Újabb 30 bázisponttal 1,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. A döntés megfelel az elemzői várakozásoknak.
A testület a kamatfolyosón is 30 bázispontot emelt, így az 0,55 százalék és 2,45 százalék közötti lett. Egy hónappal korábban a kamatfolyosó 0,25 százalék és 2,15 százalék közötti szintre változott.
Az előző, júliusi ülésén ugyancsak 30 bázisponttal 1,20 százalékra, júniusban ugyanilyen mértékben 0,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a tanács. A testület júniusban jelentette be, hogy kamatemelési ciklus kezdődött, amely addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba.
Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig tavaly július óta – kétszer 15 bázispontos csökkenés után – állt 0,60 százalékon.
A monetáris tanács a szeptemberi inflációs jelentés ismeretében értékeli átfogóan a kamatemelési ciklus eredményeit és azonosítja az inflációs kilátásokat övező kockázatokat – közölte az MNB Monetáris Tanácsa a keddi kamatdöntés indoklásában.
Megerősítették: a monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
Az indoklásban azt is jelezték, hogy a testület döntött az állampapír-vásárlási program fokozatos, a piaci stabilitás fenntartásának szempontjait figyelembe vevő kivezetésének megindításáról.
Az MNB a vásárlások mérséklését a rövidebb lejáratú állampapírok körében kezdi meg, amelynek következtében a heti vásárlásokon belül emelkedik a hosszabb lejáratú állampapírok részaránya – húzták alá. A jegybank nem értékesíti a mérlegében lévő állampapír-állományt, a megvásárolt állampapírokat lejáratig tartja – tették hozzá.
A monetáris tanács emlékeztetett arra: miközben a monetáris tanács megindította a válságkezelési eszközeinek kivezetését, a hosszú távú fenntarthatóságot támogató programok tartósan az eszköztár részei maradnak. A fenntarthatóság támogatása jegyében sikeresen elindult az MNB Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Programja – idézték fel.
A monetáris tanács keddi ülésén a Növekedési kötvényprogram keretösszegét 400 milliárd forinttal 1550 milliárd forintra emelte.
Az indoklásban többször hangsúlyozták, hogy a monetáris tanács elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett és arra is felhívták a figyelmet, hogy a jegybank elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül támogatja a pénzügyi stabilitás fenntartását és a kormány gazdaság-, illetve a környezeti fenntarthatósággal kapcsolatos politikáját. A döntéshozók megítélése szerint a magyar gazdaság sikeresen újraindult – húzták alá.
Júliusban az éves összevetésben számított infláció 4,6, míg a maginfláció 3,5 százalék volt – emlékeztettek. A fogyasztóiár-index az előző hónaphoz képest 0,7 százalékponttal mérséklődött. A fogyasztóiár-index ősszel bázishatások következtében átmenetileg újra emelkedik, így az áremelkedés üteme év végéig a jegybanki toleranciasáv felett alakul. Ezt követően az infláció 2022 elején újból a jegybanki toleranciasávba süllyed és a monetáris politikai szigorító ciklus következtében 2022 közepétől a jegybanki cél körül stabilizálódik – vetítették előre az indoklásban.
Molnár Dániel, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági elemzője kommentárjában megjegyezte: az emeléssel a monetáris politika nem vált szigorúvá Magyarországon, csak érdemben elmozdult az ultralaza irányultságtól. Az alacsony kamatszintek változatlanul támogatják a kilábalást, azonban a jegybank mandátumának megfelelően az infláció leszorítása és a várakozások horgonyzása érdekében elkerülhetetlen volt az újabb lépés – mutatott rá az elemző.
A szeptemberi kamatdöntéssel kapcsolatban a Századvég szakembere szerint ugyanakkor jelentős a bizonytalanság. A második negyedéves vártnál nagyobb gazdasági bővülés és így a gyorsabb kilábalás, valamint a még mindig cél feletti infláció további kamatemeléseket indokolna, ellenben a járványhelyzettel kapcsolatos bizonytalanság, valamint ha augusztusban tovább mérséklődik az infláció, az kivárásra ösztönözheti a jegybankot – magyarázta. Kulcsfontosságú lesz ezen felül a megjelenő új inflációs jelentés és a jegybank által várt makropálya – fűzte hozzá.
Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő két ülésen további 25-25 bázispontos kamatemelés várható, amivel az év végére 2 százalékra emelkedhet az alapkamat és véget érhet a kamatemelési ciklus. Mivel a jövő évi inflációs kilátásokat számos bázishatás javíthatja, így feltehetően nem lesz szükség további szigorításra – tette hozzá.
A piaci árazások meredekebb kamatemelési várakozásokat tükröznek, a határidős kamatlábak szeptemberre 1,73 százalékos, novemberre 2,15 százalékos, jövő év közepére 2,35 százalékos, 2022 végére 2,50 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre – emlékeztetett az elemző.
A Takarékbank szakértője szerint az állampapír-vásárlási program kedden bejelentett fokozatos kivezetésének hatására kissé emelkedhetnek az állampapír hozamok, azonban a hosszú hozamok trendjét alapvetően továbbra is a nemzetközi környezet határozhatja meg. Kulcsfontosságú, hogy sikerül-e megszerezni az uniós forrásokat, mivel a kormány biztosítja az uniós pályázatok megelőlegezését, ami azonban az uniós források hiányában magasabb államadóssághoz és így állampapír kibocsátáshoz vezethet, ami növelheti a hozamokat – tette hozzá.
Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője szerint a legfontosabb üzenet változatlan: a monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
Idén 4,1 százalékon alakulhat az éves átlagos infláció, jövőre 3,3 százalékra eshet vissza – vetítette előre az elemző.
Szerinte az üzemanyagokon és a jövedéki adóval érintett termékeken kívül a szolgáltatások áremelkedése is fennmaradhat a következő hónapokban, mely az újraindítással magyarázható. Ezt a forgatókönyvet a járvány esetlegesen kialakuló, súlyos negyedik hulláma átírhatja, de már nem várhatók a korábbiakhoz hasonló szigorú korlátozások – tette hozzá a viszonylag magas átoltottsági arányra hivatkozva.
A csütörtöki tenderen az egyhetes betéti eszköz kamatszintje is 30 bázisponttal fog emelkedni – emelte ki Varga Zoltán.
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint is az év végére 2 százalék körüli szintre nőhet a kamat. Hangsúlyozta: a piaci szereplők számára nem is a kamatdöntés, hanem az ahhoz fűzött jegybanki kommentár volt.
Ebből kiemelte, hogy az MNB szeretné fokozatosan kivezetni az állampapír-vásárlási programot, első lépésként 60-ról 50 milliárd forintra csökkentette a heti mennyiséget.
Az utóbbi két hétben a jegybank 53 milliárd forintért vásárolt állampapírokat. Az állampapír-vásárlás lényege az, hogy stabilizálja a piaci keresletet. AZ MNB jelezte azt is, hogy rugalmasan áll ehhez, vagyis a piaci helyzettől függően bármikor újból megemelheti a heti keretet. Az is változás, hogy az MNB nem határozott meg újabb limitet az állampapír-vásárlási program felülvizsgálatára – fejtette ki az elemző.
Németh Dávid szerint az MNB most nem adott határozott iránymutatást a következő, szeptemberben várható kamatdöntés mértékére. Így nyitott a kérdés, hogy lassít-e az eddigi ütemen, azaz 15 bázispontos emelést hajt végre, vagy folytatja a 30 bázispontos szigorításokat.
(Forrás: MTI)
