Home Pénzügyek Sorra kötik a cégvezetőkre a felelősségbiztosításokat

Sorra kötik a cégvezetőkre a felelősségbiztosításokat

0
Sorra kötik a cégvezetőkre a felelősségbiztosításokat

Az utóbbi két évben, az új Ptk. hatályba lépése óta több ezer kkv kötött felelősségbiztosítást vezető tisztségviselője után.

Az új Polgári Törvénykönyv (Ptk.) két évvel ezelőtti hatályba lépésével többek között a társaságok vezető tisztségviselőire vonatkozó felelősségi szabályok is megváltoztak. A cégek vezető tisztségviselői harmadik személynek okozott kár esetén a társasággal egyetemlegesen felelnek. Sok jogértelmezés szerint ezzel a szabállyal a vezető tisztségviselők felelőssége drasztikusan megnőtt. Nem csoda, hogy a változás nyomán jelentősen megugrott az érdeklődés a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása (D&O) iránt.

A piacvezető biztosítók és a tagságába tartozó közvetítők tapasztalatai alapján a Független Biztosítási Alkuszok Magyarország Szövetsége (FBAMSZ) úgy látja: elsősorban a kis- és középvállalatok (kkv) pezsdítették a piacot, míg a vezető tisztségviselők felelősségbiztosítását korábban főként nagyobb, elsősorban multinacionális hátterű cégek kötötték a hazai piacon, jellemzően anyavállalati programbiztosítás keretein belül.

A jelentős sajtónyilvánosságot kapó, és a közvetítők által is felkapott D&O 2014-ben vált szélesebb körben is ismertté a kkv-k körében. Az új Ptk. bevezetésének évében mintegy 3300 ilyen szerződést kötöttek, melyek átlagdíja a kisebb (jellemzően 10-25 millió forintos) limitek miatt 120-130 ezer forint körül alakult. 2015-ben az új kötések száma már csökkent, becslések szerint piaci szinten 1,5-2 ezer D&O szerződés született, és ez az érték tekinthető a következő években is egyfajta egyensúlyi szintnek.

A biztosítás díjszintje alapvetően a kért kártérítési limit nagyságától, a társaság pénzügyi mutatóitól, illetve az adott tevékenység kockázati szintjétől függ. A magasabb díjszinttel járó tevékenységek jellemzően az alábbiak: bankok, biztosítók, pénzügyi közvetítők, könyvelők és könyvvizsgálók, illetve ügyvédi tevékenységet végzők.

A korábban két szereplő által uralt piaci szegmensben már hat biztosító termékei közül választhatnak a vállalati ügyfelek. Ez egyfajta árversenyt is eredményezett: a leggyakoribbnak számító, 150-500 ezer forint közötti éves díjú, jellemzően 100-200 millió forintos limittel rendelkező szerződések átlagdíja mintegy 20-30 százalékkal csökkent. A magasabb fedezetet (500 millió – 1 milliárd forint) kínáló, drágább termékek esetében nehéz pontos tendenciát kimutatni, mivel ezek esetében egyedi elbírálás nyomán, egyedi feltételekkel születnek meg a szerződések.

A legnagyobb szereplők korábban is igyekeztek a legszélesebb fedezeteket nyújtani az ügyfeleknek. Mivel azonban 2014 előtt a D&O szerződések jellemzően egyedi feltételekkel köttettek meg, a Ptk. változása nyomán egymás után jelentek meg a standardizált termékek. A biztosítók jellemzően valamilyen kedvezményt is kapcsolnak a termékhez (tartamkedvezmény, együttkötési kedvezmény), emellett az anyavállalati támogatás is megmutatkozik esetükben, mivel a nyugat-európai tendenciák ismeretében a feltételek folyamatosan aktualizálódnak, pontosabbá válnak. A legnagyobb hazai biztosítók ma már több milliárdos kártérítési limitek vállalására is képesek.

A vezető tisztségviselők felelősségbiztosítása főként a jelenlegi és jövőbeli igazgatókra, igazgatósági tagokra, illetve a felügyelő bizottság tagjaira terjed ki, azok kötelezettségmulasztása, hanyagsága, téves vagy félrevezető nyilatkozata, illetve munkáltatóként elkövetett jogsértése esetére egyaránt. Pótdíj ellenében visszamenőleges hatály is igényelhető, amennyiben utólag igazolható, hogy a szerződés pillanatában a káresemény nem volt még ismert.

Hasonló módon van lehetőség utófedezet vásárlására is, amely a felelősségbiztosítás megszüntetése után is fizet meghatározott ideig, ha az utólag felbukkanó kárigény eredete a biztosított időszak alatt történt. A D&O biztosítások ugyanakkor sosem terjedhetnek ki szakmai felelősségi károkra, illetve olyan esetekre, amikor a vezető tisztségviselő személyes haszonszerzése megállapítható, illetve az adott cselekmény bűncselekménynek, szándékos mulasztásnak vagy jogszabálysértésnek minősíthető.