A jelenleg üzemelő online pénztárgépek szoftverének frissítését a NAV végzi online, a kasszák tulajdonosainak, üzembentartóinak semmilyen kötelezettségük nincs és egy forintjukba sem kerül – tájékoztatott a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A szofverfrissítésre azért van szükség, mert ezáltal a pénztárgépek jövőre „átszemélyesíthetők”, vagyis eladhatók, bérbe adhatók lesznek. Ehhez a pénztárgép-gyártóknak és -forgalmazóknak kell módosítaniuk a már meglévő engedélykérelmüket.
Az NGM szerint a jelenleg aktívan üzemelő 167 488 kiskassza tulajdonosa gyakorlatilag észre sem veszi majd a változást, hiszen a szoftverfrissítést a NAV szakemberei távolról, éppúgy online módon végzik el, mint ahogy a forgalmi adatok is online érkeznek a hivatalhoz.
A hipermarketek, benzinkutak – úgynevezett számítógép alapú – nagykasszáinál viszont kétoldalú szoftverfrissítésre van szükség. A NAV automatikusan elvégzi a jelenleg 36 127 számítógép alapú pénztárgép adóügyi ellenőrző egységének a frissítését, de itt az egyéb funkciók miatt nem kizárt, hogy a gyártó, forgalmazó frissítésére is szükség lehet.
A több mint 20 ezer, online kassza használatára újonnan kötelezett vállalkozást a szoftverfrissítés nem érinti, nekik 2016. december 31-ig egy modernizált kasszát kell beszerezniük.
A minisztérium emlékeztetett, hogy 2017. január 1-jétől a gépjármű-javítási, karbantartási tevékenységet; a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet; a motorkerékpár, alkatrész kereskedelmét, javítását; a plasztikai sebészeti tevékenységet; a diszkó, táncterem működtetését; a textil, szőrme mosását, tisztítását, vegytisztítását, vasalását végzőknek, illetve a masszázsszalonoknak, fogyasztó- és karcsúsító szalonoknak, fitnesz-, testépítő kluboknak, valamint a taxisoknak és a pénzváltóknak kell online pénztárgéppel kiállított nyugtát adniuk. A rendelet módosításán jelenleg dolgozik a gazdasági tárca.
A szaktárca hangsúlyozta: a költségvetés mellett az érintett szektorok tisztességes szereplőinek érdekét védi az online pénztárgép, a gazdaságfehérítés leghatékonyabb eszköze, amely az EKÁER-rel együtt két év alatt több mint 420 milliárd forintot hozott a költségvetésnek. (MTI)
