Körültekintéssel kell eljárni, ha nem laptopot, mobiltelefont, televíziót rendel meg valaki online, hanem fizetős programot vagy applikációt tölt le az internetről. Egy mobilalkalmazást vásárlónak majdnem több tízezer forintja bánta a figyelmetlenségét.

A Budapesti Békéltető Testület előtti kérelmek azt mutatják, hogy a fogyasztók könnyelműen ikszelnek és a mielőbbi igénybe vétel reményében automatikusan elfogadják a szerződési feltételeket az internetes vásárlásoknál. Ez kiváltképp igaz a mobil alkalmazásokra, amikor például mobiltelefonra töltenek le fizetős szoftvereket.

Azon túl, hogy a digitális tartalmaknak természetesen ugyanúgy ára van, mint egy hagyományos bolti terméknek, nem árt a fogyasztóknak el is olvasni azt, amire szerződnek.

Ez igaz volt annak a fogyasztónak az esetében is, aki mobilalkalmazást töltött le több tízezer forintért, egy navigációs szoftvert, hozzá több külföldi térképpel. Azt hitte, hogy ezt megvásárolta és a program már az övé, ezért pedig abból sem lesz baj, ha éppen letörli, hiszen később bármikor újra telepítheti.

Amikor azonban használni szerette volna, már nem volt az alkalmazás elérhető. Azzal utasították el, hogy technikai okok miatt e program támogatását már nem tudják vállalni és az alkalmazást megszüntették.

A fogyasztónak csak a Budapesti Békéltető Testület előtti eljárásban derült ki a cég válaszából, hogy tulajdonjogot az applikációra egyáltalán nem szerzett, hanem kizárólag a felhasználás jogát vásárolta meg. Ezzel pedig a kifizetett több tízezer forintos vételárért cserébe csupán annyit vállaltak, hogy letöltheti a programot és azt felhasználhatja.

Az is szerepelt a szerződési feltételek között, hogy bizonyos esetekben minden további nélkül megszüntethető a forgalmazás – ahogy arra sor is került. Ezért nem tudta a fogyasztó a programot később letölteni sem, hiába fizette ki már egyszer annak a felhasználási jogát. Végül egyszeri méltányosság keretében visszakapta a pénzt. 

A Budapesti Békéltető Testület felhívja a figyelmet: a letöltött digitális adattartalmak esetében szűkebb annak a lehetősége, hogy a fogyasztó 14 napon belül meggondolja magát és indokolás nélküli elállási jogot érvényesítsen. 

A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződések részletes szabályairól szóló 45/2014. (II. 26.) Korm. rendelet 29. § (1) bekezdés m, pontja alapján ugyanis, ha a fogyasztó kifejezett, előzetes belegyezésével kezdődött meg a teljesítés és a fogyasztó ekkor abba is beleegyezett, hogy elveszíti ezt a jogát, akkor később már nem gondolhatja meg magát. Ezért fontos elolvasni, hogy milyen nyilatkozatokra mondunk igent néhány kattintással.

A Budapesti Békéltető Testület előtti ügyekről itt olvashat.