Az uniónak azonnal el kellene kezdenie a magyarországi demokráciát, jogállamiságot és az alapvető jogokat veszélyeztető lépések monitorozását – áll az Európai Parlament egy szerdán megszavazott állásfoglalásban.

Az állásfoglalás szerint az Európai Bizottságnak meg kellene vizsgálnia, hogy a kormány intézkedéseinek együttes hatása rendszerszinten rontotta-e a demokrácia állapotát. Bizottsági fellépés hiányában hasonló jelenségek már más tagállamokban is megjelentek, teszi hozzá a szöveg.

A 327 szavazattal, 293 ellenszavazat és 61 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalásban a parlament ismét felszólítja a bizottságot, hogy „haladéktalanul kezdje meg a magyarországi demokrácia, jogállamiság és alapvető jogok mélyreható nyomonkövetési eljárását, ideértve számos intézkedés együttes hatását (…)”. Az eljárás része az ún. jogállamisági keretnek, egy bizottsági eszköznek, amely az egyes tagállamokban a jogállamiságot fenyeget veszély esetén áll rendelkezésre.

Az intézkedések együttes hatásának vizsgálata

Az állásfoglalás bírálja a bizottság december 2-án, a parlament plenáris ülésén elhangzott értékelését, amely „megközelítés elsősorban a jogszabályok marginális, technikai vonatkozásaival foglalkozik, figyelmen kívül hagyva a tendenciákat, az ismétlődő mintákat és az intézkedéseknek a jogállamiságra és az alapvető jogokra gyakorolt együttes hatását”.

A jogállamiságot fenyegető veszély

A közelmúlt magyar kormányzati intézkedései rendkívüli módon megnehezítették a nemzetközi védelemhez való hozzáférést”. A szabályok „indokolatlanul kriminalizálták a menekülteket, migránsokat és menedékkérőket” – olvasható az állásfoglalásban, amely bírálatot fogalmazott meg „az idegengyűlölő retorikával kapcsolatban, amely – különösen a kormány által irányított kommunikációs kampányok és nemzeti konzultációk révén – a migránsokat társadalmi problémákhoz vagy biztonsági kockázatokhoz kapcsolja, ezáltal még problematikusabbá téve az integrációt”.

A képviselők hozzátették: ezen intézkedéseket korábban más lépések is megelőzték, amelyek „következtében nagymértékben, rendszerszinten romlott a helyzet a jogállamiság és az alapvető jogok” terén, többek között:

• a véleménynyilvánítás szabadsága, így a tudományos élet szabadsága,
• a migránsok, a menedékkérők és a menekültek emberi jogai,
• a civil szervezetek tevékenységének korlátozása és akadályozása,
• a kisebbségekhez tartozó személyek – köztük a romák, a zsidók és az LMBTI-személyek – jogai,
• az alkotmányos rendszer működése,
• az igazságszolgáltatás és egyéb intézmények függetlensége, valamint
• a korrupcióra és összeférhetetlenségre utaló számos aggasztó vád tekintetében.