Februárban a kiskereskedelem forgalmának volumene a nyers és a naptárhatástól megtisztított adatok szerint egyaránt 9,8 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszakit – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A gyorstájékoztató szerint az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben a forgalom volumene 3,4 százalékkal nőtt. Az élelmiszer-kiskereskedelem 76 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,2 százalékkal, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 3,9 százalékkal emelkedett.
A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene összességében 14,6 százalékkal nagyobb volt februárban, mint egy évvel korábban. Az eladások volumene a használtcikk-üzletekben 50, a textil-, ruházati és cipőüzletekben 40, a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 16, a könyv-, számítástechnika-, egyéb iparcikk-üzletekben 15, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 12, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 9,1 százalékkal nőtt.
Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 9,1 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 9,2 százalékkal bővült, folytatva az évek óta tartó tendenciát – jelezte a KSH.
Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 19,0 százalékkal nagyobb volt az egy évvel korábbinál.
A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 7,6 százalékkal nőttek.
Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1149 milliárd forintot ért el februárban. A forgalom 45 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 37 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 18 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Január-februárban a forgalom volumene a naptárhatástól megtisztított adatok szerint 7,0 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos időszakinál. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 1,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 10,4, az üzemanyag-kiskereskedelemben 14,8 százalékkal nőtt az értékesítés volumene.
A várakozásokat meghaladó mértékben nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene februárban az előző év azonos időszakához képest – kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a KSH legfrissebb jelentését.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője jelezte: a kiugró növekedést egyértelműen támogatta az szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj, a hathavi fegyverpénz, illetve a kiemelkedő, 13 százalék feletti bérdinamika, valamint a foglalkoztatás gyors bővülése. Az üzemanyagokra és egyes élelmiszerekre bevezetett árkorlátozások a határ menti forgalmat lendíthették fel, az Ukrajnából érkező menekültek közvetlen vásárlásai, valamint a számukra vásárolt segélyek, támogatások pedig szintén hozzájárulhatnak a kiskereskedelem bővüléséhez.
Tavaly 3,5 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom éves szinten, Suppan Gergely idén 9 százalék feletti növekedésre számít.
Az elemző hozzátette: a külföldi vásárlókra építő üzletek kilábalása későbbre várható, de a külföldi vendégek száma is fokozatosan élénkül. Mivel a járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7 százalékát a bevásárlóturizmus és a külföldi vásárlók adták, a külföldiek visszatérése később jelentős lendületet okozhat. A vásárlásokat ugyanakkor hátráltatja az egyes cikkeket érintő alkatrészhiány, különösen a gépjármű-értékesítések, és egyes műszaki, számítástechnikai cikkek esetében – írta.
Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője kommentárjában kiemelte: a szerdán közzétett adatok alapján a fogyasztás az első negyedévben egyértelműen felfelé húzhatta a gazdasági növekedést a magas infláció ellenére is. Ezt az magyarázza, hogy az átlagbérek növekedése meghaladta a pénzromlás mértékét, így a háztartások vásárlóereje emelkedett. A következő hónapokban a fogyasztás éves alapú bővülése folytatódhat; hosszabb távon a háború inflációs hatásai kismértékben mérsékelhetik a fogyasztás bővülési ütemét, de a kiskereskedelem növekedési hozzájárulása a várakozások szerint az év egészében pozitív lehet – tette hozzá.
A szakértő szintén úgy véli, hogy a kiskereskedelmi forgalom vártnál nagyobb bővülését a februárban kifizetett juttatások, illetve a január eleji dinamikus béremelkedések magyarázzák, amelyeket szintén februárban kaptak kézhez először a munkavállalók. A februári transzferek egy részét a háztartások jól láthatóan fogyasztásra költötték, míg más részét vélhetően megtakarították vagy hiteltörlesztésre fordították. Emellett az üzemanyag-forgalomban erős lehetett a benzinturizmus szerepe, a 19 százalékos növekedést csak a tavalyi járványügyi korlátozások miatti alacsony bázis nem magyarázza – közölte.
Nagy János, az Erste Bank makrogazdasági elemzője úgy látja, hogy a jelenleg is zajló erőteljes bérnövekedés és az ehhez kapcsolódó fiskális transzferek – különösen a gyermekes családok szja-kedvezménye, valamint az extra nyugdíj-kifizetések – februártól kezdődően a fogyasztás erőteljesebb bővülését vetítik előre. Az idei első fél évben a GDP növekedését a belső fogyasztás fogja mozgatni, ami nagy kihívások elé állítja a monetáris politikát a háború miatt a korábbiaknál még erősebben megemelkedett inflációs környezetben – mutatott rá.
Az év második felében a fiskális expanzió kifutása és az idei, várhatóan az elmúlt két évtized legmagasabb áremelkedése a fogyasztás lassulását eredményezhetik – tette hozzá.
Az elemző kiemelte a nem-élelmiszer termékek és az üzemanyag-kereskedelem számottevő bővülését. Kommentárja szerint ebben egyrészt közrejátszik az alacsony bázis, másrészt az üzemanyag-árstop a szomszédos országokból is járművezetők tömegét vonzotta Magyarországra februárban. A háború miatt Magyarországra érkező ukrajnai menekültek költései mindhárom termékfőcsoportban komoly hatással bírhattak – jelezte.
(Forrás: MTI)
