuk sorolta magát „jó” és „nagyon jó” kategóriákba, meggyőződésük, hogy kemény munkával előrébb juthatnak jövendőbeli kollégáiknál, 89 százalékuk szerint pedig egy vonzó és kielégítő munka megszerzéséhez elegendő csupán a személyes elhivatottság, a tapasztalat és a szükséges kvalitások birtoklása. Számukra az a legfontosabb, hogy a leendő munkájuk során új képességeket, képzettségeket tudjanak elsajátítani, a magas fizetés a régióban is a második helyre szorult.
Már a 2013-as felmérésből is kiderült, hogy a hallgatók úgy érzik, hogy az egyetemeknek szerte a régióban jobban fel kellene készíteniük őket a munka világának kihívásaira és a munkakeresés folyamatára. A megkérdezettek ugyan nem kritizálták a felsőoktatási képzéseket – hiszen úgy gondolják, tanulmányaik során fontos tudásanyaggal gazdagodnak –, mégis úgy érzik, hogy egyre kevésbé felkészültek. 2015-ben a régióban csupán a válaszadók 16 százaléka vélte úgy, hogy a felsőoktatási intézmény jól felkészíti a munka világára, Magyarországon ez az adat a régiós átlaggal egyenlő. Csupán a litván hallgatók pozitívabbak e tekintetben, ott a válaszadók több mint 41 százalék felkészültnek érzi magát.
A válaszadók 80 százaléka szerint legfeljebb három hónap elég ahhoz, hogy állást találjon, ami kicsit kevesebb a négy hónapos, valódi átlagnál. 65 százalékuk szerint egy vonzó és kielégítő munka megszerzéséhez elegendő csupán az elhivatottság, a tapasztalat és a szükséges kvalitások birtoklása, a magyar munkaerőpiacra frissen kilépők mégis a leginkább pesszimisták régiós összehasonlításban.
A megkérdezettek nagy része egy ígéretes munkáért hajlandó lenne elköltözni: többségük (76,6 százalék) inkább külföldre menne, kicsit kevesebben az országon belül költöznének (67,1 százalék). (Azonban csak a válaszadók 15 százaléka mondta, hogy egyértelműen külföldre menne dolgozni, míg igen magas, 78,8 százalékos hányad inkább csak tanulmányait tervezi külföldön.)
A válaszadók többsége (52 százalék) multinacionális céghez szerződne, elsősorban az open space munkahely, a home office lehetősége és a rugalmas munkaórák miatt. Különösen érdekes, hogy csak nagyon kevesen (4,2 százalék) mennének startup vállalkozáshoz dolgozni, ahogy saját üzletet is csak elenyészően (8,2 százalék) indítanának.
A válaszadók a szociális kapcsolatokat (család: 87 százalék, barátok: 53 százalék), illetve az egészségi állapotot (81 százalék) tartják a legfontosabbaknak. Ugyanakkor a magyar frissdiplomások életében sokkal nagyobb szerepet tölt be a siker és a hírnév, mint a felmérésben résztvevő országok megkérdezettjei között.
A válaszadók mindössze 55 százaléka dédelget vezetői álmokat, a többiek inkább szakértői pozícióban képzelik el magukat.
A programot a Deloitte öt éve indította útjára. A 2500 hallgató és frissdiplomás véleményét tükröző közép-európai régiós felmérés célja, hogy iránytűként szolgáljon a munkaadóknak.
