A magyar lakosság 17 százalékkal többször utazott külföldre és 32 százalékkal költött többet az első negyedévben, mint egy évvel korábban – számolt be a KSH.
2016. I. negyedévben a külföldiek hazánkba tett utazásainak száma 12, az utazás során felmerült kiadások összege 7,8 százalékkal nőtt 2015. I. negyedévhez viszonyítva. A magyar lakosság 17 százalékkal többször utazott külföldre és 32 százalékkal költött többet. Az utasforgalmi szolgáltatások külkereskedelmi többlete 147 milliárd forint (470 millió euró) volt, 17 milliárd forinttal (60,1 millió euróval) kevesebb, mint 2015. I. negyedévben – olvasható a „Nemzetközi utazások, 2016. I. negyedév” című Statisztikai Tükörben.
Magyarországra tett külföldi utazások
2016. I. negyedévben – növekvő látogatószám mellett – a külföldiek 12 százalékkal több utazást tettek hazánkba, mint 2015. I. negyedévben. A beutazások száma a vizsgált időszakban 1,2 millió utazással, 10,6 millióra emelkedett. Az egynapos utak száma 9,1, a többnapos utaké 21 százalékkal nőtt. A turisztikai célú utak száma a tartózkodási időtől függetlenül egyaránt bővült.
A beutazások több mint kétötöde szabadidős és üzleti célú, továbbra is jelentős az átutazási és vásárlási, kisebb részt a munkavégzési és üzletelési célú utak száma. A legnagyobb mértékben a turisztikai célú, ezen belül a szabadidős utak száma bővült (20 és 21 százalékkal). A vásárlási célú utak száma 17, a munkavégzési, üzletelési célú utazásoké 10 százalékkal emelkedett. Az átutazások száma szinte nem változott.
A szabadidős utak száma mind az egy-, mind a többnapos utazások esetében jelentősen, 12, illetve 30 százalékkal nőtt. Az egy napon belüli szabadidős utakon részt vevők 42 százaléka osztrák, 35 százaléka szlovák, 13 százaléka román, a többnapos szabadidős utakon részt vevők 21 százaléka román, 14 százaléka szlovák, 9–9 százaléka osztrák és német állampolgár volt. A többnapos utazásokon részt vevő román állampolgárok száma az előző év azonos időszakához mérten közel háromszorosára emelkedett – elsősorban az üdülési, valamint a rokon- és barátlátogatási céllal érkezők számának növekedése miatt.
A beutazó külföldiek vásárlási céllal 2,4 millió utazást tettek, közel 90 százalékuk három szomszédos országból, Szlovákiából, Ausztriából és Romániából (37, 34, 17 százalék) érkezett. A vásárlási célú utazások szinte teljes egészét (99 százalékát) az egynapos, ezen országok határ menti területeiről érkezők adták.
2016. I. negyedévben a külföldiek 2,8 millió utazást tettek az országon való áthaladás céljából. Az átutazások száma lényegében változatlan volt, ezen belül az egynapos utaké 1,6 százalékkal nőtt, a többnaposaké 5,7 százalékkal csökkent. Az átutazók 39 százaléka román, 5,8 százaléka német állampolgár volt.
Az egynapos beutazások száma megközelítőleg tizedével, 7,6 millióra nőtt. A résztvevők 89 százaléka a szomszédos országokból, főként Szlovákiából, Ausztriából és Romániából érkezett. Ezen belül a szabadidős és üzleti célú – együttesen a turisztikai – utazások száma 13 százalékkal bővült, a nem turisztikai célú utak közül az utazások közel harmadát kitevő vásárlási célú beutazások száma 17, a munkavégző, üzletelő utaké 2,7, az átutazásoké 1,6, az egyéb, nem turisztikai célú utaké 7,8 százalékkal emelkedett.
A többnapos beutazások száma 21 százalékkal, 3 millióra nőtt – főként a turisztikai célú utazások 26 százalékos bővülésének köszönhetően. Ezen belül a szabadidős utazások száma közel háromtizedével emelkedett, az üzleti utazásoké 1,9 százalékkal mérséklődött. A nem turisztikai célú többnapos utak száma a munkavégző, üzletelő utak számának 44 százalékos emelkedése folytán összességében 2,9 százalékkal nőtt, minden más utazási cél tekintetében csökkenés volt. Állampolgárság szerint többnapos utazásokat a legtöbben Romániából (645 ezer), Szlovákiából (428 ezer), illetőleg Németországból (287 ezer) tettek hazánkba. A külföldi beutazók a több napos utazások 83 százalékát turisztikai céllal tették Magyarországra, ezen belül a szabadidős célú utazások aránya 75, az üzleti utaké 8,1 százalék volt. A többnapos nem turisztikai célú utazások aránya 17, ebből az átutazásoké 9,1, a munkavállalói utaké 5,6 százalék volt.
2016. I. negyedévben a Magyarországra tett külföld utazásokon részt vevők összesen 23,9 millió napot töltöttek hazánkban, 12 százalékkal többet, mint 2015. I. negyedévben. Az egynapos utazások esetében 9,1, a többnaposoknál 13 százalékkal nőtt a tartózkodás időtartama. A többnapos utazásokon részt vevők átlagos tartózkodási ideje 5,4 nap volt, 0,4 nappal rövidebb, mint 2015. I. negyedévben. A szabadidős utazások átlagos tartózkodási ideje 0,3 nappal 5,3 napra csökkent.
2016. I. negyedévben a külföldi látogatók 311 milliárd forintot költöttek Magyarországon, 7,8 százalékkal többet, mint 2015. I. negyedévben.
Az év I. negyedévében az egy napra látogató külföldiek kiadásainak összege 92 milliárd forint volt, 7,5 százalékkal több, mint 2015 azonos időszakában. A kiadások 40 százaléka a vásárlási, 24 százaléka a turisztikai, 17 százaléka a munkavégzési, 18 százaléka az átutazási és 2,1 százaléka az egyéb célú utazóktól származott. A bevételek növekedését mind a turisztikai, mind a nem turisztikai célú utazásokhoz kapcsolódó kiadások emelkedése eredményezte. Az átlagos egy fő egy napjára jutó kiadás összege 1,5 százalékos csökkenést követően, 12,2 ezer forint volt.
2016. I. negyedévben a több napra hazánkba látogatók 219 milliárd forintot költöttek, 7,9 százalékkal többet, mint 2015. I. negyedévben. Ebből a turisztikai motivációval érkezők költése 198 milliárd forint volt, melynek 84 százaléka a szabadidős, 16 százaléka pedig az üzleti utakhoz köthető. A több napra turisztikai céllal érkezők kiadásai 8,6 százalékkal (ezen belül a szabadidős utak során kiadott összegek 12,6 százalékkal), a nem turisztikai kiadások 1,5 százalékkal bővültek 2015. I. negyedévhez mérten. Az egy fő egy napjára jutó költés értéke 600 forinttal, 13,4 ezer forintra csökkent.
A Magyarországra látogató külföldiek fogyasztási szerkezete nem mutat nagyobb változásokat, csupán néhány százalékpontos eltérések figyelhetők meg. Az egy napra hazánkba látogatók élelmiszerek és egyéb árucikkek vásárlására fordították kiadásaik túlnyomó részét (63 százalék). A gyógyászati és egészségmegőrző szolgáltatásokra fordított összegek aránya az egy napra érkezők kiadásain belül 11 százalékra nőtt. A több napra látogatók kiadásaik 40 százalékát szállás és vendéglátó-szolgáltatások, 16 százalékát közlekedés, 14 százalékát egyéb árucikkek, 5,0 százalékát gyógyászati és egészségmegőrző szolgáltatások igénybevételére költötték. A turisztikai céllal érkezők költése kissé eltolódott az utazáshoz közvetlenül nem kapcsolódó kiadások felé. A szállás és vendéglátó-szolgáltatások aránya 2,6 százalékponttal csökkent, míg az egyéb árucikkeké 1,4 százalékponttal, 15 százalékra nőtt.
Külföldre utazó magyarok
2016. I. negyedévben a magyar állampolgárok 4,2 millió alkalommal utaztak külföldre, 17 százalékkal többször, mint 2015. I. negyedévben. Az egy-, illetőleg a többnapos utazások száma egyaránt jelentősen, 13, illetve 24 százalékkal nőtt. Az összes utazás több mint fele (2,2 millió utazás) turisztikai célú volt, mely részarány az egynapos utak esetében 32, a többnapos utaknál 88 százalék volt. A turisztikai motivációjú utak száma összességében 18 százalékkal nőtt.
Az utazásokon eltöltött tartózkodási idő 17 százalékkal emelkedett 2015. I. negyedévhez hasonlítva. A többnapos külföldi utazások átlagos hossza a bázisidőszakban mért 6,2 napról 5,8 napra rövidült.
Az év I. negyedévében a külföldre tett utazásokhoz 164 milliárd forint költés kapcsolódott, 32 százalékkal több, mint 2015 I. negyedévében. Valamennyi fő motivációs célt bővülés jellemezte. A kiadások 77 százaléka turisztikai, 13 százaléka vásárlási, 9,1 százaléka munkavégzési, tanulási és egyéb célú volt. Az egynapos utazásokhoz kapcsolódó költés összességében 37, a többnapos utazásokhoz kapcsolódó költés – aminek túlnyomó részét (90 százalékát) turisztikai motivációjú utazásokon költötték el – 31 százalékkal nőtt.
A külföldre tett utazások fogyasztási szerkezete lényegesen különbözik az egy, illetve a több napra utazók esetében. Az egy napra külföldre látogatók kiadásaik 76 százalékát élelmiszerek, italok, tartós és értékes fogyasztási cikkek, egyéb árucikkek vásárlására, a több napra utazók kiadásaik közel felét szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatásokra, egyéb árucikkek vásárlására fordították külföldön. 2016 I. negyedévében arányában a szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatásokra többet, az üzemanyagra kevesebbet költöttek külföldön a magyarok, mint 2015 I. negyedévében.
Turisztikai céllal egy napra (az utazások 83 százalékában) Ausztriába vagy Szlovákiába, több napra (az utazások 37 százalékában) Ausztriába vagy Németországba utaztak a magyarok, emellett nagy számban keresték fel Szlovákiát, Romániát és Csehországot is. A többnapos turisztikai utak 84 százalékában a magyar utazók az Európai Unió valamely országát, 46 százalékában a szomszédos országokat választották úti célul.
Az utasforgalom egyenlege
2016. I. negyedévben az utasforgalom többlete 147 milliárd forint (470 millió euró) volt. Az export 7,8, az import 32 százalékkal bővült. Az egyenleg folyó áron 10 százalékkal maradt el 2015. I. negyedévtől az importkiadások jelentős emelkedésének következtében. A forint-euró árfolyam 2016. I. negyedévben 1,0 százalékkal magasabb volt, mint 2015 azonos időszakában.
KSH
