A Széchenyi 2020 Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programjának keretében elindult a „BARI SHEJ (Nagylány)” című (EFOP-1.4.4-16) felhívás tervezetének társadalmi egyeztetése.

Az önkormányzatok, szociális és gyermekjóléti intézmények, valamint civil és egyházi szervezetek részére kiírt pályázat célja a roma lányok iskolai lemorzsolódásának csökkentése, valamint ehhez kapcsolódóan a továbbtanulási esélyeik növelése érdekében.

A felhíváshoz kapcsolódó észrevételeket, javaslatokat 2016. december 1-ig várja a kormány a véleményezésre kialakított partnerségi fórumban.

A tervezett keretösszeg 2 milliárd forint, a forrást az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja. A kormány 66-80 támogatott támogatási érelemmel számol.

Halmozottan hátrányos csoport

A felsőfokú végzettséggel rendelkező romák aránya messze elmarad az össznépességben tapasztalható aránytól. A KSH 2001. illetve 2011. évi népszámlálási adatai szerint a felsőfokú végzettségűek aránya a legalább 25 éves korú össznépességre vetítve rendre 12,6 százalék illetve 19,0 százalék, a romák esetében ez 0,37 százalék (2001) illetve 0.83 százalék (2011). A népszámlálási adatok alapján 2001-ben a 18 éven felüli roma népesség 1,39 százalékát, de 2011-ben is mindössze 3,41 százalékát tette ki az érettségizettek aránya (míg az össznépességre vonatkozó hasonló adatok rendre 38,2 százalék illetve 49 százalék). A középiskolai tanulmányok folyamán tehát a nem roma fiatalokhoz képest sokkal nagyobb a lemorzsolódás valószínűsége, ugyanakkor az érettségivel rendelkező roma diákok nagy eséllyel indulnak tovább a felsőoktatásba – olvasható a felhívástervezetben.

A roma származású nők halmozottan hátrányos helyzetű csoportnak tekinthetők még a roma népességen belül is. Bizonyos problématerületeken rendkívül jellemző a roma nők szinte kizárólagos jelenléte, ezért ezekben az esetekben koncentrált beavatkozásokra van szükség. A roma nők iskolai végzettsége, foglalkoztatottsági szintje, jövedelme még a roma férfiakénál is jelentősen alacsonyabb. A roma nők kiszolgáltatottságának egyik alapvető forrása az alacsony iskolai végzettség és az ebből fakadó hátrányos munkaerő-piaci pozíció, elsőrendű feladat, hogy minél korábbi életkortól koncentrált eszközökkel támogassuk iskolai és munkaerő-piaci esélyeik növelését.

A roma nők foglalkoztatási aranya 15,9 százalék. Összességében a nem roma nők foglalkoztatottságának aránya két és félszer nagyobb a roma nőkhöz viszonyítva. A roma nők termékenységi mutatói magasabbak, emiatt ugyancsak két és félszer több az inaktív kereső a többségi társadalomhoz képest.

A programba legalább 1320 főt vonnak be az érintett célcsoportból, közülük legalább a felénél kell a programnak valamilyen pozitív hatást gyakorolnia az iskolai karrierre, ami lehet: a lemorzsolódás hiánya, tanulmányi eredmény javulása vagy megfelelő korú célcsoporttag esetén továbbtanulás.

Mi a teendő?

Az alábbiak közül az 1–7. tevékenységek megvalósítása kötelező, ezen felül a 8–19. tevékenységek közül legalább öt kötelezően választandó.

1. Szükségletfelmérés: a célcsoport kiválasztása tekintetében a lemorzsolódási tüneteket mutató lányok toborzása, szükségleteik beazonosítása.
2. A helyi közösség érzékenyítése, a döntéshozók tájékoztatása, helyi szakemberek bevonása a program megvalósításába.
3. Egyéni és családi mentorálás biztosítása a célcsoport számára a támogatási időszak alatt folyamatosan.
4. Csoport működtetése legalább kétheti rendszerességgel – amelynek célja a tapasztalatok megosztása, a horizontális tanulás biztosítása, az önismeret fejlesztése, a prevenció és a hátránykompenzáció biztosítása – a projektbe közvetlenül bevont (mentorált) gyerekek, fiatalok és mentoraik számára, szükség szerint egyéb szakemberek (romológiával foglalkozó roma szakember, pszichológus, pályaorientációs tanácsadó, életvezetési tanácsadó) részvételével.
5. Természetbeni támogatás biztosítása a továbbtanulás ösztönzése, illetve a lemorzsolódás elkerülése érdekében (pl. buszbérlet, szakkönyv, hangszer, színházjegy, múzeumi belépő, tanulmányi kirándulás részvételi díjának átvállalása, ruházat, étkezési utalvány, sportegyesületi tagság, sporteszköz, tanfolyam díja).
6. Kötelező együttműködés kialakítása a szakmai-módszertani támogatást biztosító EFOP-3.1.7. kódszámú „Esélyteremtés a köznevelésben” című kiemelt projekt megvalósítóival.
7. Kapcsolatfelvétel és együttműködés kialakítása, találkozók szervezése EFOP-1.4.4. megvalósító szervezetekkel.
8. Az áldozattá válás megelőzését célzó tréningek biztosítása, a biztonságos internethasználat elősegítése, a veszélyek tudatosítása, valamint az önvédelmi képességek növelése.
9. A családi és női szerepekkel foglalkozó csoportok működtetése eseti szakértők meghívásával, lehetőleg a családtagok bevonásával a 4. pont szerinti csoportfoglalkozás keretein belül;
10. Preventív célú (pl. drogmegelőzés) programokban való részvétel támogatása külön foglalkozással, vagy a 4. pont szerinti csoportfoglalkozás keretein belül.
11. Sport és egyéb aktív szabadidős tevékenységek: pl. tánc, gerinctorna, aerobik, természetjárás, stb. biztosítása a projektbe bevont roma lányok számára.
12. Táborok szervezése a fenti programokban részt vevő roma lányok számára.
13. Egészségügyi szűrésvizsgálatok szervezése.
14. Egészséges életmódra való nevelés, tanácsadás a szülők számára.
15. Önismereti foglalkozások.
16. A családok motiválása a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek, elsősorban roma lányok lemorzsolódásának, végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzésére, továbbtanulására, családterápiás foglalkozások biztosítása a különös problémával küzdő családoknak.
17. Pályaorientációs foglalkozások, közép- és felsőfokú intézmények, szakképző iskolák, munkahelyek meglátogatása, velük való együttműködés.
18. Pozitív életmintával élenjáró roma nők bevonása a programba, példaértékű életutak bemutatása a lányok számára.
19. Roma női civilszervezetekkel való kapcsolatfelvétel és partnerségi viszony kialakítása.

Ki pályázhat?

Támogatási kérelmet nyújthat be

• helyi (települési) önkormányzat,
• helyi nemzetiségi önkormányzat,
• szövetség (kivéve sportszövetség),
• alapcélként vallási tevékenységet végző egyesület,
• egyéb egyesület,
• egyház,
• egyházi intézmény,
• nyilvántartásba vett belső egyházi jogi személy,
• egyéb egyházi szervezet, vagy
• egyéb alapítvány.

A támogatást igénylő civil szervezet alapdokumentumában szerepelnie kell a gyermek- és ifjúsági célnak vagy cél szerinti tevékenységnek. A támogatást igénylőknek együtt kell működniük azokkal a köznevelési intézményekkel, amelyeket a célcsoport látogat.