Az Európai Unió Bírósága által hozott döntés megerősíti, hogy az alaki feltételek vizsgálata helyett érdemesebb a tartalmi követelményeket megvizsgálni és azok szerint minősíteni áfaszempontból egy ügyletet – írja Sztankó Dániel, az RSM Hungary pénzügyi képviseleti csoportvezetője.
Tényállás: egy precedens értékű gépjármű-értékesítés körülményei
A C-24/15. sz. (Plöckl) ügyben Josef Plöckl úr egy német áfaalanynak minősülő egyéni vállalkozó, aki 2006-ban vásárolt egy személygépkocsit a vállalkozása részére – kezdi friss bejegyzését Sztankó Dániel, az RSM Hungary pénzügyi képviseleti csoportvezetője. Ugyanebben az évben elfuvaroztatta az autót egy spanyolországi gépjármű-kereskedőhöz azzal a céllal, hogy ott a gépkocsit értékesítsék. Az autót végül 2007-ben vásárolta meg egy spanyol vállalkozás, amelynek részére Plöckl úr Közösségen belüli értékesítésről szóló számlát állított ki (2006-ban nem jelentette semmilyen formában az autó értékesítését vagy másik közösségi tagállamba történő elszállítását).
Közösségi ügylet folytatása adószám nélkül
Hosszas adóhatósági eljárás után a német bíróság arra jutott, hogy a 2007-es Közösségen belüli értékesítést nem találja megalapozottnak, mivel nincs meg a szükséges időbeli és anyagi jogi kapcsolat a kiszállítás és az értékesítés megtörténte között, a 2006-os kiszállítás (saját termék mozgatása) azonban kérdéseket vet fel. A német bíróság megállapította egyrészt, hogy Plöckl úr nem tett meg minden ésszerű intézkedést annak érdekében, hogy Spanyolországban héa(áfa)-azonosítót regisztráltasson magának, és így szabályszerűen jelentse a Németországból Spanyolországba történő saját termék mozgatását, mint Közösségen belüli értékesítést és -beszerzést. Másrészt viszont adócsalásra vagy csalárd szándékra sem utalnak komoly jelek, inkább csak a jog téves értelmezéséről van szó.
A német bíróság álláspontja szerint tehát 2007-ben nem Közösségen belüli termékértékesítést teljesített Plöckl úr, azonban 2006-ban jelentenie kellett volna a saját termék mozgatását Németországból Spanyolországba, amit spanyol adószám hiányában német belföldi áfás ügyletként kellett volna kezelnie. Adócsalás gyanúja ebben az ügyben nem merül fel.
Kérdés: lehet-e adómentes egy termékértékesítés az EU-n belül?
A német bíróság az Európai Unió Bíróságához fordult kérdésével. Arra várt választ, hogy a hatodik irányelv alapján a tagállamok megtagadhatják-e az adómentesség alkalmazását a Közösségen belüli termékértékesítés tekintetében, ha az értékesítő ugyan nem tett meg minden tőle elvárható lehetséges ésszerű intézkedést a héa-azonosítószám feltüntetése körében alkalmazandó alaki követelmények tekintetében, de nem állnak fenn adókijátszásra utaló konkrét jelek, a terméket egy másik tagállamba szállították át és az adómentesség egyéb feltételei is teljesülnek?
A Bíróság válasza: akkor lehet áfamentes egy eszköz mozgatása a tagállamok között, ha…
A Bíróság értelmezése szerint, ha egy eszköz közösségi tagállamok között végzett mozgatása megfelel az adómentesség objektív feltételeinek, azaz az adóalany egyik tagállamból egy másikba szállítja vagy fuvaroztatja át az eszközt a vállalkozása céljaiból, vagy az ő megbízásából másik személy teszi ezt, akkor bizonyos eseteket kivéve teljesülnek a saját termék mozgatásának adómentes feltételei.
Emellett a hatodik irányelv a tagállamokra bízza, hogy meghatározzák a Közösségen belüli értékesítések adómentességének feltételeit, valamint az adó pontos beszedésére és az adókijátszás elkerülésére irányuló intézkedések elfogadását. Ezek az intézkedések azonban nem terjeszkedhetnek túl a célok eléréséhez szükséges mértéken, azaz nem veszélyeztethetik a héasemlegesség elvét sem. Márpedig az adó pontos beszedésének biztosításához szükséges mértéken túlmegy az az intézkedés, amely a héamentességhez való jogot alaki követelmények betartásának rendeli alá ahelyett, hogy a tartalmi követelmények meglétét vizsgálná, az ügyleteket ugyanis azok objektív jellemzőinek figyelembevételével kell megadóztatni.
A saját termék mozgatás adómentességének objektív feltételei jelen esetben teljesülnek. A héasemlegesség elvét veszélyeztetné, ha ezt alaki követelmények hiánya felülírhatná, márpedig egy Közösségen belüli szállítás esetében a vagyontárgyat megszerző személy héa azonosítószáma közlésének kötelezettsége alaki követelménynek minősül a héamentességhez való jog tekintetében. Ugyanez érvényes az érkezési tagállam által az adóalany számára adott héa azonosítószámnak egy Közösségen belüli szállítás keretében történő közlése kötelezettségét illetően is.
Fontos elv az is, hogy az adóalanyi státusz nem az adószám meglétén vagy annak hiányán alapul.
Következésképpen valamely tagállam adóhatósága főszabály szerint nem tagadhatja meg egy Közösségen belüli szállítás héa alóli mentesítését kizárólag azon okból, hogy az adóalany nem közölte az érkezési tagállamban kapott héa azonosítószámot. Ez a kijelentés azonban csak azokra az esetekre vonatkozik, amikor nem merül fel adócsalásban való szándékos részvétel gyanúja. Nem lehet továbbá az alaki követelmények megsértésének ellenére adómentességre hivatkozni akkor sem, ha az alaki követelmények hiánya a tartalmi követelmények meglétének igazolását nem teszi lehetővé.
Kimondta a Bíróság azt a fontos alapelvet is, hogy annak megállapítása, hogy az adóalany jóhiszeműen eljárva és a tőle elvárható minden lehetséges ésszerű intézkedés meghozatalát követően sem tudja közölni a vevő héa azonosítószámát, arra a helyzetre vonatkozik, amelyben az a kérdés, hogy az adóalany követett e el adócsalást vagy sem. Az értékesítő adócsalásban való részvétele kizárható azon körülményre tekintettel, hogy jóhiszeműen eljárva és a tőle elvárható minden lehetséges ésszerű intézkedés meghozatalát követően sem tudja közölni a vevő héa azonosítószámát.
Következtetés az áfamentes értékesítések vonatkozásában
Véleményem szerint fontos ez a bírósági ítélet azokban az esetekben, amikor egy Közösségen belüli értékesítés áfa mentességét kell utólag igazolni, illetve nagyon fontos szempontokat rögzített a Bíróság az adócsalás gyanújával járó és az azt kétség nélkül kizáró esetek elemzése kapcsán is.
Mindamellett azonban, hogy a Bíróság a fogadó országban adószám, illetve közösségi adószám hiánya esetén is elismeri, hogy az áru feladásának országában áfamentesen lehet kezelni a közösségi ügyletet, azonban továbbra is kockázatos lehet olyan konstrukciókat felépíteni és azokban részt venni, amelyek adószám, illetve közösségi adószám nélkül folytatott kereskedelemre épülnek. Ez a jogeset azonban segíthet a már megtörtént ügyletek esetén az áfa-mentes kezelés alátámasztásában.
