Az EU bizottságának jóváhagyásával a magyarországi közvetett filmtámogatás mértéke 30 százalékra emelkedik 2018. június 11-től. A magasabb filmtámogatási arány 2024. december 31-ig bizonyosan érvényes, így az egyre erősebb európai és régiós versenyben a magyar filmipar nagy eséllyel megőrizheti piacvezető szerepét. A filmtámogatás igénylésének menetében nem várható változás – írja dr. Kiss Helga, az RSM Hungary szenior adómenedzsere.
Filmtámogatás: elsősorban a belföldi költségekre fordítható
A megemelt támogatást a 2018. június 11-én, vagy azt követően benyújtott támogatási jogosultsági kérelmekre lehet majd alkalmazni – kezdi friss bejegyzését dr. Kiss Helga, az RSM Hungary szenior adómenedzsere.
Fontos megjegyezni, hogy a 30 százalékos mérték a belföldön elköltött költségekre vonatkozik. Ugyanakkor mivel a mozgókép törvény megengedi, hogy az elszámolható belföldi költség negyedét meg nem haladó mértékben a nem Magyarországon elköltött költségek is támogatást kapjanak, így a támogatás effektív mértéke a korábbi 31,25 százalékról 37,5 százalékra növekszik ((100+25)*0,3).
Az iparág a társasági adó támogatási rendszer 2004-es bevezetése óta dinamikusan fejlődik. Ebben az adó-visszatérítésen túl fontos szerepet játszanak Magyarország kedvező adottságai is; az ár- és bérszínvonal, a devizastabilitás, a rendelkezésre álló filmipari infrastruktúra, illetve a képzett és tapasztalt filmes személyzet. Legutóbb 2014-ben emelkedett a magyarországi filmgyártás támogatásának mértéke, akkor is 5 százalékos ugrással 25 százalékra.
Ahogy az a Magyar Nemzeti Filmalap egyik rendezvényén elhangzott, a filmes támogatási rendszer működése kimutathatóan és már rövidtávon is profitot termel. Amellett, hogy az adó-visszatérítésre jutó adóbevétel aránya is növekszik, fontosabb, hogy az itthon forgatott külföldi produkciók foglalkoztatást biztosítanak, munkahelyeket teremtenek a hazai szakemberek számára. A számítások szerint összességében véve az állami támogatás konjunktív hatása a gazdaságra több mint tízszeres. A filmtámogatás vonzerejét mutatja, hogy Magyarország filmipari bevételei is jelentősen, több mint hússzorosára nőttek az elmúlt 15 évben, a 2004-es évi 3 Mrd Ft-hoz képest.
A régiós versenyben is befutó a magyar filmtámogatás
Nem véletlen tehát, hogy a környező országok is sorra bevezették a magyarhoz hasonló, saját nemzeti filmtámogatási rendszerüket, elsődlegesen a nagy költségvetésű külföldi produkciókat megcélozva. Így például legnagyobb régiós riválisunk, Csehország 20 százalékos, de Románia pl. 35 százalékos mértékű (költség alapú) támogatást tud nyújtani, mely egyre kiélezettebb versenyt teremt a közép-európai filmpiacon. A filmtámogatás mértékének 30 százalékra emelése – a magyar filmipar elmúlt néhány évben megvalósult fejlesztései mellett (pl. a letéti számla rendszere, a Filmipari Képzési Program és a Filmforgatási Helyszínek Irodája bevezetése) – a várakozások szerint biztosítja majd, hogy Magyarország a nagy költségvetésű külföldi produkciók számára továbbra is a leginkább választott és kedvelt forgatási helyszín maradhasson.
