Az ipari termelés 5,4 százalékkal nőtt tavaly az előző évi 3,5 százalék után, decemberben viszont elmaradt az előző évihez képest – jelentette első becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
Tavaly decemberben az ipari termelés volumene 1,2 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól a novemberi 3,6 százalékos növekedést követően. Munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 3,7 százalékkal csökkent a termelés éves összevetésben.
Az előző hónaphoz viszonyítva decemberben 3,8 százalékkal visszaesett a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás.
A feldolgozóipari alágak csaknem felében csökkent a termelés volumene. A legnagyobb súllyal szereplő járműgyártásban jelentős visszaesés volt az előző év decemberéhez képest a novemberi 4,0 százalékos növekedés után, míg az első tizenegy hónapban 11,5 százalékkal nőtt a termelés. A számítógép-, elektronikai, optikai termék gyártásában -, ahol novemberben 8,8 százalékos és az első tizenegy hónapban 7,2 százalékos növekedést mért a KSH – lassult a növekedés üteme. Az élelmiszer-, ital- és dohánytermék gyártása továbbra is nőtt.
Decemberben sorozatban harmadik hónapja, az egész évet tekintve hatodszor csökkent az ipari termelés az előző hónaphoz képest, ami négy éve nem fordult elő. Legutóbb 2015 novembere és 2016 márciusa között volt arra példa, hogy zsinórban két hónapnál hosszabb ideig csökkent az ipari kibocsátás havi összehasonlításban. A kiigazítatlan nyers adatok szerint a júniusi 1,2 százalék után decemberben másodszor maradt el tavaly a kibocsátás volumene az egy évvel korábbitól.
A decemberi adat csalódáskeltő, az első tizenegy hónapban a termelés 6,0 százalékkal múlta felül az előző év azonos időszakát. Az elemzők az egész évre ehhez közeli növekedési adatot vártak, bár egyúttal figyelmeztettek arra is, hogy az egész évben nagy kilengéseket mutatnak a havi adatok. A júniusi visszaeséssel szemben júliusban 12,0, szeptemberben pedig 11,1 százalékos kiigazítatlan éves növekedést mutatott a statisztika.
Az ipari termelés decemberi és egész éves részletes adatait jövő szerdán – február 12-én – közli második becslése alapján a KSH.
Hidegzuhanynak, óriási negatív meglepetésnek minősítették az MTI-nek nyilatkozó elemzők az ipari termelés tavaly decemberi visszaesését, aminek negatív hatása a tavaly negyedik negyedévi GDP-növekedésre is rányomja bélyegét.
Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kommentárjában előre bocsátotta: óriási negatív meglepetést tartogatott az ipar decemberre, legutoljára 2012 novemberében mértek ennél rosszabb teljesítményt. A rendkívüli mértékű negatív meglepetést egyértelműen az autóipar okozta, ahol a termelés jelentős visszaesését regisztrálta a KSH. A többi meghatározó szektor nem tudta ellensúlyozni az autóipar leállását. Az ipar egész negyedik negyedéves teljesítménye egyre inkább azt jelzi, hogy a fejlett piacokon látott kedvezőtlen ipari fordulat ténylegesen elérte Magyarországot, vagyis egyre kevésbé lehet arra számítani, hogy a gyengélkedés csupán átmeneti jelenség. A rendelésállomány jelentős csökkenése is erre enged következtetni – fűzte hozzá.
Az ipar botladozása egyúttal azt is jelenti, hogy markánsan lassulhatott a negyedik negyedévben a GDP-növekedés üteme. A szerdán megjelent kedvező kiskereskedelmi adatot az ipar teljesítménye bőven ellensúlyozza negatív irányba, ami arra utal, hogy a negyedik negyedévi gazdasági növekedés várhatóan közelebb lesz a 4, mint az 5 százalékhoz az elemző szerint.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője is azzal kezdte kommentárját, hogy a magyar ipar vártnál gyengébb decemberi teljesítménye nem teljesen meglepő a német ipar másfél éve tartó vergődése fényében. A magas beruházási szintnek köszönhetően eddig kiemelkedően tudott teljesíteni a magyar ipar, de a következő hónapok adataiból kiderül, hogy a decemberben tapasztalt lassulás tartós marad-e.
A Századvég szakértője ugyanakkor megjegyezte: egyhavi adatból csak mérsékelten szabad következtetést levonni, különösen ha ez az egy hónap a december, az ipari termelés szempontjából a leggyengébb hónap. Az év végi ünnepek közötti leállás szerepe is jelentős lehet, ráadásul a hét közepére eső karácsony miatt tavaly a naptárhatás a megszokottnál némileg erősebb lehetett.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője „hidegzuhanynak” minősítette az ipari termelés tavaly decemberi visszaesését, és úgy számol, hogy a tavalyi utolsó negyedévben 1,2 százalékos visszaesést mutatott az ipar az előző negyedévhez képest, míg éves szinten 2,8 százalékra lassult a növekedési ütem a harmadik negyedévi 7,8 százalékot követően. Az ipar ezzel érdemben visszahúzta a GDP növekedését, ami szerinte is 4 százalék közelébe lassulhatott az előző negyedévi 5 százalékról.
A Takarékbank vezető elemzője szerint azonban a következő hónapokban újra felfuthat a termelés. Némileg javítja az idei kilátásokat, hogy a német és európai konjunktúramutatók elmozdultak a mélypontról, az amerikai-kínai első kereskedelmi részmegállapodásnak köszönhetően. A Kínában kitört koronavírus-járvány azonban átmeneti nehézségeket okozhat, ami az első negyedévben talán érezhető lesz az ipari termelésben. A járvány csillapodása után viszont igen gyorsan helyreállhat a globális kereskedelemben és termelésben okozott átmeneti veszteség – tette hozzá.
Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szemében is nagy negatív meglepetést hoztak a decemberi ipari termelési adatok. Mivel tavaly decemberében eggyel több munkanap volt, mint egy évvel korábban, az igazítatlan éves index valamivel kedvezőbb képet mutatott a naptárhatással korrigált adatoknál.
Az Erste Bank szakértője szerint a kilátások nem mutatnak egyértelmű képet a következő hónapokra vonatkozóan. Mivel a beszerzésimenedzser-indexek az utóbbi hónapokban nem mutattak jelentősebb romlást, ez inkább pozitív korrekciót sugall a következő hónapokra a teljesítményben. Ugyanakkor a német ipari rendelésállomány szintén csütörtökön közölt és várakozásokat meghaladó, 8,7 százalékos decemberi visszaesése mindenképpen figyelmeztető jel lehet. Elképzelhető, hogy a rossz decemberi adat az első jele volt annak, hogy a német ipartól való nagymértékű szétválás jelensége mérséklődhet az elkövetkező időszakban. Összességében továbbra is jelentős bizonytalanságok látszanak az ipari szektort illetően, amit a koronavírus terjedése tovább fokozhat. Az idén így az ipari termelés növekedéshez való hozzájárulása minden bizonnyal kisebb lesz a 2019-ben látottnál – összegezte az elemző.
(Forrás: MTI)
