Magyarországon 2014-ben a gazdasági szervezetek környezetvédelmi beruházás formájában 175 milliárd forintot költöttek a környezetszennyezés vagy bármilyen más környezetkárosítás megelőzésére, csökkentésére és megszüntetésére, reálértékben 34 százalékkal többet, mint 2013-ban – olvasható a KSH szerdán közzétett tájékoztatójában.

A termelési folyamatokat alapvetően nem változtató, úgynevezett közvetlen környezetvédelmi beruházás a fenti összeg 82 százaléka volt, a termelési folyamatokba beépülő, azokat módosító integrált beruházások 18 százalékot tettek ki.

A környezetterhelés csökkentését szolgáló berendezések működtetéséhez rendelhető, szervezeten belüli, folyó ráfordítások értéke 240 milliárd forint volt, amely összehasonlító áron 1,3 százalékkal több a 2013. évinél. A folyó ráfordításból 51 százalékkal részesedett a szennyvíz-, 39 százalékkal a hulladékkezelés, a ráfordítások 2,3 százaléka pedig a táj-, és természetvédelemre irányult.

A gazdasági szervezetek 2014-ben a környezetvédelmi szolgáltatásokért külső szolgáltatóknak 143 milliárd forintot fizettek ki, reálértékben 10 százalékkal többet az előző évinél. A teljes összeg 61 százalékát hulladékkezelésért, 34 százalékát szennyvízkezelésért fizették.

A levegőt, a vizet és talajt ért környezeti károk mérését, megelőzését, korlátozását, minimalizálást vagy helyrehozását szolgáló környezetvédelmi ipar nettó árbevétele 446 milliárd forint volt, ennek 18 százalékát a külföldi értékesítések tették ki. A környezetvédelmi termékeket előállító vagy ilyen irányú szolgáltatást nyújtó vállalkozások a környezetvédelmi ipari tevékenységükkel összefüggésben 17,5 ezer főt foglalkoztattak.

Környezetvédelmi beruházások

A nemzetgazdaság környezetvédelmi beruházásai 2014-ben 175 milliárd forintot tettek ki, ennek 82 százaléka közvetlen, 18 százaléka folyamatba integrált környezetvédelmi beruházásként valósult meg. 2013-hoz képest az összes környezetvédelmi beruházás volumene 34 százalékkal növekedett. A közvetlen környezetvédelmi beruházások volumene 23, az integrált beruházásoké pedig 120 százalékkal növekedett az egy évvel korábbihoz képest. A környezetvédelmi beruházások értékének növekedése elsősorban a közigazgatás nagyobb mértékű EU-forrás felhasználásával magyarázható (80 milliárd forint, 62 százalékkal több, mint 2013-ban).

Környezetvédelmi beruházásnak minősül minden olyan beruházási ráfordítás, amelynek elsődleges célja a környezetszennyezés vagy bármilyen más környezetkárosítás megelőzése, csökkentése és megszüntetése. A környezetvédelmi beruházások két csoportra bonthatók. A közvetlen környezetvédelmi beruházások olyan pótlólagos beruházások, amelyek nem, vagy csak minimális mértékben változtatják meg a termelési folyamatot. Elsődleges céljuk a szennyezések, környezetkárosítások mérséklése, elhárítása, ellenőrzése. Az integrált környezetvédelmi beruházások közé a termelés technológiai folyamatába beépülő eljárások tartoznak, amelyek a termelési folyamatot oly módon változtatják meg, hogy kevesebb szennyező anyag, illetve környezetkárosítás keletkezzen, mint amennyi az eljárás nélkül keletkezne.

2014-ben a nemzetgazdaság környezetvédelmi beruházásainak mintegy 48 százalékát szennyvízkezelésre, 17 százalékát a levegőtisztaság védelmére, 7 százalékát hulladékkezelésre fordították. A közvetlen környezetvédelmi beruházások 49 százalékát a szennyvízkeletkezés megelőzését, illetve kezelését célzó beruházások tették ki, ezek aránya 6,0 százalékponttal növekedett 2013-hoz viszonyítva. A folyamatba integrált beruházások esetében a szennyvízkeletkezés megelőzését szolgáló beruházások aránya 41, a levegőtisztaság védelmére irányuló beruházásoké pedig 34 százalék volt, mindkettő növekedett az előző évhez viszonyítva (26, illetve 6,0 százalékponttal).

A gazdasági ágak közül a közigazgatásba sorolt gazdasági szervezetek részesedése volt a legjelentősebb: beruházásaik 2014-ben az összes környezetvédelmi beruházás 62 százalékát tette ki, ami jelentősen növekedett az előző évi 49 százalékos arányhoz képest. A közigazgatásba sorolt szervezetek közvetlen környezetvédelmi beruházásainak 73 százaléka a szennyvízkezelésre irányult, ennek jelentős hányadát a települési önkormányzatok szennyvízcsatorna-hálózatának fejlesztése tette ki. Az összes környezetvédelmi beruházásból 18 százalékkal a feldolgozóipar, 7,0 százalékkal a szállítás, raktározás, 5,0 százalékkal pedig a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ág részesedett.

2014-ben a feldolgozóipar környezetvédelmi beruházásai reálértéken 60 százalékkal, 12 milliárd forinttal növekedtek az előző évhez viszonyítva. A gazdasági ág környezetvédelmi beruházásainak 38 százaléka a levegőtisztaság védelmére irányult.

2014-ben a nemzetgazdaság összes környezetvédelmi beruházásának 53 százaléka EU-s támogatásból, 34 százaléka saját, míg 12 százaléka állami forrásból valósult meg. A közigazgatáson kívüli gazdasági szervezetek környezetvédelmi beruházásaik 77 százalékát valósították meg saját anyagi forrásaikból, 19 százalékát EU-támogatás, míg 3,0 százalékát közvetlenül az állam finanszírozta.

Az összes környezetvédelmi beruházás anyagi-műszaki összetételét vizsgálva 71 százalékot tettek ki az épület-, illetve építmény-beruházások, 26 százalékot a gép-, berendezés- vagy járműberuházások, és 3,0 százalékot az egyéb beruházások, ideértve a környezetvédelmi beruházás megvalósítása érdekében történő föld- vagy telekvásárlást is.

Folyó környezetvédelmi ráfordítások

A nemzetgazdaságban a szervezeten belüli folyó környezetvédelmi ráfordítások értéke 2014-ben 240 milliárd forint volt, összehasonlító áron 1,3 százalékkal több, mint 2013-ban. A szervezeten belüli folyó ráfordításokból 51 százalékkal részesedett a szennyvíz-, 39 százalékkal a hulladékkezelés, 2,3 százalék pedig a táj-, és természetvédelemre irányult. A szervezeten belüli folyó környezetvédelmi ráfordítások 75 százaléka a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágba sorolt gazdasági szervezeteknél jelentkezett. Ettől jelentősen elmaradt a feldolgozóipar részesedése is, ami az összes szervezeten belüli folyó ráfordítások 13 százalékát tette ki.

A gazdasági szervezetek környezetvédelmi folyó ráfordításai alapvetően két csoportba oszthatók. Szervezeten belüli folyó ráfordításként számoljuk el a környezetvédelmi szolgáltató szervezet környezetvédelemhez, illetve a gazdasági szervezet saját környezetszennyezés-csökkentési és elhárítási tevékenységéhez kapcsolódó költségeit. A másik lehetőség, hogy a gazdasági szervezet a szennyezést okozó anyagok (jellemzően a keletkezett hulladék, illetve a szennyvíz) ártalmatlanítását külső (környezetvédelmi) szolgáltató igénybevételével oldja meg.

A szervezeten belüli folyó környezetvédelmi ráfordítások 75 százaléka a vízellá- tás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés ágba sorolt gazdasági szervezeteknél jelentkezett. Ettől jelentősen elmaradt a feldolgozóipar részesedése is, ami az összes szervezeten belüli folyó ráfordítások 13 százalékát tette ki.

A gazdasági szervezetek 2014-ben a környezetvédelmi szolgáltatásokért külső szolgáltatóknak mintegy 143 milliárd forintot fizettek ki, összehasonlító áron 10 százalékkal többet az egy évvel korábbihoz képest. A környezetvédelmi szolgáltatások ellenértékének 61 százalékát hulladékkezelésért, 34 százalékát szennyvízkezelésért (ideértve a tartályban gyűjtött szennyvíz elszállítását) fizették. A feldolgozóiparba tartozó gazdasági szervezetek 60 milliárd forintot fordítottak környezetvédelmi szolgáltatásokra, a teljes összeg 42 százalékát. Ezek a szervezetek az összes külső szolgáltatónak fizetett összeg 52 százalékáért hulladékkezelési, 43 százalékáért szennyvízkezelési szolgáltatást vásároltak.

A nem környezetvédelmi iparral foglalkozó gazdasági szervezeteknél a környezetvédelemmel összefüggésben 2014-ben 5,2 ezer fő állt alkalmazásban, 7,0 százalékkal több az előző évihez képest.

KSH

KAPCSOLÓDÓ CIKKEKTÖBB A SZERZŐTŐL